A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
Megjelent Kopasz Marianna (TK PTI, tudományos főmunkatárs), Bartha Attila (TK PTI, tudományos főmunkatárs) és Takács Judit (TK SZI) cikke "Pandemic policymaking in European populist and liberal democracies: a comparison between Hungary and Portugal" címmel a "Political Research Exchange" folyóiratban.
Megjelent Metz Rudolf (TK PTI, tudományos főmunkatárs) és Plesz Bendegúz (TK PTI, tudományos segédmunkatárs) közös cikke "The Irresistible Allure of Charismatic Leaders? Populism, Social Identity, and Polarisation" címmel a "Politics and Governance" folyóiratban (Q1).
Megjelent Kovalcsik Tamás, intézetünk tudományos munkatársának cikke "Regeneration of Military Brownfield Sites: A Possible Tool for Mitigating Urban Sprawl?" címmel a "Land" folyóiratban (Q1) (további szerzők: Szabó Bence és Kovács Zoltán).
Megjelent Róbert Péter, intézetünk kutatóprofesszorának könyvfejezete "Parental involvement and school choice in Hungarian primary schools" címmel a "School Choice in Europe" című kötetben (Routledge) (további szerzők: Pusztai Gabriella és Fényes Hajnalka).
Dr. Stumpf István 2025. március 15-én Széchenyi-díjban részesült. Az egész PTI nevében gratulálunk nyugalmazott főmunkatársunknak!
Megjelent Benedek István, intézetünk tudományos munkatársának tanulmánya "Egy hibrid médiarendszer felemelkedése. Politikai nyilvánosság az Orbán-rezsimben" címmel a Médiakutató 2025. tavaszi számában.
Intézetünk igazgatósága kiosztotta "az Év Kutatója" és "az Év Fiatal Kutatója" díjat, ezáltal elismerve két munkatársunk kimagasló tudományos teljesítményét a 2024. évben.
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet publikációs pályázatot ír ki BA-, MA-, illetve PhD-képzésre beiratkozott felsőoktatási hallgatók részére politikatudományi vagy társterületeken végzett tudományos munka és ennek magyar nyelvű publikációjának támogatására.
A HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete pályázatot hirdet szakmai gyakorlatra BA, MA és PhD képzésben résztvevő hallgatók számára.
Legfrissebb blogbejegyzések
A politikai kommunikáció és a médiakutatás affektív fordulata olyan kutatásoknak adott teret, melyek az érzelmek és a politika kapcsolatát vizsgálják. A morális érzelmek kutatásából, mint amilyen a szégyen is, korábban nem kapott helyet az érzelmi és a nyilvános lealacsonyítás és az ellenlépések kommunikatív komplexitásának vizsgálata.
Z-generáció, COVID-generáció, klímageneráció?
A magyar 16–29 évesek véleménye a generációs önbesorolásról
A jelenlegi blogbejegyzés az „Amerikai és magyar politikai fejlődés: összehasonlító elemzés” c. PTI projekt blogsorozatának a folytatása, amely a politikatudományi vizsgálatot egy történetibb szemszögből folytatja. Martin J. Sklar politológus a századfordulós (1900) amerikai társadalmat gazdasági szemszögből vizsgálja nagy hangsúlyt fektetve a korszakban kialakuló a vállalati-liberális-kapitalista termelési módra. A társadalmi jelenségek és a politikai fejlődés vizsgálata sok szemszögből lehetséges és szükséges én Sklar gazdasági megközelítését szeretném egy elméletibb kontextusba helyezni ebben a bejegyzésben, amely a társadalom és a korszakos fogalmi eszköztárak viszonyának vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. A korszak progresszivizmus, kapitalizmus, liberalizmus hármas fogalma így nem csak egy sajátos gazdasági jelenséget teremtett meg, hanem érintkezve a korszakban megjelenő társadalmi mozgalmakkal a modern amerikai demokrácia esszenciális jelentéstartalmát is megformálta, amely azóta is meghatározza az amerikai politika fejlődési útjait.
