PTI-szervezésű workshop az idei ECPR Joint Sessions programjában

A politikai normativitás témájában szerveznek önálló blokkot a PTI munkatársai az ECPR Joint Sessions of Workshops 2021-ben online megtartott rendezvényén.
Közelgő események
Társadalomtudományi Kutatóközpont Főigazgatója pályázatot hirdet tudományos munkatársi munkakör betöltésére a Politikatudományi intézetébe
Társadalomtudományi Kutatóközpont Főigazgatója pályázatot hirdet tudományos segédmunkatársi munkakör betöltésére a Politikatudományi intézetébe
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
A politikai normativitás témájában szerveznek önálló blokkot a PTI munkatársai az ECPR Joint Sessions of Workshops 2021-ben online megtartott rendezvényén.
Van mire büszkének lennünk idén is! Ahogy minden kutatónk teljesítménye gratulációt, úgy munkájuk is köszönetet érdemel a részünkről! Ezekről az eredményekről itt a Facebook oldalunkon, a honlapunkon és az online eseményeinken is értesülhettek!
Volt két kutató azonban, akik kiemelkedtek kutatói kollektívánkból Ennek hozományaként Illés Gábor kapta idén a PTI "Év fiatal kutatója" díjat, míg Mikecz Dániel teljesítményét a PTI "Év kutatója" díjával ismertük el!
Gratulálunk!
Megjelent Metz Rudolf tanulmánya "Democratic leadership as a political weapon: competition between fictions and practices" az International Journal of Public Leadership-ben!
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete pályázatot hirdet szakmai gyakorlatra BA, MA, illetve PhD képzésben részt vevő diákok számára.
Megjelent Sebők Miklós, Gajduschek György és Molnár Csaba "A magyar jogalkotás minősége: Elmélet, mérés, eredmények" című szerkesztett kötete Gondolat Kiadó és a Társadalomtudományi Kutatóközpont gondozásában!
Sebők Miklós a Klubrádióban elemezte az amerikai szélsőséges politikai mozgalmakat
Megjelent Máté Ákos, Sebők Miklós és Barczikay Tamás új publikációja a PLOS ONE-ban (Q1)
Megjelent Mikecz Dániel "Semmit rólunk nélkülünk. Tüntetések, politikai aktivizmus az Orbán-rezsim idején" című kötete a TK Politikatudományi Intézet és Napvilág kiadó gondozásában.
Megjelent Bíró-Nagy András “Orbán’s political jackpot: migration and the Hungarian electorate” című tanulmánya a Journal of Ethnic and Migration Studies (2019-es IF: 3,1; Q1 besorolású) folyóiratban
2021. január 29-én lezárult az Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete által meghirdetett Legjobb előadás díj hivatalos bírálati szakasza, és megszületett a döntés. A TK PTI pályázatot hirdetett az idén 6. alkalommal a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudomány Intézetének Politológus Doktoranduszok Konferenciáján (PDF) elhangzott és legjobbnak ítélt angol vagy magyar nyelvű előadás díjazására. A konferencia panelvezetői által felterjesztett előadók közül Körösényi András, Balázs Zoltán és Metz Rudolf személyében egy három fős bizottság választotta ki a győztest.
Legfrissebb blogbejegyzések
Az Amerikai Politikai Fejlődés (APD) kutatásából több folyóirat is kiveszi a részét az Egyesült Államokban. Ezeknek nézőpontja nem ugyanaz. Az American Political Thought című folyóirat az eszmetörténet terén végez kutatásokat és igyekszik belehelyezni azokat az APD nagy kánonjába. Az amerikai és a magyar politikai fejlődés összehasonlításával foglalkozó intézeti projekt keretében (vezetője: Csizmadia Ervin) Kiss Róbert írása.
Hiába egyre gyakoribbak a szén-dioxid kibocsátás csökkentését sürgető hangok a világon, azt még mindig nem tudjuk, melyik energiaforrás-vagy források lesznek azok, amikkel a közeljövőben elérhetővé válik majd a csökkentés. Számos politikai rendszer az atomenergia mellett teszi le a voksát, ha zéró kibocsátásról van szó. De vajon miért? A kutatásomban arra keresem a választ, hogy egyes politikai rendszerek miért döntenek az atomenergia felhasználása mellett, és milyen szempontok merülhetnek fel egy ilyen folyamatban, amelyek döntő fontosságúak a nukleáris út szempontjából.
Történelemszemléletünket az egyes történelmi események értelmezése és a nekik tulajdonított fontosságuk nagyban befolyásolja – s ennek a befolyásnak tudatában is vagyunk. Kevésbé tudatos módon formálja történelemszemléletünket a történelem korszakokra bontása. Hasonlóan a történelem bármely eseményének értelmezéséhez, a történelem korszakokra bontása is egy vitatott és vitatható kérdés. Az Amerikai Egyesült Államokban – összefüggésben a Black Life Matters mozgalommal és a mozgalom eszméivel – az amerikai történelem ’elfogadott’ korszakokra bontásának legitimitása jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe. Az úgy nevezett 1619 Projekt, amit egy Nikole Hannah-Jones nevű újságíró fejlesztett ki azt tűzte ki céljául, hogy 1776 helyett, 1619 legyen az USA megalapításának hivatalosan elfogadott időpontja. Míg 1776 a Függetlenségi Nyilatkozathoz és a szabadság eszméihez köthető, 1619 a rabszolgasággal van összefüggésben, hiszen ebben az évben érkezett meg az első rabszolgahajó az amerikai Virginia (akkor még) gyarmat területére. A fellángoló vita tudatában ez a blogbejegyzés áttekinti az amerikai történelem jelenleg elfogadott és iskolákban tanított korszakokra bontását. Ezen felül a korszakokra bontás néhány vitatott elemét is bemutatja ez az írás. A blogbejegyzés részben a Polity folyóirat 2005-ös számában megjelent periodizációról szóló cikkek összefoglalója, részben pedig a Black Life Matters mozgalomhoz köthető történelemszemléleti kérdéseken alapszik.
