A társadalomtudomány sodrásában: Gazsó Ferenc 90 emlékkonferencia

A konferencia Intézetünk alapítójának, egyben jelentős társadalomtudósnak 90. születésnapjára emlékezik.
Közelgő események
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
A konferencia Intézetünk alapítójának, egyben jelentős társadalomtudósnak 90. születésnapjára emlékezik.
December 8-án mutatják be a Körösényi András, Gyulai Attila és Illés Gábor által szerkesztett "Vezérdemokráciák a világban Macrontól Erdoğanig és Trumpig" című kötetet, mely a TK Politikatudományi Intézet és az Ad Librum kiadó gondozásában jelenik meg.
December 8-án mutatják be intézetünkben a Böcskei Balázs és Szabó Andrea által szerkesztett Az állandóság változása. Parlamenti választás 2022 c. kötetet, mely a Gondolat Kiadó és a TK Politikatudományi Intézet kiadásában jelenik meg.
Pócza Kálmán, Papp Zsófia, Dobos Gábor és Gyulai Attila cikke az East European Politics folyóiratban jelent meg.
Kollégánknak a Budapesti Corvinus Egyetem vezetése kiemelkedő oktatói, kutatói és tudományszervezői tevékenységéért adományozta a díjat.
Kollégánk az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tudományos Tanácsának díját társadalomtudomány kategóriában nyerte el.
Susánszky Pál, a TK Politikatudományi Intézet kutatója 2022.11.17-én Bárány Róbert-díjat vett át az ELKH ünnepségén, mely az ELKH kutatóhelyein dolgozó, 40 év alatti fiatal kutatók kiemelkedő tudományos munkájának elismerése.
Bene Mártonnal és Szabó Gabriellával Körösényi András beszélget a médiafölény/médiaegyensúly problémájáról a Társadalomtudományi Kutatóközpont A véleményeken túl című podcast adásában.
A Generációk azonosítása Big Data logikával a poszt-pandémiás időszakban elnevezésű MTA post-COVID jelenségek kutatása pályázat keretében készült projekt elkészítette az első Jelentését. A Jelentés felvillantja az interjús és a social listening módszertannal begyűjtött adatok legfontosabb eredményeit.
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói kérdőíves felmérést végeznek 2022. október 23-án a tanárok melletti szolidaritási tüntetés során. A kutatás célja a hazai politikai részvétel, a részvétel motivációinak, a mozgósítási folyamatoknak megértése. Az adatgyűjtés anonim módon történik, az eredmények kizárólag szakmai gyorsjelentésekben és tudományos folyóiratokban kerülnek publikálásra. A kutatás mindenben megfelel a Társadalomtudományi Kutatóközpont Adatvédelmi- és Adatbiztonsági Szabályzatának és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. (GDPR) rendeletének.
Legfrissebb blogbejegyzések
A TK PTI ‘Speaker Series’ előadássorozatának legfrissebb, 2021. június 17-i eseményén Edward Hall tartott bemutatót, ‘Politikai kompromisszum és piszkos kezek’ című kéziratáról. Hall ezúttal arra a kérdésre kínál újszerű választ, hogy a kompromisszumkötés a politikában miért vonja magával azt a fajta morálisan problematikus viselkedést, amely a ‘piszkos kezek’ tézis középpontjában áll.
2021. május 25-én a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) Politikatudományi Intézete online konferenciát rendezett ”Szövegbányászat és mesterséges intelligencia R-ben” címmel. A konferencia apropója a Sebők Miklós, Ring Orsolya és Máté Ákos által szerkesztett Szövegbányászat és mesterséges intelligencia R-ben című kötet megjelenése (Typotex Kiadó) volt. A kötet a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) projekt keretében jött létre.
2021. május 17. és 21. között online formában zajlott az ECPR Joint Sessions of Workshops Political Normativity: A Straw Man or a Genuine Problem for Political Theorizing elnevezésű panelja, amelynek főszervezője Szűcs Zoltán Gábor volt. A résztvevők öt napon keresztül, tizennégy tanulmány megvitatása során igyekeztek mind történeti, mind analitikus nézőpontból körüljárni a politikai normativitás kérdését.
2021. március 23-án a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) Politikatudományi és Jogtudományi Intézete közös online konferenciát rendezett ‘A magyar jogalkotás minősége’ címmel. A konferencia apropója a Sebők Miklós, Gajduschek György és Molnár Csaba által szerkesztett ’A magyar jogalkotás minősége: Elmélet, Mérés, Eredmények’ című kötet megjelenése a Gondolat Kiadó gondozásában.