Minden harmadik fiatal eljátszott a külföldi letelepedés gondolatával. A magyar 16–29 évesek véleménye a Magyarországon kívüli tanulásról, munkáról és életről
Az MTA Nagykockázatú poszt-COVID kiemelt programok keretében 1000 fős reprezentatív online survey* készült a 16–29 éves magyar fiatalok körében. A kutatói team tagjai: Szabó Andrea (TK PTI), Nagy Ádám (Excenter), Fekete Mariann (SZTE), Böcskei Balázs (TK PTI).
2022 január óta számos, oktatással kapcsolatos tiltakozó akciót szerveztek Magyarországon. A tiltakozások intenzitása miatt az oktatásügyi tiltakozási hullám az elmúlt évek egyik legfontosabb politikai kollektív cselekvése lett. Kutatásunkkal arra kívánunk választ adni, hogyan vélekednek a pedagógusok a közoktatásban tapasztalt legfontosabb problémákról, valamint az oktatással összefüggő tiltakozásokról.
Ez a blogbejegyzés Lucian W. Pye és Sidney Verba Political Culture and Political Development (Politikai kultúra és politikai fejlődés) című 1965-ös könyvének feldolgozásán keresztül hivatott bemutatni a történeti szemléletű politikatudomány létjogosultságát. Ehhez a brit és az orosz (szovjet) esettanulmányi fejezeteket hívjuk segítségül annak érdekében, hogy jobban megérthessünk olyan eseményeket, mint a Brexit vagy a jelenleg folyó orosz-ukrán háború.
2022 november 3-án és 4-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az NKE és Társadalomtudományi Kutatóközpont rendezésében egy ngyszabású közös konferencia zajlott le "Társadalomelmélet alapkérdései" címmel. A konferencia központjában Szabó Mártonnak, intézetunk kutató professzor emeritusának a háromkötetes magnum opusa állt: Társadalompoétika. A retorika, a nyelvészet és az irodalomelmélet társadalomtudományi státusa. A konferenciát az egyetem rektora Deli Gergely és Szabó Andrea a PTI igazagatója köszöntötte. A résztvevők megállapították hogy Szabó Márton könyve egy új társadalomelmlet lehetőségét körvonazza, és a konferencián elhangzott 19 előaadás azt vizsgálta, hogy mik ennek az lehetséges módozatai általában és egyes konkrét területeken. Ezzel együtt Szabó és a Társdalompoétika több egyetemre és tudomány intézetbe meghívást kapott bemutatkozó előadásra-beszélgetésre. Az előadások abszrtakjai a cikkben olvashatók.
Milyen narratívák fedezhetők fel a Közép-Kelet európai jobboldali populista politikusok múltidéző beszédeiben? Mennyiben tartalmazzák ezek a klasszikus populista kommunikáció jellemzőit, és mennyiben térnek el attól? A múltbéli negatív élmények felidézései milyen mértékben szolgálhatnak kollektív identitás és legitimitás teremtő eszközként a politikai közösségek számára? Legújabb folyóiratcikkükben Artur Lipiński és Szabó Gabriella ezekre a kérdésekre keresik a választ, és ennek érdekében magyar és lengyel populista politikusok nemzeti megemlékezésekkor elmondott beszédeit elemzik narratív megközelítésben. Farkas Eszter összefoglalója a szerzők cikkéről.
A Bibó Jog- és Politikatudományi Szemle különszámának bemutatóján a demokratikus innovációk iránt érdeklődők megismerhették a szerzőket és arra is lehetőségük volt, hogy kérdéseket tegyenek fel írásaikkal kapcsolatban. Az eseményen megtudhattuk ki hogyan vélekedik a részvételiség állapotáról Magyarországon, és hogyan lehet nemzetközi viszonylatban elhelyezni az itthoni gyakorlatokat.