A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak

A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban.  A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.

Tovább

Legfrissebb hírek

Gyakornoki helyet hirdet a Politikatudományi Intézet Comparative Agendas Project-je

Gyakornoki helyet hirdet a Politikatudományi Intézet Comparative Agendas Project-je

 Kinek van a legnagyobb befolyása a médiában megjelenő ügyekre? Miért tesznek fel kérdéseket a parlamenti képviselők? Mi határozza meg a költségvetési kiadások változásainak mértékét? Melyik politikai szereplő tud a legjobban alkalmazkodni a választók közpolitikai elképzeléseihez? Összefügg-e a politikai berendezkedés demokratikussága a közpolitikai napirend változásainak sajátosságaival?
 
Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre keresi a választ a Comparative Agendas Project, melyhez a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete pályázatot hirdet szakmai gyakorlatra BA, illetve MA képzésben részt vevő diákok számára.

Meghívó Boda Zsolt MTA doktori védésére

Meghívó Boda Zsolt MTA doktori védésére

Az MTA Doktori Tanácsa meghívja Önt Boda Zsolt MTA doktora címre benyújtott „Ki dönt? Kormányzási stílusok és közpolitikai változás Magyarországon 2002-2014” című munkájának 2021. szeptember 3-án 10 órakor az MTA Zoom rendszerében tartandó online nyilvános vitájára, a 15/2020. (VIII. 17.) elnöki határozattal összhangban.

Legfrissebb blogbejegyzések

Növekedési rezsimek és a koronavírus válság az Európai Unió keleti és déli perifériáján

Növekedési rezsimek és a koronavírus válság az Európai Unió keleti és déli perifériáján

Vajon az EU keleti és déli peremvidékén a kormányok által bevetett válságkezelési intézkedések összhangban állnak-e azzal, hogy ezekben az országokban mi a gazdasági növekedés fő hajtóereje, vagyis az intézkedések és a növekedési rezsimek között van-e összhang? Az alábbiakban a koronavírus válság alatt született, a keresletet élénkítő közvetlen állami juttatásokat és három országcsoport, a Balti államok, a Visegrádi Négyek és a déli EU tagállamok növekedési rezsimjét vesszük górcső alá.

Pártosan félünk-e a negyedik hullámtól?

Pártosan félünk-e a negyedik hullámtól?

Érvényesül-e a pártos elkötelezettség a magyarok harmadik oltási hajlandóságával?

Böcskei Balázs – Farkas Eszter blogbejegyzése

A koronavírus-járvány magyarországi berobbanásakor adódott annak politikatudományi vizsgálata, hogy vajon egy globális, exogén, alapvetően járvány- és közegészségügyi probléma, illetve az azzal kapcsolatos közpolitikai álláspontok felülírják-e a pártosság „szemüvegét”, vagy a vírus és annak (következményeinek) kezelésével kapcsolatos állampolgári véleményeket továbbra is a pártos elköteleződés befolyásolja. Utóbbi erejét okkal feltételezhettük, hiszen Magyarországon a pártosság Európában kiemelkedően magas, ezek hatása a szubjektív gazdasági helyzettől az intézményrendszerek megítélésig jelen van (erről részletesebben Patkós Veronika munkáját ajánljuk).

Empirikus alapokon: Magyarország és az Európai Unió közpolitikai kapcsolata

Empirikus alapokon: Magyarország és az Európai Unió közpolitikai kapcsolata

A Magyarország és az Európai Unió közötti viszonyról szóló közbeszédben és tudományos kutatásokban egyaránt háttérbe szorult eddig az uniós tagság következményeként hozott nemzeti szintű közpolitikai döntéseinek empirikus vizsgálata. Három új adatbázis elemzésével adok válaszokat arra a kérdésre, hogy milyen hatással volt a magyar közpolitikára az uniós tagság 2004 és 2018 között. Áttekintem, mekkora hatással volt az EU a magyar jogalkotásra, milyen mértékben teljesítette a magyar kormány az Európai Bizottságtól érkező közpolitikai ajánlásokat, és bemutatom, milyen hasonlóságok és különbségek vannak a különböző kormányok között a kötelezettségszegési eljárások terén. Az eredmények azt mutatják, hogy a közpolitikai szintű együttműködés az aktuálpolitikai viszonynál jóval gördülékenyebb a magyar kormány (és általában a V4-ek), illetve az EU között.  

Politikai kompromisszum és piszkos kezek: Edward Hall előadása (Speaker Series)

Politikai kompromisszum és piszkos kezek: Edward Hall előadása (Speaker Series)

A TK PTI ‘Speaker Series’ előadássorozatának legfrissebb, 2021. június 17-i eseményén Edward Hall tartott bemutatót, ‘Politikai kompromisszum és piszkos kezek’ című kéziratáról. Hall ezúttal arra a kérdésre kínál újszerű választ, hogy a kompromisszumkötés a politikában miért vonja magával azt a fajta morálisan problematikus viselkedést, amely a ‘piszkos kezek’ tézis középpontjában áll.