Hogyan érdemes a hozzászólásokban megjelenő obszcenitásról, trágárságról gondolkodnunk? Milyen tényezők befolyásolják az udvariatlanság online megjelenését? Szabó Gabriella, Kmetty Zoltán és K. Molnár Emese automatizált szövegelemzési módszerekkel több mint 17 millió kommentet vizsgáltak meg, eredményeik pedig azt mutatják, az obszcenitás, a sértések és a gúnynevek a magyar politikai diskurzus széles körben elterjedt elemeivé váltak.
A civil szervezetek mozgásterének szűkülése Magyarországra is jellemző tendencia, különösen, ha emberi jogi szervezetekről van szó. A szervezetek saját percepciója a politikai környezet változásairól kulcsszerepet játszik stratégiáik megalkotásában. A jogvédő civil szervezetek száma 2009 óta jelentősen csökkent, aminek egyik oka lehet a politikai lehetőségstruktúrák bezáródása. Úgy tűnik azonban a civil szervezetek igyekeznek adaptálódni az új környezethez. Az ellenséges környezetben még a sikeres szervezetek is kénytelenek egymással versenyezni a forrásokért, és a szervezetek egymással való kooperációs kapacitása is csökkenhet. A civil szférát érő külső hatások olyan belső változásokhoz vezetnek, amik limitálják a civil társadalom képességét a hatalom ellensúlyozására.
2021. március 2-án tartotta évértékelő értekezletét a TK Politikatudományi Intézete (PTI). A 2020-as év minden eddigi eredményt túlszárnyalt a nemzetközi publikációk és a médiamegjelenés terén. A 12 impaktfaktoros írás között több 3-4 impaktfaktoros publikáció is szerepel. Sebők Miklós, igazgató kiemelte, hogy a járványhelyzet kihívásai ellenére, 2020 rekordév az intézeti rendezvények terén is, voltak olyan hónapok, amikor huzamosabb ideig heti több virtuális rendezvénybe lehetett bekapcsolódni. Az ’Év Kutatója’ díjat Mikecz Dániel, az ’Év Fiatal Kutatója’ díjat pedig Illés Gábor kapta.
Az Amerikai Politikai Fejlődés (APD) kutatásából több folyóirat is kiveszi a részét az Egyesült Államokban. Ezeknek nézőpontja nem ugyanaz. Az American Political Thought című folyóirat az eszmetörténet terén végez kutatásokat és igyekszik belehelyezni azokat az APD nagy kánonjába. Az amerikai és a magyar politikai fejlődés összehasonlításával foglalkozó intézeti projekt keretében (vezetője: Csizmadia Ervin) Kiss Róbert írása.
Hiába egyre gyakoribbak a szén-dioxid kibocsátás csökkentését sürgető hangok a világon, azt még mindig nem tudjuk, melyik energiaforrás-vagy források lesznek azok, amikkel a közeljövőben elérhetővé válik majd a csökkentés. Számos politikai rendszer az atomenergia mellett teszi le a voksát, ha zéró kibocsátásról van szó. De vajon miért? A kutatásomban arra keresem a választ, hogy egyes politikai rendszerek miért döntenek az atomenergia felhasználása mellett, és milyen szempontok merülhetnek fel egy ilyen folyamatban, amelyek döntő fontosságúak a nukleáris út szempontjából.
Történelemszemléletünket az egyes történelmi események értelmezése és a nekik tulajdonított fontosságuk nagyban befolyásolja – s ennek a befolyásnak tudatában is vagyunk. Kevésbé tudatos módon formálja történelemszemléletünket a történelem korszakokra bontása. Hasonlóan a történelem bármely eseményének értelmezéséhez, a történelem korszakokra bontása is egy vitatott és vitatható kérdés. Az Amerikai Egyesült Államokban – összefüggésben a Black Life Matters mozgalommal és a mozgalom eszméivel – az amerikai történelem ’elfogadott’ korszakokra bontásának legitimitása jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe. Az úgy nevezett 1619 Projekt, amit egy Nikole Hannah-Jones nevű újságíró fejlesztett ki azt tűzte ki céljául, hogy 1776 helyett, 1619 legyen az USA megalapításának hivatalosan elfogadott időpontja. Míg 1776 a Függetlenségi Nyilatkozathoz és a szabadság eszméihez köthető, 1619 a rabszolgasággal van összefüggésben, hiszen ebben az évben érkezett meg az első rabszolgahajó az amerikai Virginia (akkor még) gyarmat területére. A fellángoló vita tudatában ez a blogbejegyzés áttekinti az amerikai történelem jelenleg elfogadott és iskolákban tanított korszakokra bontását. Ezen felül a korszakokra bontás néhány vitatott elemét is bemutatja ez az írás. A blogbejegyzés részben a Polity folyóirat 2005-ös számában megjelent periodizációról szóló cikkek összefoglalója, részben pedig a Black Life Matters mozgalomhoz köthető történelemszemléleti kérdéseken alapszik.