A külföldi működőtőke-beruházások (FDI) hajtotta kelet-közép-európai gazdasági modellt az utóbbi években több kritika is érte, melyek az EU-s integráció keleti tagállamokra gyakorolt hatásával kapcsolatban is felvetnek kérdéseket. Vera Šćepanović és Medve-Bálint Gergő a román és lengyel autóipar vizsgálatán keresztül tárják fel, hogy az EU legszegényebb tagországaiban az uniós fejlesztési források számottevő része a világ vezető autóipari cégeinek zsebeit gazdagítja. A jelenlegi forráselosztási mechanizmusok és a kelet-közép-európai tagállamok külföldi befektetőktől való függésének kombinációja hozzájárul a területi aránytalanságok növekedéséhez és a külföldi és a hazai vállatok közötti egyenlőtlenség mélyüléséhez.
Political Normativity – A Persistent Challenge to Political Theory címmel rendezett online workshopot december 16-án a TK Politikatudományi Intézete társszervezőként a freiburgi Albert Ludwig Egyetemmel. A workshop témája a sajátosan politikai jellegű normativitás léte lehetőségeinek és kihívásainak vizsgálata volt. A workshop egyrészt elméleti szempontból közelítette meg a kortárs realista politikaelmélet figyelmének középpontjában álló kérdést. Másrészt a workshop igyekezett történeti perspektívából is megközelíteni a politikai normativitás a politikai gondolkodás történetében messzire visszanyúló problémáját. Az alábbi beszámoló rövid összefoglaló az elhangzott előadásokból.
A Jakab András és Sebők Miklós által szerkesztett, "Empirikus jogi kutatások - Paradigmák, módszertan, alkalmazási területek" c. kötet bemutatóját 2020. december 3-án online rendezték meg. A könyv az OSIRIS kiadó gondozásában jelent meg. A kötetet bemutató meghívottak Lévay Miklós (ELTE) és Tóth István György (TÁRKI) voltak.
Az idei Kutatók Éjszakáján ismét betekintést nyerhettek az érdeklődők a PTI munkatársainak kutatásaiba, ezúttal virtuálisan. A PTI idén két online eseményt szervezett. Először a ’Betekintés a politikatudományi kutatásainkba: korrupció, Trump és tüntetések’ eseményen a PTI fiatal kutatóinak aktuális témákat pedzegető projektjeit ismerhették meg a résztvevők. Másodszor, a filmkedvelők örömére, a filmek és a politika kapcsolatának tematikájára épülő előadássorozatba lehetett bekapcsolódni, melynek címe ’Tanulhat-e a politikatudomány a filmekből, és ha igen, mit?’.
2020. szeptember 15-én a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet (TK PTI) Speaker Series előadássorozatának keretében tartott előadást A pártok üzeneteinek tisztasága népszavazásokban: Kelet-Európai szavazók felfogása (Clarity of Party Cues in Referendums: Explaining Voters’ Perception in Eastern Europe) címmel Sergiu Gherghina, a Demokratikus innovációk és a magyar pártok című kutatás nemzetközi partnere. (A kutatás célja, hogy a választók és képviselők közötti kapcsolatot új alapokra helyező demokratikus innovációk ismertségét és elfogadottságát felmérje Országgyűlési képviselettel rendelkező pártok választott vezetői, valamint parlamenti képviselői körében.)
Milyen hatással vannak a választások a szavazók szubjektív jólétére? Boldogabbak a kormánypártra szavazók a választás után? Patkós Veronika és Farkas Eszter új tanulmányából kiderül: a kormánypártra szavazók Európa szerte boldogabbak az ellenzékre voksolóknál, ráadásul hosszútávon, az egész kormányzati ciklus alatt. Meglepő módon a boldogság oka a kormánypártiak körében nem az ideológiai preferenciák érvényre jutása, hanem a pártos kötődés. Minél jobban kötődik valaki egy párthoz, annál rózsaszínűbb a világ, amikor az ’ő pártja’ kormányoz.
Az TK Politikatudományi Intézetének kutatói 2018 óta vizsgálják tüntetők szociológia hátterét és politikai attitűdjeiket. Az alábbi bejegyzésben öt politikai esemény, tüntetés résztvevőinek adatai kerülnek összehasonlításra. Az adatok alapján kirajzolódik az egyes tüntetési témák mentén mozgósíthatók szociológiai profilja, a szervezettség hatása, továbbá az utcai tiltakozások jelentősége az ellenzéki oldalon.