Littvay Levente Giovanni Sartori-díjban részesült
A díj átadására az Olasz Politikatudományi Társaság (SISP) éves találkozóján került sor.
Közelgő események
Felhívás szakmai gyakorlatra - Comparative Agendas Project
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
A díj átadására az Olasz Politikatudományi Társaság (SISP) éves találkozóján került sor.
Szeptember 14-én Békés Csabától és Csizmadia Ervintől búcsúzott Intézetünk.
Felhívás szakmai gyakorlatra - Comparative Agendas Project
A PLEDGE - POLITICS OF GRIEVANCE AND DEMOCRATIC GOVERNANCE egy kutatási és innovációs projekt, amely a sérelemi politizálást és azok demokráciára gyakorolt hatását vizsgálja.
Megjelent Bíró-Nagy András, intézetünk tudományos főmunkatársának Ania Skrzypekkel közösen szerkesztett angol nyelvű könyve a visegrádi országok szociáldemokrata pártjairól a Palgrave Macmillan kiadó gondozásában.
Mikecz Dániel, Medve-Bálint Gergő, valamint Simonovits Gábor érdemelte ki az MTA által alapított ösztöndíjat.
Az év első félévében számos kollégánk részesült kiemelt publikációs jutalomban.
Intézetünk kollégája a Neue Zürcher Zeitung-ban és a Der Standard-ban publikálta írásait.
Megjelent Illés Gábor és Körösényi András "The touch of the leader: representation and responsiveness in plebiscitary leader democracy" címmel a Distinktion: Journal of Social Theory című folyóiratban.
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete pályázatot hirdet szakmai gyakorlatra BA, MA, illetve társadalomtudományi doktori képzésben részt vevő hallgatók számára.
Legfrissebb blogbejegyzések
A 16−29 éves fiatalok 60 százaléka elégedetlen a demokrácia jelenlegi állapotával, de a fiatalok relatív többsége "pártoktól távolságot tartó".
A politikai kommunikáció és a médiakutatás affektív fordulata olyan kutatásoknak adott teret, melyek az érzelmek és a politika kapcsolatát vizsgálják. A morális érzelmek kutatásából, mint amilyen a szégyen is, korábban nem kapott helyet az érzelmi és a nyilvános lealacsonyítás és az ellenlépések kommunikatív komplexitásának vizsgálata.
Z-generáció, COVID-generáció, klímageneráció?
A magyar 16–29 évesek véleménye a generációs önbesorolásról
A jelenlegi blogbejegyzés az „Amerikai és magyar politikai fejlődés: összehasonlító elemzés” c. PTI projekt blogsorozatának a folytatása, amely a politikatudományi vizsgálatot egy történetibb szemszögből folytatja. Martin J. Sklar politológus a századfordulós (1900) amerikai társadalmat gazdasági szemszögből vizsgálja nagy hangsúlyt fektetve a korszakban kialakuló a vállalati-liberális-kapitalista termelési módra. A társadalmi jelenségek és a politikai fejlődés vizsgálata sok szemszögből lehetséges és szükséges én Sklar gazdasági megközelítését szeretném egy elméletibb kontextusba helyezni ebben a bejegyzésben, amely a társadalom és a korszakos fogalmi eszköztárak viszonyának vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. A korszak progresszivizmus, kapitalizmus, liberalizmus hármas fogalma így nem csak egy sajátos gazdasági jelenséget teremtett meg, hanem érintkezve a korszakban megjelenő társadalmi mozgalmakkal a modern amerikai demokrácia esszenciális jelentéstartalmát is megformálta, amely azóta is meghatározza az amerikai politika fejlődési útjait.
Minden harmadik fiatal eljátszott a külföldi letelepedés gondolatával. A magyar 16–29 évesek véleménye a Magyarországon kívüli tanulásról, munkáról és életről
Az MTA Nagykockázatú poszt-COVID kiemelt programok keretében 1000 fős reprezentatív online survey* készült a 16–29 éves magyar fiatalok körében. A kutatói team tagjai: Szabó Andrea (TK PTI), Nagy Ádám (Excenter), Fekete Mariann (SZTE), Böcskei Balázs (TK PTI).
2022 január óta számos, oktatással kapcsolatos tiltakozó akciót szerveztek Magyarországon. A tiltakozások intenzitása miatt az oktatásügyi tiltakozási hullám az elmúlt évek egyik legfontosabb politikai kollektív cselekvése lett. Kutatásunkkal arra kívánunk választ adni, hogyan vélekednek a pedagógusok a közoktatásban tapasztalt legfontosabb problémákról, valamint az oktatással összefüggő tiltakozásokról.
Ez a blogbejegyzés Lucian W. Pye és Sidney Verba Political Culture and Political Development (Politikai kultúra és politikai fejlődés) című 1965-ös könyvének feldolgozásán keresztül hivatott bemutatni a történeti szemléletű politikatudomány létjogosultságát. Ehhez a brit és az orosz (szovjet) esettanulmányi fejezeteket hívjuk segítségül annak érdekében, hogy jobban megérthessünk olyan eseményeket, mint a Brexit vagy a jelenleg folyó orosz-ukrán háború.
2022 november 3-án és 4-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az NKE és Társadalomtudományi Kutatóközpont rendezésében egy ngyszabású közös konferencia zajlott le "Társadalomelmélet alapkérdései" címmel. A konferencia központjában Szabó Mártonnak, intézetunk kutató professzor emeritusának a háromkötetes magnum opusa állt: Társadalompoétika. A retorika, a nyelvészet és az irodalomelmélet társadalomtudományi státusa. A konferenciát az egyetem rektora Deli Gergely és Szabó Andrea a PTI igazagatója köszöntötte. A résztvevők megállapították hogy Szabó Márton könyve egy új társadalomelmlet lehetőségét körvonazza, és a konferencián elhangzott 19 előaadás azt vizsgálta, hogy mik ennek az lehetséges módozatai általában és egyes konkrét területeken. Ezzel együtt Szabó és a Társdalompoétika több egyetemre és tudomány intézetbe meghívást kapott bemutatkozó előadásra-beszélgetésre. Az előadások abszrtakjai a cikkben olvashatók.
Milyen narratívák fedezhetők fel a Közép-Kelet európai jobboldali populista politikusok múltidéző beszédeiben? Mennyiben tartalmazzák ezek a klasszikus populista kommunikáció jellemzőit, és mennyiben térnek el attól? A múltbéli negatív élmények felidézései milyen mértékben szolgálhatnak kollektív identitás és legitimitás teremtő eszközként a politikai közösségek számára? Legújabb folyóiratcikkükben Artur Lipiński és Szabó Gabriella ezekre a kérdésekre keresik a választ, és ennek érdekében magyar és lengyel populista politikusok nemzeti megemlékezésekkor elmondott beszédeit elemzik narratív megközelítésben. Farkas Eszter összefoglalója a szerzők cikkéről.