Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi IntézetMagyar Tudományos Akadémia Kiváló Kutatóhely

Barczikay Tamás
Kormányzás és Közpolitika Osztály

Paradigmák fogságában: Elitek és ideológiák a magyar pénzügyi kapitalizmusban címmel jelent meg Sebők Miklós, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet igazgatójának kötete, melyet 2019. október 10-én mutattak be a TK-ban. A beszélgetésen részt vett Medgyessy Péter, Magyarország volt miniszterelnöke, és Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense is.

Máté Ákos
Kormányzás és Közpolitika Osztály

A TK Politikatudományi Intézetében 2019. szeptember 19-én megtartott előadásában Nuno Morgado mutatta be folyamatban lévő kutatását, amely Jair Bolsonaro brazil elnök beszédeit és interjúit vizsgálja. Az előadás összességében a Bolsonaro retorikája és a tervezett szakpolitikai eszközök közötti kapcsolatokat emelte ki.

Kovács Beáta
Politikai Viselkedés Osztály

2019. október 3-án mutatták be Békés Csaba (történész, az MTA doktora, a TK Politikatudományi Intézetének tudományos tanácsadója, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, a Cold War History Research Center alapító igazgatója), „Enyhülés és emancipáció. Magyarország, a szovjet blokk és a nemzetközi politika, 1944-1991” című, a TK és az Osiris Kiadó együttműködésében megjelent könyvét. A kötetet Boda Zsolt, a TK főigazgatója és Vajda Barnabás történész, a komáromi Selye János Egyetem habilitált docense ismertette.

Laki Gergely
a Kormányzás és Közpolitika osztály kutatási asszisztense

„A láthatatlan alkotmány trónfosztása avagy a politikai konstitucionalisták győzelme?” címmel tartott előadást a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetében Stumpf István. A korábbi alkotmánybíró a Parlamenti Szemlében megjelent, „Az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság viszonyának változásai 2010-től” című tanulmányát mutatta be a Speaker Series elnevezésű eseménysorozaton. Előadásában az elmúlt évek hazai alkotmányossági és hatalommegosztással kapcsolatos vitáit értelmezte globális kihívásokon keresztül, valamint bemutatta hazánk alkotmányfejlődését a 2010-es kormányváltást követő időszakban.

Benedek István
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály

A demokratikus képviselet középpontjában a reszponzivitás áll, amely a népakarat érvényesülését, azaz a közvéleményre való fogékonyságot jelenti a vezetők részéről. Azonban ha létezik megragadható közvélemény (habár már ebben sincs egyetértés), és ha ezt még igyekeznek is figyelembe venni a döntéshozók, akkor is kérdéses, hogy az egyes ügyekben azt miképpen és milyen pontosan érzékelik a politikusok. Ez utóbbi kérdéssel foglalkozik Stefaan A. J. Walgrave, az Antwerpeni Egyetem Politikatudományi Tanszékének professzora, aki az MTA TK PTI-ben mutatta be a kutatása legújabb eredményeit. Az előadás a Comparative Agendas Project kutatóhálózatának 12. nemzetközi konferenciájához kapcsolódott, amely az MTA TK rendezésében került lebonyolításra június 6-a és 8-a között. A konferencia közel száz résztvevője hetvennél is több előadást tartott: a részletes program szerint a friss kutatási eredmények bemutatása mellett két újonnan megjelent könyv bemutatóján is részt vehettek a konferencián megjelentek.

Szántó András
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály

2019. április 25-én Jennifer McCoy látogatott el a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetébe, aki a kártékony polarizáció témájában tartott intézeti előadást. A bemutatott projekt feltételezése, hogy napjainkban a politikát egyre inkább a megosztottságot előmozdító politikusok határozzák meg, akik mind a demokrácia minőségét, mind a politikai közösség integritását aláássák. Példaként Hugo Chávezt említette, akit a „megosztás nagymesterének” nevezett előadásában, hiszen egymást keresztbemetsző, mesterséges törésvonalakat hozott létre a venezuelai társadalomban, amelynek a demokráciára nézve lesújtó következményei voltak. A populista politikusok stratégiáját követve Chávez a társadalmat egymással szembeálló „mi” és „ők” csoportra osztotta. Ez a megosztó stratégia nem értelmezhető csupán a politika terrénumán belül, hiszen továbbmélyítette azokat az immanens társadalmi feszültségeket, amelyekkel a venezuelai népnek már korábban is szembe kellett néznie, s ezzel korlátozta a politikai fejlődés lehetőségét

Május 9-én került sor az MTA TK Politikatudományi Intézetében az Aktív Fiatalok Magyarországon 2019 kutatás eredményeinek sajtónyilvánosság előtti bemutatására. A magyar nappali tagozatos egyetemisták és főiskolai hallgatók körében végzett kérdőíves adatfelvétel negyedik hullámának legfontosabb eredményeit a kutatás vezetője, Szabó Andrea, valamint a kutatócsoport tagjai közül Oross Dániel és Susánszky Pál mutatták be a megjelent újságírók, kutatók, a kutatásban is részt vevő hallgatók és az érdeklődők számára.

Molnár Csaba
Kormányzás és Közpolitika Osztály

A személyközpontú politikai rendszerek működésének elemzése messzire jutott a hidegháborús korszak kremlinológiájától. Ami régen a politikai vezetőkről készült képek elemzését jelentette, annak megfigyelését, hogy kik tűntek el és kik tűntek fel környezetükben, és milyen közel is állnak hozzá, mára korszerű módszerek együttes alkalmazásává vált. Alexander Baturo, az Dublin City University kutatója az új kremlinológia eljárását és eredményeit mutatta be az MTA TK PTI-ben.

Patkós Veronika
Politikai Viselkedés Osztály

A 2018-as választások előtti domináns elemzői várakozás az volt, hogy a magas részvétel az ellenzéki pártoknak, míg az alacsonyabb részvétel a Fidesz-KDNP-nek fog kedvezni. Ez a várakozás utólag nem bizonyult helyesnek, az eredmények szerint a magas részvételből inkább profitáltak a kormánypártok, mint az ellenzéki pártok. Azok a szavazók, akik 2014-ben nem szavaztak, 2018-ban viszont igen, inkább a jobboldali pártok, ezen belül is elsősorban a kormánypártok felé fordultak.  Ez az újonnan megnyert választói réteg pedig kompenzálta azt a veszteséget, amelyet a kormánypártoktól a ciklus során elfordult választók okoztak a Fidesz-KDNP számára. Ebben a bejegyzésben azt mutatom be, hogy valójában már a kampány kezdetekor világos jelei voltak annak, hogy a korábban nem szavazók bevonódása a kormánypártoknak is kedvezhet, illetve, hogy az új szavazók leginkább a Fidesz és a Jobbik támogatóiként jelennek majd meg. Ezen kívül arra is rávilágítok, hogy bár e két pártot a választók ideológiailag hasonlónak tartják, teljesen különböző társadalmi csoportokban sikerült új választókat megnyerniük.

Csizmadia Ervin
Politikai Viselkedés Osztály

Magyarországon ismét feltűnt a domináns párt típusa. A jelenség azonban távolról sem új, a történelmi előképek pedig segítenek megérteni azt, hogy a Fidesz-jelenség milyen logikát követ és ismétel meg. A domináns pártok Magyarországon mindig is az geopolitikai helyzetnek megfelelően, a magyar parlamentarizmus sajátosságaihoz illeszkedve, valamint létező társadalmi elvárások mentén alakultak ki és formálták át a pártrendszert.