Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi IntézetMagyar Tudományos Akadémia Kiváló Kutatóhely

Legújabb cikkükben Szabó Gabriella és Kiss Balázs a 2019-es Európai Parlamenti kampány kapcsán vizsgálják, hogy a magyar politikai pártok Facebook kommunikációjában milyen mértékben és milyen formában tűnik fel a politikai nosztalgia. 

A vírushelyzetre való tekintettel online formában került megtartásra az EU kohéziós politikájának eredményeiről és perspektíváiról szóló kerekasztal beszélgetés, amely során Nyikos Györgyi és Dányi Gábor részvételével, Medve-Bálint Gergő moderálásával vitatták meg az EU kohéziós politikájából fakadó egyenlőtlenségeket. 

A TK PTI ‘Speaker Series’ konferencia sorozatának legutóbbi, 2021. november 11-i rendezvényén Gáspár Attila tartott előadást, aki a legfrissebb kutatási eredményeit ismertette meg a rendezvénysorozat keretein belül. Az előadás a közmunka és szavazatok kapcsolatának összefüggéseit mutatta be, Magyarországi fókusszal.

A TK PTI kutatói egyetemi hallgatókkal közösen végeztek kérdőíves kutatást az előválasztás második fordulója során. A feltáró kutatás célja elsősorban az volt, hogy feltérképezze a 2021-es budapesti ellenzéki előválasztáson a szavazók szociodemográfiai hátterét, médiafogyasztási szokásait és politikai attitűdjeiket. A kutatás az előválasztás második fordulójának idején végzett terepmunkán alapul. A felmérést az ún. election day poll, tehát a választás napján végzett megkérdezés módszere alapján végeztük. Az eredmények részben megerősítik azokat a vélekedéseket, miszerint Márki-Zay Péter támogatói fiatalabbak, magasabban képzettek, és jellemzően az online hírportálokból és a közösségi médiából tájékozódnak.

Farkas Eszter és Mikecz Dániel blogbejegyzése

Szeptember 23-án a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete konferenciát rendezett a demokratikus innovációk vezető kutatóinak részvételével, ahol egy kerekasztal beszélgetés során a meghívott előadók megvitatták a terület legfontosabb kérdéseit. 

A TK PTI ‘Speaker Series’ konferencia sorozatának legutóbbi, 2021. szeptember 23-i rendezvényén Ernesto Cruz Ruiz tartott előadást, aki a Müncheni Műszaki Egyetem képviseletében érkezett hozzánk, hogy legfrissebb kutatási eredményeit megismertesse a magyarországi tudományos szférával is. Leginkább a politika, a gazdaság, a társadalom és a technológia kölcsönhatásaira összpontosít, a latin-amerikai demokratizálódási hullám vonatkozásában.

Vajon az EU keleti és déli peremvidékén a kormányok által bevetett válságkezelési intézkedések összhangban állnak-e azzal, hogy ezekben az országokban mi a gazdasági növekedés fő hajtóereje, vagyis az intézkedések és a növekedési rezsimek között van-e összhang? Az alábbiakban a koronavírus válság alatt született, a keresletet élénkítő közvetlen állami juttatásokat és három országcsoport, a Balti államok, a Visegrádi Négyek és a déli EU tagállamok növekedési rezsimjét vesszük górcső alá.

Érvényesül-e a pártos elkötelezettség a magyarok harmadik oltási hajlandóságával?

Böcskei Balázs – Farkas Eszter blogbejegyzése

A koronavírus-járvány magyarországi berobbanásakor adódott annak politikatudományi vizsgálata, hogy vajon egy globális, exogén, alapvetően járvány- és közegészségügyi probléma, illetve az azzal kapcsolatos közpolitikai álláspontok felülírják-e a pártosság „szemüvegét”, vagy a vírus és annak (következményeinek) kezelésével kapcsolatos állampolgári véleményeket továbbra is a pártos elköteleződés befolyásolja. Utóbbi erejét okkal feltételezhettük, hiszen Magyarországon a pártosság Európában kiemelkedően magas, ezek hatása a szubjektív gazdasági helyzettől az intézményrendszerek megítélésig jelen van (erről részletesebben Patkós Veronika munkáját ajánljuk).

A Magyarország és az Európai Unió közötti viszonyról szóló közbeszédben és tudományos kutatásokban egyaránt háttérbe szorult eddig az uniós tagság következményeként hozott nemzeti szintű közpolitikai döntéseinek empirikus vizsgálata. Három új adatbázis elemzésével adok válaszokat arra a kérdésre, hogy milyen hatással volt a magyar közpolitikára az uniós tagság 2004 és 2018 között. Áttekintem, mekkora hatással volt az EU a magyar jogalkotásra, milyen mértékben teljesítette a magyar kormány az Európai Bizottságtól érkező közpolitikai ajánlásokat, és bemutatom, milyen hasonlóságok és különbségek vannak a különböző kormányok között a kötelezettségszegési eljárások terén. Az eredmények azt mutatják, hogy a közpolitikai szintű együttműködés az aktuálpolitikai viszonynál jóval gördülékenyebb a magyar kormány (és általában a V4-ek), illetve az EU között.  

A TK PTI ‘Speaker Series’ előadássorozatának legfrissebb, 2021. június 17-i eseményén Edward Hall tartott bemutatót, ‘Politikai kompromisszum és piszkos kezek’ című kéziratáról. Hall ezúttal arra a kérdésre kínál újszerű választ, hogy a kompromisszumkötés a politikában miért vonja magával azt a fajta morálisan problematikus viselkedést, amely a ‘piszkos kezek’ tézis középpontjában áll.