2021. március 2-án tartotta évértékelő értekezletét a TK Politikatudományi Intézete (PTI). A 2020-as év minden eddigi eredményt túlszárnyalt a nemzetközi publikációk és a médiamegjelenés terén. A 12 impaktfaktoros írás között több 3-4 impaktfaktoros publikáció is szerepel. Sebők Miklós, igazgató kiemelte, hogy a járványhelyzet kihívásai ellenére, 2020 rekordév az intézeti rendezvények terén is, voltak olyan hónapok, amikor huzamosabb ideig heti több virtuális rendezvénybe lehetett bekapcsolódni. Az ’Év Kutatója’ díjat Mikecz Dániel, az ’Év Fiatal Kutatója’ díjat pedig Illés Gábor kapta.

Az Amerikai Politikai Fejlődés (APD) kutatásából több folyóirat is kiveszi a részét az Egyesült Államokban. Ezeknek nézőpontja nem ugyanaz. Az American Political Thought című folyóirat az eszmetörténet terén végez kutatásokat és igyekszik belehelyezni azokat az APD nagy kánonjába. Az amerikai és a magyar politikai fejlődés összehasonlításával foglalkozó intézeti projekt keretében (vezetője: Csizmadia Ervin) Kiss Róbert írása.

Hiába egyre gyakoribbak a szén-dioxid kibocsátás csökkentését sürgető hangok a világon, azt még mindig nem tudjuk, melyik energiaforrás-vagy források lesznek azok, amikkel a közeljövőben elérhetővé válik majd a csökkentés. Számos politikai rendszer az atomenergia mellett teszi le a voksát, ha zéró kibocsátásról van szó. De vajon miért? A kutatásomban arra keresem a választ, hogy egyes politikai rendszerek miért döntenek az atomenergia felhasználása mellett, és milyen szempontok merülhetnek fel egy ilyen folyamatban, amelyek döntő fontosságúak a nukleáris út szempontjából.

Történelemszemléletünket az egyes történelmi események értelmezése és a nekik tulajdonított fontosságuk nagyban befolyásolja – s ennek a befolyásnak tudatában is vagyunk. Kevésbé tudatos módon formálja történelemszemléletünket a történelem korszakokra bontása. Hasonlóan a történelem bármely eseményének értelmezéséhez, a történelem korszakokra bontása is egy vitatott és vitatható kérdés. Az Amerikai Egyesült Államokban – összefüggésben a Black Life Matters mozgalommal és a mozgalom eszméivel – az amerikai történelem ’elfogadott’ korszakokra bontásának legitimitása jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe. Az úgy nevezett 1619 Projekt, amit egy Nikole Hannah-Jones nevű újságíró fejlesztett ki azt tűzte ki céljául, hogy 1776 helyett, 1619 legyen az USA megalapításának hivatalosan elfogadott időpontja. Míg 1776 a Függetlenségi Nyilatkozathoz és a szabadság eszméihez köthető, 1619 a rabszolgasággal van összefüggésben, hiszen ebben az évben érkezett meg az első rabszolgahajó az amerikai Virginia (akkor még) gyarmat területére. A fellángoló vita tudatában ez a blogbejegyzés áttekinti az amerikai történelem jelenleg elfogadott és iskolákban tanított korszakokra bontását. Ezen felül a korszakokra bontás néhány vitatott elemét is bemutatja ez az írás. A blogbejegyzés részben a Polity folyóirat 2005-ös számában megjelent periodizációról szóló cikkek összefoglalója, részben pedig a Black Life Matters mozgalomhoz köthető történelemszemléleti kérdéseken alapszik. 

A külföldi működőtőke-beruházások (FDI) hajtotta kelet-közép-európai gazdasági modellt az utóbbi években több kritika is érte, melyek az EU-s integráció keleti tagállamokra gyakorolt hatásával kapcsolatban is felvetnek kérdéseket. Vera Šćepanović és Medve-Bálint Gergő a román és lengyel autóipar vizsgálatán keresztül tárják fel, hogy az EU legszegényebb tagországaiban az uniós fejlesztési források számottevő része a világ vezető autóipari cégeinek zsebeit gazdagítja. A jelenlegi forráselosztási mechanizmusok és a kelet-közép-európai tagállamok külföldi befektetőktől való függésének kombinációja hozzájárul a területi aránytalanságok növekedéséhez és a külföldi és a hazai vállatok közötti egyenlőtlenség mélyüléséhez.

Political Normativity – A Persistent Challenge to Political Theory címmel rendezett online workshopot december 16-án a TK Politikatudományi Intézete társszervezőként a freiburgi Albert Ludwig Egyetemmel. A workshop témája a sajátosan politikai jellegű normativitás léte lehetőségeinek és kihívásainak vizsgálata volt. A workshop egyrészt elméleti szempontból közelítette meg a kortárs realista politikaelmélet figyelmének középpontjában álló kérdést. Másrészt a workshop igyekezett történeti perspektívából is megközelíteni a politikai normativitás a politikai gondolkodás történetében messzire visszanyúló problémáját. Az alábbi beszámoló rövid összefoglaló az elhangzott előadásokból.

A Jakab András és Sebők Miklós által szerkesztett, "Empirikus jogi kutatások - Paradigmák, módszertan, alkalmazási területek" c. kötet bemutatóját 2020. december 3-án online rendezték meg. A könyv az OSIRIS kiadó gondozásában jelent meg. A kötetet bemutató meghívottak Lévay Miklós (ELTE) és Tóth István György (TÁRKI) voltak.

Az idei Kutatók Éjszakáján ismét betekintést nyerhettek az érdeklődők a PTI munkatársainak kutatásaiba, ezúttal virtuálisan. A PTI idén két online eseményt szervezett. Először a ’Betekintés a politikatudományi kutatásainkba: korrupció, Trump és tüntetések’ eseményen a PTI fiatal kutatóinak aktuális témákat pedzegető projektjeit ismerhették meg a résztvevők. Másodszor, a filmkedvelők örömére, a filmek és a politika kapcsolatának tematikájára épülő előadássorozatba lehetett bekapcsolódni, melynek címe ’Tanulhat-e a politikatudomány a filmekből, és ha igen, mit?’.

2020. szeptember 15-én a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet (TK PTI) Speaker Series előadássorozatának keretében tartott előadást A pártok üzeneteinek tisztasága népszavazásokban: Kelet-Európai szavazók felfogása (Clarity of Party Cues in Referendums: Explaining Voters’ Perception in Eastern Europe) címmel Sergiu Gherghina, a Demokratikus innovációk és a magyar pártok című kutatás nemzetközi partnere. (A kutatás célja, hogy a választók és képviselők közötti kapcsolatot új alapokra helyező demokratikus innovációk ismertségét és elfogadottságát felmérje Országgyűlési képviselettel rendelkező pártok választott vezetői, valamint parlamenti képviselői körében.)

Milyen hatással vannak a választások a szavazók szubjektív jólétére? Boldogabbak a kormánypártra szavazók a választás után? Patkós Veronika és Farkas Eszter új tanulmányából kiderül: a kormánypártra szavazók Európa szerte boldogabbak az ellenzékre voksolóknál, ráadásul hosszútávon, az egész kormányzati ciklus alatt. Meglepő módon a boldogság oka a kormánypártiak körében nem az ideológiai preferenciák érvényre jutása, hanem a pártos kötődés. Minél jobban kötődik valaki egy párthoz, annál rózsaszínűbb a világ, amikor az ’ő pártja’ kormányoz.