A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak

A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban.  A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.

Tovább

Legfrissebb hírek

Felhívás: alkotói pályázat 2021. első félév

Felhívás: alkotói pályázat 2021. első félév

A ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont Magyar Tudományos Akadémia Kiváló Kutatóhely Politikatudományi Intézet publikációs pályázatot ír ki BA, MA, illetve PhD képzésre beiratkozott felsőoktatási hallgatók részére politikatudományi vagy társterületeken végzett tudományos munka és ennek magyar nyelvű publikációjának támogatására. A pályázaton részt vehet minden magyarországi, külhoni, illetve külföldi intézmény magyar állampolgárságú hallgatója, valamint magyarországi egyetemen tanuló külföldi diákja

Call for Application: Publication Scholarship in the Institute for Political Science 2021

Call for Application: Publication Scholarship in the Institute for Political Science 2021

The Institute for Political Science, Centre for Social Sciences is launching a scholarship programme for BA, MA and PhD students to support scientific work in political science. The programme offers a short-term publication scholarship to increase the international visibility of the academic production of young scholars.  To be eligible for a 2021 Scholarship, a candidate must be an undergraduate/graduate/doctoral student enrolled at a Hungarian University.

Kiosztásra kerültek az PTI év kutatója díjai

Kiosztásra kerültek az PTI év kutatója díjai

Van mire büszkének lennünk idén is! Ahogy minden kutatónk teljesítménye gratulációt, úgy munkájuk is köszönetet érdemel a részünkről! Ezekről az eredményekről itt a Facebook oldalunkon, a honlapunkon és az online eseményeinken is értesülhettek!

Volt két kutató azonban, akik kiemelkedtek kutatói kollektívánkból Ennek hozományaként Illés Gábor kapta idén a PTI "Év fiatal kutatója" díjat, míg Mikecz Dániel teljesítményét a PTI "Év kutatója" díjával ismertük el!

Gratulálunk!

Legfrissebb blogbejegyzések

A kártékony polarizáció hatásai a demokráciára

Szántó András
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály

 

 

2019. április 25-én Jennifer McCoy látogatott el a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetébe, aki a kártékony polarizáció témájában tartott intézeti előadást. A bemutatott projekt feltételezése, hogy napjainkban a politikát egyre inkább a megosztottságot előmozdító politikusok határozzák meg, akik mind a demokrácia minőségét, mind a politikai közösség integritását aláássák. Példaként Hugo Chávezt említette, akit a „megosztás nagymesterének” nevezett előadásában, hiszen egymást keresztbemetsző, mesterséges törésvonalakat hozott létre a venezuelai társadalomban, amelynek a demokráciára nézve lesújtó következményei voltak. A populista politikusok stratégiáját követve Chávez a társadalmat egymással szembeálló „mi” és „ők” csoportra osztotta. Ez a megosztó stratégia nem értelmezhető csupán a politika terrénumán belül, hiszen továbbmélyítette azokat az immanens társadalmi feszültségeket, amelyekkel a venezuelai népnek már korábban is szembe kellett néznie, s ezzel korlátozta a politikai fejlődés lehetőségét

Hallgatói társadalom és a politika – negyedszer

Május 9-én került sor az MTA TK Politikatudományi Intézetében az Aktív Fiatalok Magyarországon 2019 kutatás eredményeinek sajtónyilvánosság előtti bemutatására. A magyar nappali tagozatos egyetemisták és főiskolai hallgatók körében végzett kérdőíves adatfelvétel negyedik hullámának legfontosabb eredményeit a kutatás vezetője, Szabó Andrea, valamint a kutatócsoport tagjai közül Oross Dániel és Susánszky Pál mutatták be a megjelent újságírók, kutatók, a kutatásban is részt vevő hallgatók és az érdeklődők számára.

Személyközpontú politikai rendszerek – a kremlinológián túl

Molnár Csaba
Kormányzás és Közpolitika Osztály

 

 

A személyközpontú politikai rendszerek működésének elemzése messzire jutott a hidegháborús korszak kremlinológiájától. Ami régen a politikai vezetőkről készült képek elemzését jelentette, annak megfigyelését, hogy kik tűntek el és kik tűntek fel környezetükben, és milyen közel is állnak hozzá, mára korszerű módszerek együttes alkalmazásává vált. Alexander Baturo, az Dublin City University kutatója az új kremlinológia eljárását és eredményeit mutatta be az MTA TK PTI-ben.

