Közelgő események
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
Megjelent Bíró-Nagy András és Szászi Áron „The roots of Euroscepticism: Affective, behavioural and cognitive anti-EU attitudes in Hungary” című tanulmánya a Sociology Compass című folyóiratban (Q1, IF=3,1).
A Routledge Kiadó gondozásában megjelent Valuch Tibor: Contemporary Hungarian Society - Social Changes in Hungary from Late State Socialism című monográfiája.
Megjelent Asante, G., Gajduschek, György és Bartha Attila "A social problem or a sacred promise? Explaining the mechanisms driving fee-free educational policy change in Ghana" című tanulmánya a Policy Studies című folyóiratban (Q1, IF: 2.2).
Megjelent Kopasz Marianna, Győri Ágnes, Husz Ildikó és Medgyesi Márton ’Does attending to extremely poor clients increase the burnout of social workers?’ című tanulmánya a European Journal of Social Work című folyóiratban.
Az Érdektelenek-e a magyar fiatalok? Az ifjúsági társadalom szociológiai és politikatudományi megközelítéseiről című különszám Szabó Andrea, Intézetünk igazgatójának vendégszerkesztésében jelent meg.
A kutatócsoport BA, MA és PhD képzésben résztvevő diákok jelentkezését várja.
Ana Stojilovska és szerzőtársai az Energy Research & Social Science, valamint az Energies folyóiratokban publikálták tanulmányaikat.
A University of Texas at Austin kutatója "The Policy Agendas of a Global Power: The Case of the Holy See" címmel tartotta meg előadását az intézeti Speaker Series előadássorozat részeként.
Tudományos főmunkatársunk a "PRiSMa - Political Representation in the Age of Social Media" kutatócsoport megalapítására nyert támogatást, melyben Intézetünkből több kutató is részt vesz.
Intézetünk kutatóprofesszora új könyvéről ("Honnan hova? Társadalmi változások Magyarországon a késő kádárizmustól az illiberalizmusig közép-kelet-európai összehasonlításban") adott interjút.
Legfrissebb blogbejegyzések
.png&w=100&h=100&zc=1)
A koronavírus-járvány okozta társadalmi sokkot vizsgálták a 15–25 éves fiatalok körében Déri András és Szabó Andrea társadalomtudósok. Kutatásukban úgy fogalmaznak, hogy a COVID-19 úgy hatott a világra, mint egy aszteroida becsapódása.
A TK PTI ‘Speaker Series’ konferencia sorozatának legutóbbi, 2021. december 2-i rendezvényén Manuel Goyanes tartott előadást, aki a Carlos III University - Universidad de Salamanca képviseletében érkezett hozzánk, hogy legfrissebb kutatási eredményeit megossza a rendezvény során.
Legújabb cikkükben Szabó Gabriella és Kiss Balázs a 2019-es Európai Parlamenti kampány kapcsán vizsgálják, hogy a magyar politikai pártok Facebook kommunikációjában milyen mértékben és milyen formában tűnik fel a politikai nosztalgia.
A vírushelyzetre való tekintettel online formában került megtartásra az EU kohéziós politikájának eredményeiről és perspektíváiról szóló kerekasztal beszélgetés, amely során Nyikos Györgyi és Dányi Gábor részvételével, Medve-Bálint Gergő moderálásával vitatták meg az EU kohéziós politikájából fakadó egyenlőtlenségeket.
A TK PTI ‘Speaker Series’ konferencia sorozatának legutóbbi, 2021. november 11-i rendezvényén Gáspár Attila tartott előadást, aki a legfrissebb kutatási eredményeit ismertette meg a rendezvénysorozat keretein belül. Az előadás a közmunka és szavazatok kapcsolatának összefüggéseit mutatta be, Magyarországi fókusszal.
A TK PTI kutatói egyetemi hallgatókkal közösen végeztek kérdőíves kutatást az előválasztás második fordulója során. A feltáró kutatás célja elsősorban az volt, hogy feltérképezze a 2021-es budapesti ellenzéki előválasztáson a szavazók szociodemográfiai hátterét, médiafogyasztási szokásait és politikai attitűdjeiket. A kutatás az előválasztás második fordulójának idején végzett terepmunkán alapul. A felmérést az ún. election day poll, tehát a választás napján végzett megkérdezés módszere alapján végeztük. Az eredmények részben megerősítik azokat a vélekedéseket, miszerint Márki-Zay Péter támogatói fiatalabbak, magasabban képzettek, és jellemzően az online hírportálokból és a közösségi médiából tájékozódnak.
Farkas Eszter és Mikecz Dániel blogbejegyzése
Szeptember 23-án a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete konferenciát rendezett a demokratikus innovációk vezető kutatóinak részvételével, ahol egy kerekasztal beszélgetés során a meghívott előadók megvitatták a terület legfontosabb kérdéseit.
A TK PTI ‘Speaker Series’ konferencia sorozatának legutóbbi, 2021. szeptember 23-i rendezvényén Ernesto Cruz Ruiz tartott előadást, aki a Müncheni Műszaki Egyetem képviseletében érkezett hozzánk, hogy legfrissebb kutatási eredményeit megismertesse a magyarországi tudományos szférával is. Leginkább a politika, a gazdaság, a társadalom és a technológia kölcsönhatásaira összpontosít, a latin-amerikai demokratizálódási hullám vonatkozásában.
Vajon az EU keleti és déli peremvidékén a kormányok által bevetett válságkezelési intézkedések összhangban állnak-e azzal, hogy ezekben az országokban mi a gazdasági növekedés fő hajtóereje, vagyis az intézkedések és a növekedési rezsimek között van-e összhang? Az alábbiakban a koronavírus válság alatt született, a keresletet élénkítő közvetlen állami juttatásokat és három országcsoport, a Balti államok, a Visegrádi Négyek és a déli EU tagállamok növekedési rezsimjét vesszük górcső alá.
Érvényesül-e a pártos elkötelezettség a magyarok harmadik oltási hajlandóságával?
Böcskei Balázs – Farkas Eszter blogbejegyzése
A koronavírus-járvány magyarországi berobbanásakor adódott annak politikatudományi vizsgálata, hogy vajon egy globális, exogén, alapvetően járvány- és közegészségügyi probléma, illetve az azzal kapcsolatos közpolitikai álláspontok felülírják-e a pártosság „szemüvegét”, vagy a vírus és annak (következményeinek) kezelésével kapcsolatos állampolgári véleményeket továbbra is a pártos elköteleződés befolyásolja. Utóbbi erejét okkal feltételezhettük, hiszen Magyarországon a pártosság Európában kiemelkedően magas, ezek hatása a szubjektív gazdasági helyzettől az intézményrendszerek megítélésig jelen van (erről részletesebben Patkós Veronika munkáját ajánljuk).
