Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi IntézetMagyar Tudományos Akadémia Kiváló Kutatóhely

2022 november 3-án és 4-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az NKE és Társadalomtudományi Kutatóközpont rendezésében egy ngyszabású közös konferencia zajlott le "Társadalomelmélet alapkérdései" címmel. A konferencia központjában Szabó Mártonnak, intézetunk kutató professzor emeritusának a háromkötetes magnum opusa állt: Társadalompoétika. A retorika, a nyelvészet és az irodalomelmélet társadalomtudományi státusa. A konferenciát az egyetem rektora Deli Gergely és Szabó Andrea a PTI igazagatója köszöntötte. A résztvevők megállapították hogy Szabó Márton könyve egy új társadalomelmlet lehetőségét körvonazza, és a konferencián elhangzott 19 előaadás azt vizsgálta, hogy mik ennek az lehetséges módozatai általában és egyes konkrét területeken. Ezzel együtt Szabó és a Társdalompoétika  több egyetemre és tudomány intézetbe meghívást kapott bemutatkozó előadásra-beszélgetésre. Az előadások abszrtakjai a cikkben olvashatók.

Milyen narratívák fedezhetők fel a Közép-Kelet európai jobboldali populista politikusok múltidéző beszédeiben? Mennyiben tartalmazzák ezek a klasszikus populista kommunikáció jellemzőit, és mennyiben térnek el attól? A múltbéli negatív élmények felidézései milyen mértékben szolgálhatnak kollektív identitás és legitimitás teremtő eszközként a politikai közösségek számára? Legújabb folyóiratcikkükben Artur Lipiński és Szabó Gabriella ezekre a kérdésekre keresik a választ, és ennek érdekében magyar és lengyel populista politikusok nemzeti megemlékezésekkor elmondott beszédeit elemzik narratív megközelítésben. Farkas Eszter összefoglalója a szerzők cikkéről.

A Bibó Jog- és Politikatudományi Szemle különszámának bemutatóján a demokratikus innovációk iránt érdeklődők megismerhették a szerzőket és arra is lehetőségük volt, hogy kérdéseket tegyenek fel írásaikkal kapcsolatban. Az eseményen megtudhattuk ki hogyan vélekedik a részvételiség állapotáról Magyarországon, és hogyan lehet nemzetközi viszonylatban elhelyezni az itthoni gyakorlatokat. 

Beszámoló a Politikai normativitás kutatócsoport műhelykonferenciájáról
2022. április 29-én került sor a Politikai normativitás kutatócsoport műhelykonferenciájára, amely a politikai kötelezettség elméleti kérdéseit járta körül. Politikai kötelezettség alatt azokat az erős indokokat (vagy erkölcsi kötelességet) értjük, amelyek a törvények betartása és a közteherviselésben való részvétel mellett szólnak. A politikai kötelezettség (obligation) elméletének meg kell magyaráznia, hogy kell engedelmeskedni a politikai autoritásnak, éspedig nem akármilyen, hanem saját politikai közösségünk autoritásának. A műhelykonferencia résztvevői azokat az elméleti és gyakorlati kihívásokat tárták fel, amelyek új (rezsimnyitott – Fives, hermeneutikailag érzékeny – Fossen, realista – Szűcs, feminista – Ujlaki) megközelítéseket tesznek szükségessé.

Az 1960-as években a politikatudomány egyik fő érdeklődési köre az volt, hogy milyen szerepet játszanak a pártok a politikai fejlődésben. A sok könyv között jelent meg egy alapmű: Ennek néhány összefüggését villantja fel a blog.

2022. május 12-én a TK Politikatudományi Intézetében rendezték meg Illés Gábor „A realista politikus” című könyvének bemutatóját; megvédett doktori disszertációjának kiadásra átszerkesztett változatát – a szerző közreműködésével – Gyulai Attila és Mándi Tibor ismertette.

„A magyar politikai elit kellő változatossággal képviselte a magyar állampolgárok érzelmeit a 2020-as COVID-járvány idején” – olvasható az Érzelmek és járványpolitizálás. Politikai érzelemmenedzserek és érzelemszabályozási ajánlataik Magyarországon a Covid-19 pandémia idején című tanulmánykötetben. 

Válságok csakúgy, mint a koronavírus-járvány, az orosz-ukrán háború és a globális gazdasági nehézségek általánosan felerősítik a várakozásokat egy hős iránt, aki képes megvédeni a közösséget a veszélyekkel és viszontagságokkal szemben. Ennek fényében nem csoda, hogy a 2022-es magyarországi parlamenti választási kampányban különösen nagy hangsúlyt kapott az egyes vezetők képességeinek megléte vagy hiánya (avagy a pozitív és negatív perszonalizáció). Az állampolgárok és a vezetők közötti közvetlenebb kapcsolat kialakulására irányul az is, hogy általános politikai hangnemmé vált a populista retorika és kommunikáció.

A koronavírus-járvány okozta társadalmi sokkot vizsgálták a 15–25 éves fiatalok körében Déri András és Szabó Andrea társadalomtudósok. Kutatásukban úgy fogalmaznak, hogy a COVID-19 úgy hatott a világra, mint egy aszteroida becsapódása.

A TK PTI ‘Speaker Series’ konferencia sorozatának legutóbbi, 2021. december 2-i rendezvényén Manuel Goyanes tartott előadást, aki a Carlos III University - Universidad de Salamanca képviseletében érkezett hozzánk, hogy legfrissebb kutatási eredményeit megossza a rendezvény során.