A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak

A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban.  A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.

Tovább

Legfrissebb hírek

Böcskei Balázs és Farkas Eszter publikációja

Böcskei Balázs és Farkas Eszter publikációja

Megjelent Böcskei Balázs és Farkas Eszter legújabb publikációja a „The Loop” weboldalon.  A "The Loop" az ECPR-nak (European Consortium for Political Research – Európai Konzorcium a Politikai Kutatásért) hivatalos blogja.

Gyakornoki felhívás

Gyakornoki felhívás

Milyen témákban szerveznek tüntetéseket leggyakrabban ma Magyarországon? Hogyan befolyásolta a COVID vészhelyzet a tiltakozásokat? Hogyan vélekednek az emberek a tüntetésekről és hogyan mutatja be a tüntetéseket a sajtó? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre keresi a választ az a politikai részvételről szóló projektünk, melyhez a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete pályázatot hirdet szakmai gyakorlatra BA, MA, illetve társadalomtudományi doktori képzésben részt vevő hallgatók számára.

Legfrissebb blogbejegyzések

Az EU kohéziós politikája: eredmények és perspektívák

A vírushelyzetre való tekintettel online formában került megtartásra az EU kohéziós politikájának eredményeiről és perspektíváiról szóló kerekasztal beszélgetés, amely során Nyikos Györgyi és Dányi Gábor részvételével, Medve-Bálint Gergő moderálásával vitatták meg az EU kohéziós politikájából fakadó egyenlőtlenségeket. 

Fővárosi, személyesen szavazó előválasztók szociológiai, politikai háttere

Fővárosi, személyesen szavazó előválasztók szociológiai, politikai háttere

A TK PTI kutatói egyetemi hallgatókkal közösen végeztek kérdőíves kutatást az előválasztás második fordulója során. A feltáró kutatás célja elsősorban az volt, hogy feltérképezze a 2021-es budapesti ellenzéki előválasztáson a szavazók szociodemográfiai hátterét, médiafogyasztási szokásait és politikai attitűdjeiket. A kutatás az előválasztás második fordulójának idején végzett terepmunkán alapul. A felmérést az ún. election day poll, tehát a választás napján végzett megkérdezés módszere alapján végeztük. Az eredmények részben megerősítik azokat a vélekedéseket, miszerint Márki-Zay Péter támogatói fiatalabbak, magasabban képzettek, és jellemzően az online hírportálokból és a közösségi médiából tájékozódnak.

Farkas Eszter és Mikecz Dániel blogbejegyzése

Politikai egyenlőtlenség és demokratikus innováció a harmadik demokratizálódási hullám után Latin-Amerikában: Ernesto Cruz Ruiz előadása (Speaker Series)

Politikai egyenlőtlenség és demokratikus innováció a harmadik demokratizálódási hullám után Latin-Amerikában: Ernesto Cruz Ruiz előadása (Speaker Series)

A TK PTI ‘Speaker Series’ konferencia sorozatának legutóbbi, 2021. szeptember 23-i rendezvényén Ernesto Cruz Ruiz tartott előadást, aki a Müncheni Műszaki Egyetem képviseletében érkezett hozzánk, hogy legfrissebb kutatási eredményeit megismertesse a magyarországi tudományos szférával is. Leginkább a politika, a gazdaság, a társadalom és a technológia kölcsönhatásaira összpontosít, a latin-amerikai demokratizálódási hullám vonatkozásában.

Növekedési rezsimek és a koronavírus válság az Európai Unió keleti és déli perifériáján

Növekedési rezsimek és a koronavírus válság az Európai Unió keleti és déli perifériáján

Vajon az EU keleti és déli peremvidékén a kormányok által bevetett válságkezelési intézkedések összhangban állnak-e azzal, hogy ezekben az országokban mi a gazdasági növekedés fő hajtóereje, vagyis az intézkedések és a növekedési rezsimek között van-e összhang? Az alábbiakban a koronavírus válság alatt született, a keresletet élénkítő közvetlen állami juttatásokat és három országcsoport, a Balti államok, a Visegrádi Négyek és a déli EU tagállamok növekedési rezsimjét vesszük górcső alá.

Pártosan félünk-e a negyedik hullámtól?

Pártosan félünk-e a negyedik hullámtól?

Érvényesül-e a pártos elkötelezettség a magyarok harmadik oltási hajlandóságával?

Böcskei Balázs – Farkas Eszter blogbejegyzése

A koronavírus-járvány magyarországi berobbanásakor adódott annak politikatudományi vizsgálata, hogy vajon egy globális, exogén, alapvetően járvány- és közegészségügyi probléma, illetve az azzal kapcsolatos közpolitikai álláspontok felülírják-e a pártosság „szemüvegét”, vagy a vírus és annak (következményeinek) kezelésével kapcsolatos állampolgári véleményeket továbbra is a pártos elköteleződés befolyásolja. Utóbbi erejét okkal feltételezhettük, hiszen Magyarországon a pártosság Európában kiemelkedően magas, ezek hatása a szubjektív gazdasági helyzettől az intézményrendszerek megítélésig jelen van (erről részletesebben Patkós Veronika munkáját ajánljuk).

Empirikus alapokon: Magyarország és az Európai Unió közpolitikai kapcsolata

Empirikus alapokon: Magyarország és az Európai Unió közpolitikai kapcsolata

A Magyarország és az Európai Unió közötti viszonyról szóló közbeszédben és tudományos kutatásokban egyaránt háttérbe szorult eddig az uniós tagság következményeként hozott nemzeti szintű közpolitikai döntéseinek empirikus vizsgálata. Három új adatbázis elemzésével adok válaszokat arra a kérdésre, hogy milyen hatással volt a magyar közpolitikára az uniós tagság 2004 és 2018 között. Áttekintem, mekkora hatással volt az EU a magyar jogalkotásra, milyen mértékben teljesítette a magyar kormány az Európai Bizottságtól érkező közpolitikai ajánlásokat, és bemutatom, milyen hasonlóságok és különbségek vannak a különböző kormányok között a kötelezettségszegési eljárások terén. Az eredmények azt mutatják, hogy a közpolitikai szintű együttműködés az aktuálpolitikai viszonynál jóval gördülékenyebb a magyar kormány (és általában a V4-ek), illetve az EU között.