 

Online konferencia: Szövegbányászat és mesterséges intelligencia R-ben

Online konferencia: Szövegbányászat és mesterséges intelligencia R-ben

2021. május 25-én a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) Politikatudományi Intézete online konferenciát rendezett ”Szövegbányászat és mesterséges intelligencia R-ben” címmel. A konferencia apropója a Sebők Miklós, Ring Orsolya és Máté Ákos által szerkesztett Szövegbányászat és mesterséges intelligencia R-ben című kötet megjelenése (Typotex Kiadó) volt. A kötet a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) projekt keretében jött létre.

 

ECPR Joint Sessions of Workshops: beszámoló a PTI kutatói által szervezett Political Normativity panelről

2021. május 17. és 21. között online formában zajlott az ECPR Joint Sessions of Workshops Political Normativity: A Straw Man or a Genuine Problem for Political Theorizing elnevezésű panelja, amelynek főszervezője Szűcs Zoltán Gábor volt. A résztvevők öt napon keresztül, tizennégy tanulmány megvitatása során igyekeztek mind történeti, mind analitikus nézőpontból körüljárni a politikai normativitás kérdését.

 

Online konferencia: A magyar jogalkotás minősége

Online konferencia: A magyar jogalkotás minősége

2021. március 23-án a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) Politikatudományi és Jogtudományi Intézete közös online konferenciát rendezett ‘A magyar jogalkotás minősége’ címmel. A konferencia apropója a Sebők Miklós, Gajduschek György és Molnár Csaba által szerkesztett ’A magyar jogalkotás minősége: Elmélet, Mérés, Eredmények’ című kötet megjelenése a Gondolat Kiadó gondozásában.

Udvariatlanság az online térben: normasértés vagy az új normalitás?

Udvariatlanság az online térben: normasértés vagy az új normalitás?

Hogyan érdemes a hozzászólásokban megjelenő obszcenitásról, trágárságról gondolkodnunk? Milyen tényezők befolyásolják az udvariatlanság online megjelenését? Szabó Gabriella, Kmetty Zoltán és K. Molnár Emese automatizált szövegelemzési módszerekkel több mint 17 millió kommentet vizsgáltak meg, eredményeik pedig azt mutatják, az obszcenitás, a sértések és a gúnynevek a magyar politikai diskurzus széles körben elterjedt elemeivé váltak.

Túlélési stratégiák: Hogyan reagálnak a Magyarországon működő emberi jogi szervezetek a politikai lehetőségstruktúrák bezáródására? – Összefoglaló Gerő Márton, Susánszky Pál, Kopper Ákos és Tóth Gergely közös tanulmányáról

Túlélési stratégiák: Hogyan reagálnak a Magyarországon működő emberi jogi szervezetek a politikai lehetőségstruktúrák bezáródására? – Összefoglaló Gerő Márton, Susánszky Pál, Kopper Ákos és Tóth Gergely közös tanulmányáról

A civil szervezetek mozgásterének szűkülése Magyarországra is jellemző tendencia, különösen, ha emberi jogi szervezetekről van szó. A szervezetek saját percepciója a politikai környezet változásairól kulcsszerepet játszik stratégiáik megalkotásában. A jogvédő civil szervezetek száma 2009 óta jelentősen csökkent, aminek egyik oka lehet a politikai lehetőségstruktúrák bezáródása. Úgy tűnik azonban a civil szervezetek igyekeznek adaptálódni az új környezethez. Az ellenséges környezetben még a sikeres szervezetek is kénytelenek egymással versenyezni a forrásokért, és a szervezetek egymással való kooperációs kapacitása is csökkenhet. A civil szférát érő külső hatások olyan belső változásokhoz vezetnek, amik limitálják a civil társadalom képességét a hatalom ellensúlyozására.                                                                                                                

Intézeti évértékelő a 2020-as eredményekről: rekordév a nemzetközi publikálásban

Intézeti évértékelő a 2020-as eredményekről: rekordév a nemzetközi publikálásban

2021. március 2-án tartotta évértékelő értekezletét a TK Politikatudományi Intézete (PTI). A 2020-as év minden eddigi eredményt túlszárnyalt a nemzetközi publikációk és a médiamegjelenés terén. A 12 impaktfaktoros írás között több 3-4 impaktfaktoros publikáció is szerepel. Sebők Miklós, igazgató kiemelte, hogy a járványhelyzet kihívásai ellenére, 2020 rekordév az intézeti rendezvények terén is, voltak olyan hónapok, amikor huzamosabb ideig heti több virtuális rendezvénybe lehetett bekapcsolódni. Az ’Év Kutatója’ díjat Mikecz Dániel, az ’Év Fiatal Kutatója’ díjat pedig Illés Gábor kapta.