Vonzás és taszítás. Új választók a 2018-as választási küzdelemben

Patkós Veronika
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

A 2018-as választások előtti domináns elemzői várakozás az volt, hogy a magas részvétel az ellenzéki pártoknak, míg az alacsonyabb részvétel a Fidesz-KDNP-nek fog kedvezni. Ez a várakozás utólag nem bizonyult helyesnek, az eredmények szerint a magas részvételből inkább profitáltak a kormánypártok, mint az ellenzéki pártok. Azok a szavazók, akik 2014-ben nem szavaztak, 2018-ban viszont igen, inkább a jobboldali pártok, ezen belül is elsősorban a kormánypártok felé fordultak.  Ez az újonnan megnyert választói réteg pedig kompenzálta azt a veszteséget, amelyet a kormánypártoktól a ciklus során elfordult választók okoztak a Fidesz-KDNP számára. Ebben a bejegyzésben azt mutatom be, hogy valójában már a kampány kezdetekor világos jelei voltak annak, hogy a korábban nem szavazók bevonódása a kormánypártoknak is kedvezhet, illetve, hogy az új szavazók leginkább a Fidesz és a Jobbik támogatóiként jelennek majd meg. Ezen kívül arra is rávilágítok, hogy bár e két pártot a választók ideológiailag hasonlónak tartják, teljesen különböző társadalmi csoportokban sikerült új választókat megnyerniük.

Domináns pártrendszer: miért ismétlődik Magyarországon?

Csizmadia Ervin
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Magyarországon ismét feltűnt a domináns párt típusa. A jelenség azonban távolról sem új, a történelmi előképek pedig segítenek megérteni azt, hogy a Fidesz-jelenség milyen logikát követ és ismétel meg. A domináns pártok Magyarországon mindig is az geopolitikai helyzetnek megfelelően, a magyar parlamentarizmus sajátosságaihoz illeszkedve, valamint létező társadalmi elvárások mentén alakultak ki és formálták át a pártrendszert.

Facebook, Instagram és Twitter a 2018-as országgyűlési választások kampányában

Farkas Xénia
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Bene Márton
Politikai Viselkedés Osztály
 

 

Mely politikai szereplők és milyen hatékonysággal használták a közösségi médiát a 2018-as választási kampányban? Kik posztolnak a legtöbbet? Kik a legpasszívabbak a Facebookon? Kinek a posztjait osztják meg, és kinek a tartalmaihoz szólnak hozzá a legtöbben? A húsvéti sonkakészítés rejtelmei vagy a közpolitikai tartalmak érdekesebbek? Milyen képeket osztanak meg a politikusok az Instagramon? Ki használja a Twittert? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat bejegyzésünkben.

Permanens válsághangulat: a migráció jelentősége a magyar és az európai közvéleményben

Bíró-Nagy András
Kormányzás és Közpolitika Osztály

 

 

A migráció minden kétséget kizáróan a 2014–2018-as parlamenti ciklus kulcstémája volt a magyar politikában. Az alábbi írás azt vizsgálja, hogy miként alakult a migráció témájának jelentősége a magyar és az európai közvéleményben, egyben választ adva arra a kérdésre, hogy a magyar kormány tematizálási kísérletének hatása mennyire tekinthető kiugrónak európai összehasonlításban.

Van programja 2018. április 8-ra?

Dobos Gábor
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály

 

 

A 2018-as országgyűlési választás aligha a választási programokról és a pártok által tett ígéretekről szólt. A választási ígéretek mandátumelméleti alapú elemzése mégis sokat elárul a pártok kampányáról, közpolitikai beállítottságáról és stratégiájáról. Az alábbi írás azt vizsgálja, hogy a pártok mennyi vállalást tettek és ezek a szakpolitikai területek milyen széles körét érintették.

Napirendek és kormányzás Magyarországon

Pokornyi Zsanett
Kormányzás és Közpolitika Osztály

 

 

Miért és miért pont akkor születnek meg adott kormányzati vagy parlamenti döntések? Hogyan kerül egy-egy szakpolitikai ügy előtérbe? Mi a napirendek szerepe a magyar politika döntéseiben? A Boda Zsolt és Sebők Miklós által szerkesztett, frissen megjelent könyv, "A magyar közpolitikai napirend: Elméleti alapok, empirikus eredmények" valamint annak hátterét adó Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) kutatócsoport munkája révén ilyen és ehhez hasonló kérdésekbe nyerhetünk betekintést.