A Lexington Books gondozásában megjelent Csizmadia Ervin: The Logic of Hungarian Political Development (1990-2022): Historical Political Perspectives című kötete.

A magyar politikai fejlődés logikája, 1990-2022 című kötet kilép a mai Magyarországot elemző mainstream könyvek sorából. A Magyarországról szóló legtöbb könyv ugyanis általában arra koncentrál, hogy a demokráciából az autokráciába való átmenet folyamatát írja le, különös tekintettel a liberális demokrácia Orbán Viktor által meghirdetett leváltására és az illiberális rendszer felépítésére.

Csizmadia Ervin könyve szemléletében eltér ettől az irodalomtól. Természetesen azt könyvében sehol nem vitatja, hogy a mai magyar rendszer autokráciaként, hibrid rezsimként vagy illiberális rendszerként történő bemutatása ne lenne legitim. Viszont úgy gondolja, hogy a legtöbb Orbán- és rendszerkritikus elemzés számos dolgot nem tud értelmezni. A legfőképp azt nem, hogy egyáltalán hogyan történhetett az, ami.

Az Orbán-rendszer kritikusai sok mindent, s talán épp a lényeget nem tudják megmagyarázni. A lényeg megismeréséhez pedig nagyobbra kell nyitni az optikát, s ez a magyar politikai fejlődés teljes folyamata.

Könyve fő állítása, hogy a régi magyar fejlődés mintái támadtak fel napjainkban. Ezek nem intézhetők el annyival, hogy elavultak; a régi mintákat ma újraélesztő mechanizmusok és struktúrák rendkívül érdekesek és a szerző szerint roppant keveset tudunk róluk.  

Ugyanakkor a szerző a legkevésbé sem azt akarja mondani, hogy a történelem mechanikusan determinálja a jelent. Könyvének főszereplői a politikai aktorok , illetve a társadalom, azaz: a cselekvők. A cselekvők motiváció és a szándékiak megvalósítására tett lépései izgatják.

A kötet négy nagy részből (Tudománytörténet; Jelentörténet; Politikatörténet; Fejlődéstörténet) és összesen tíz fejezetből áll.

A magyar politikai fejlődés logikájából olyan Magyarország-kép bontakozik ki, amilyennel nyugati olvasó eddig nemigen találkozhatott.