A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak

A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban.  A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.

Tovább

Legfrissebb hírek

Generációk azonosítása Big Data logikával a poszt-pandémiás időszakban

Generációk azonosítása Big Data logikával a poszt-pandémiás időszakban

Generációk azonosítása Big Data logikával a poszt-pandémiás időszakban elnevezésű MTA post-COVID jelenségek kutatása pályázat keretében készült projekt elkészítette az első Jelentését. A Jelentés felvillantja az interjús és a social listening módszertannal  begyűjtött adatok legfontosabb eredményeit.

A Politikatudományi Intézet kérdőíves felmérése

A TK Politikatudományi Intézetének kutatói kérdőíves felmérést végeznek 2022. október 23-án a tanárok melletti szolidaritási tüntetés során. A kutatás célja a hazai politikai részvétel, a részvétel motivációinak, a mozgósítási folyamatoknak megértése. Az adatgyűjtés anonim módon történik, az eredmények kizárólag szakmai gyorsjelentésekben és tudományos folyóiratokban kerülnek publikálásra. A kutatás mindenben megfelel a Társadalomtudományi Kutatóközpont Adatvédelmi- és Adatbiztonsági Szabályzatának és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. (GDPR) rendeletének.

Legfrissebb blogbejegyzések

A társadalomelmélet alapkérdései - konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

A társadalomelmélet alapkérdései - konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

2022 november 3-án és 4-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az NKE és Társadalomtudományi Kutatóközpont rendezésében egy ngyszabású közös konferencia zajlott le "Társadalomelmélet alapkérdései" címmel. A konferencia központjában Szabó Mártonnak, intézetunk kutató professzor emeritusának a háromkötetes magnum opusa állt: Társadalompoétika. A retorika, a nyelvészet és az irodalomelmélet társadalomtudományi státusa. A konferenciát az egyetem rektora Deli Gergely és Szabó Andrea a PTI igazagatója köszöntötte. A résztvevők megállapították hogy Szabó Márton könyve egy új társadalomelmlet lehetőségét körvonazza, és a konferencián elhangzott 19 előaadás azt vizsgálta, hogy mik ennek az lehetséges módozatai általában és egyes konkrét területeken. Ezzel együtt Szabó és a Társdalompoétika  több egyetemre és tudomány intézetbe meghívást kapott bemutatkozó előadásra-beszélgetésre. Az előadások abszrtakjai a cikkben olvashatók.

Hősök és áldozatok: populista politikusok emlékezetnarratívái Lengyelországban és Magyarországon

Hősök és áldozatok: populista politikusok emlékezetnarratívái Lengyelországban és Magyarországon

Milyen narratívák fedezhetők fel a Közép-Kelet európai jobboldali populista politikusok múltidéző beszédeiben? Mennyiben tartalmazzák ezek a klasszikus populista kommunikáció jellemzőit, és mennyiben térnek el attól? A múltbéli negatív élmények felidézései milyen mértékben szolgálhatnak kollektív identitás és legitimitás teremtő eszközként a politikai közösségek számára? Legújabb folyóiratcikkükben Artur Lipiński és Szabó Gabriella ezekre a kérdésekre keresik a választ, és ennek érdekében magyar és lengyel populista politikusok nemzeti megemlékezésekkor elmondott beszédeit elemzik narratív megközelítésben. Farkas Eszter összefoglalója a szerzők cikkéről.

A demokratikus innovációk - különszám bemutató

A demokratikus innovációk - különszám bemutató

A Bibó Jog- és Politikatudományi Szemle különszámának bemutatóján a demokratikus innovációk iránt érdeklődők megismerhették a szerzőket és arra is lehetőségük volt, hogy kérdéseket tegyenek fel írásaikkal kapcsolatban. Az eseményen megtudhattuk ki hogyan vélekedik a részvételiség állapotáról Magyarországon, és hogyan lehet nemzetközi viszonylatban elhelyezni az itthoni gyakorlatokat. 

Új nézőpontok a politikai kötelezettség elméletéhez

Új nézőpontok a politikai kötelezettség elméletéhez

Beszámoló a Politikai normativitás kutatócsoport műhelykonferenciájáról
2022. április 29-én került sor a Politikai normativitás kutatócsoport műhelykonferenciájára, amely a politikai kötelezettség elméleti kérdéseit járta körül. Politikai kötelezettség alatt azokat az erős indokokat (vagy erkölcsi kötelességet) értjük, amelyek a törvények betartása és a közteherviselésben való részvétel mellett szólnak. A politikai kötelezettség (obligation) elméletének meg kell magyaráznia, hogy kell engedelmeskedni a politikai autoritásnak, éspedig nem akármilyen, hanem saját politikai közösségünk autoritásának. A műhelykonferencia résztvevői azokat az elméleti és gyakorlati kihívásokat tárták fel, amelyek új (rezsimnyitott – Fives, hermeneutikailag érzékeny – Fossen, realista – Szűcs, feminista – Ujlaki) megközelítéseket tesznek szükségessé.

Mitől realista egy politikus?

Mitől realista egy politikus?

2022. május 12-én a TK Politikatudományi Intézetében rendezték meg Illés Gábor „A realista politikus” című könyvének bemutatóját; megvédett doktori disszertációjának kiadásra átszerkesztett változatát – a szerző közreműködésével – Gyulai Attila és Mándi Tibor ismertette.

Egy hősre várva: A szavazók populista nézetei és a vezetők karizmája (kutatási gyors jelentés)

Egy hősre várva: A szavazók populista nézetei és a vezetők karizmája (kutatási gyors jelentés)

Válságok csakúgy, mint a koronavírus-járvány, az orosz-ukrán háború és a globális gazdasági nehézségek általánosan felerősítik a várakozásokat egy hős iránt, aki képes megvédeni a közösséget a veszélyekkel és viszontagságokkal szemben. Ennek fényében nem csoda, hogy a 2022-es magyarországi parlamenti választási kampányban különösen nagy hangsúlyt kapott az egyes vezetők képességeinek megléte vagy hiánya (avagy a pozitív és negatív perszonalizáció). Az állampolgárok és a vezetők közötti közvetlenebb kapcsolat kialakulására irányul az is, hogy általános politikai hangnemmé vált a populista retorika és kommunikáció.

Sérült generáció

Sérült generáció

A koronavírus-járvány okozta társadalmi sokkot vizsgálták a 15–25 éves fiatalok körében Déri András és Szabó Andrea társadalomtudósok. Kutatásukban úgy fogalmaznak, hogy a COVID-19 úgy hatott a világra, mint egy aszteroida becsapódása.