A pti memo sorozat harmadik blogbejegyzése Dr. Matthew Edward Bergman, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa „Ideológiai konfliktus, szavazati alku és szakpolitikai reform: Kormánynyilatkozatok elemzése Nyugat-Európában” című előadását foglalja össze. Az eseményre a HUN-REN Politikatudományi Intézet szervezésében került sor 2025. április 10-én. A Hanna Bäck (Lundi Egyetem) és Wolfgang C. Müller (Bécsi Egyetem) közreműködésével készülő kutatás azt vizsgálja, miért vállalnak egyes kormányok több reformintézkedést programnyilatkozataikban, mint mások.

A mai politika egyre inkább személyes ügynek tűnik. A vezetők nem csupán döntéshozók, hanem identitásunk szimbólumai is: híveik rajonganak értük, ellenfeleik viszont elutasítják őket. De miért alakul ki egyes politikai szereplők körül szinte vallásos elköteleződés, míg másokat a választók teljesen elutasítanak? Milyen szerepet játszik a karizma ebben a folyamatban?

A pti memo második bejegyzése Magyar Bálint és Madlovics Bálint, a CEU Demokrácia Intézet kutatóinak előadását összegzi, melynek címe "Az orosz-ukrán háború és strukturális következményei". Az előadás a HUN-REN Politikatudományi Intézet Speaker Series rendezvénysorozata keretében valósult meg 2025. február 6-án.

Magyarország gyakran az európai integráció problémás eseteként jelenik meg, köszönhetően Orbán Viktor kormánya és az uniós intézmények között gyakran kialakuló konfliktusoknak. Bíró-Nagy András és Medve-Bálint Gergő az LSE EUROPP blogján megjelent bejegyzése azonban rámutat, hogy az ország EU-tagságának húsz éve alatt viszonylag magas szintű megfelelés volt tapasztalható az uniós politikákkal, valamint az állampolgárok körében erős támogatottsága van a tagságnak.

A pti memo első bejegyzésében Christian Baden (Hebrew University of Jerusalem) gondolatébresztő előadását foglaljuk össze, melynek címe "Propaganda mint társadalmi folyamat". Az előadásnak a HUN-REN Politikatudományi Intézet adott otthont a Speaker Series rendezvénysorozat keretében 2025. január 23-án.

Az Aktív Fiatalok kutatási projekt keretében a Magyarországon felsőoktatásban tanuló fiatalok politikai attitűdjeit, értékrendszerét és politikai részvételét vizsgáljuk. A 2024-ben végzett adatfelvételünket (Szabó és Oross 2024) kiegészítettük egy középiskolások külföldi egyetemeken való továbbtanulását vizsgáló kísérleti jellegű kutatással is. 2024 januárjában a legrangosabb 100 hazai középiskola körében adatokat gyűjtöttünk a továbbtanulási arányokról.

A blogbejegyzés az alábbi folyóiratcikk összefoglalója:

Szabó, G., & Lipiński, A. (2024). Sympathy With Ukraine (Or Not So Much)! Emotion-Based Solidarity in the Political Communication of the Polish and Hungarian Prime Ministers. American Behavioral Scientist, 00027642241240357.

Elkészült a 2024-es Európai Parlamenti választásokhoz kapcsolódó EU&I 2024 elnevezésű - a firenzei European University Institute által koordinált, magyar oldalról többek között a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet közreműködésével elkészített -, a választók politikai tájékozódását segítő akadémiai projekt.

A 16−29 éves fiatalok 60 százaléka elégedetlen a demokrácia jelenlegi állapotával, de a fiatalok relatív többsége "pártoktól távolságot tartó".

A politikai kommunikáció és a médiakutatás affektív fordulata olyan kutatásoknak adott teret, melyek az érzelmek és a politika kapcsolatát vizsgálják. A morális érzelmek kutatásából, mint amilyen a szégyen is, korábban nem kapott helyet az érzelmi és a nyilvános lealacsonyítás és az ellenlépések kommunikatív komplexitásának vizsgálata.