A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak

A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban.  A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.

Tovább

Legfrissebb hírek

Alkotói pályázat – eredményhirdetés

Alkotói pályázat – eredményhirdetés

A TK Politikatudományi Intézete által kiírt alkotói pályázat 2021-es év első félévének nyertesei Virág Ágnes (Eszterházy Károly Egyetem) „Emotional Parliamentary Lions: Evaluative Metonymy Complexes in Editorial Cartoons” témában (konzulens: Bene Márton), valamint Hadászi Szabolcs (Corvinus Egyetem) „A szavazás és a bizalom kapcsolata Magyarországon” témában (konzulens: Boda Zsolt)

Új publikáció: Sebők Miklós, Kristin Makszin és Jasper Simons tanulmánya az East European Politics folyóiratban

Új publikáció: Sebők Miklós, Kristin Makszin és Jasper Simons tanulmánya az East European Politics folyóiratban

Megjelent Sebők Miklós, Kristin Makszin és Jasper Simons ‘Mission adapted: the hidden role of governors in shaping central bank operating missions in Hungary’ című tanulmánya az East European Politics folyóiratban. A szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy hiába elterjedt manapság a független központi bank paradigmája, a központi bankok ‘működő’ – de facto - missziói még mindig jelentős eltéréseket mutatnak. A szerzők ismertetik konceptuális újításukat, a központi bank működő missziójának (operating mission) fogalmát, mely segítségével a Magyar Nemzeti Bank missziójában végbemenő változásokat vizsgálják a rendszerváltástól napjainkig. A szerzők eredményei azt mutatják, egy domináns nemzetközi normák ellenére, a központi banki vezetőknek meglehetősen nagy tere van saját elképzeléseik alapján alakítani a szakpolitikát.

Konferenciafelhívás: MPtT XXVI. Vándorgyűlése

Konferenciafelhívás: MPtT  XXVI. Vándorgyűlése

Felhívás A 2020. év kétségkívül a COVID-19 járványról szólt. A pandémia érintette a társdalom minden rétegét, alapvetően változtatta meg nem csak a mindennapokat, hanem a politika, az intézmények, a kormányzás és a kommunikáció működését is. A világjárvány kihívásai és a nyomában megszülető politikai döntések azt az érzést keltik, hogy visszavonhatatlanul valamilyen választóvonalhoz érkeztünk, és valami radikálisan újnak kell következnie. A mai kor jellemző értelmezése ennek megfelelően a válság, amely eredeti görög értelmében is azt a helyzetet jelölte, amikor az alternatívák kiéleződnek, a korábbi állapot már nem fenntartható, így vagy úgy el kell dőlnie a kérdéseknek. A mai válság sajátossága, hogy az élet minden területén érezteti hatását, ezért következményeit általános összefüggéseiben kell újragondolni.

Legfrissebb blogbejegyzések

Imázs, politikusok és a közösségi média - Farkas Xénia és Bene Márton cikkéről

Imázs, politikusok és a közösségi média - Farkas Xénia és Bene Márton cikkéről

Ahogy a politikai kampányok már a közösségi média platformjait is behálózzák, egyre fontosabb szerepet kapnak a képek a politikai kommunikációban. Gyakran találkozunk hétvégi sétáikon szelfiző politikusokkal a közösségi médiában, mégis olyan keveset tudunk a politikusok vizuális kommunikációs stratégiáiról, és arról, hogy a felhasználók hogyan értékelik ezeket a perszonalizációs kísérleteket.  Farkas Xénia és Bene Márton kutatása épp időben tárja elénk a magyar politikusok vizuális kommunikációjában fellelhető mintákat, és hogy hogyan illeszkednek a politikusok elképzelései a felhasználók tényleges preferenciáihoz.

Van-e politikai kommunikáció érzelmek nélkül?

Van-e politikai kommunikáció érzelmek nélkül?

 

Az Intersections East European Journal of Society and Politics folyóirat Passionate Europe. An expressive turn in European parliamentary election campaign communication and media discourses különszámáról. 

A politikus kinyilvánítja a szeretetét a támogatói felé a kampányeseményen, a közösségi média felületein biztosítja szolidaritásáról a nehéz helyzetbe került állampolgárokat, hol elsírja magát a tragikus eseményekről tartott sajtótájékoztatón, hol pedig felbőszülve szitokszavakkal illeti az ellenzéki munkatársait. Az érzelemkifejezés számos ország politikusainak viselkedésében megtalálható, amelyek kutatására a politikai kommunikációban az utóbbi évtizedben került hangsúly. Az érzelmek és a politika kapcsolatát már az ókori görögök is vitatták; ugyanakkor a politikát leginkább a racionalitás nézőpontjából vizsgálta a politikatudomány. A politika ezen megközelítését finomította az affektív, más néven érzelmi fordulat a társadalomtudományokban, amely a racionalitás után teret enged az érzelmi tényezők vizsgálatának is.

Szabó Lilla írása

 

Beszámoló: Online konferencia az TK Politikatudományi Intézetének OTKA-nyertes kutatásai projektjeiről

2020. október 1-én online konferencián ismertették a TK Politikatudományi Intézetének kutatói az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) pályázatán nyertes kutatási projektjeiket. A hét bemutatott projekt között tavalyi és idei nyertesek is szerepelnek. A beszámolókból többek közt kiderült, milyen hazai és nemzetközi együttműködések segítik a kutatók munkáját, valamint az is, hogy hogyan befolyásolja a világjárvány a kutatási folyamatokat.

 

 

 

Riválisok, harc az elnöki befolyásért (Könyvajánló-recenzió)

Stumpf István
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály

 

 

 

Tevi Troy, a Bush adminisztráció egykori egészségügy miniszterhelyettese, arra vállalkozott, hogy Roosevelttől Trumpig nyomon kövesse a Fehér Ház belső harcait, az elnöki döntések befolyásolására törekvő tanácsadók rivalizálását. A szerző az amerikai civilizációból írt doktorátusával és a kormányzati bürokráciában szerzett tapasztalataival felvértezve élvezetes és ugyanakkor nagyon komoly szakmai megfontolásokat tartalmazó könyvet írt. Olyan szintézisét adta az elnöki hatalmat kiszolgáló bürokratikus gépezet és az erre mindjobban ráépülő mediatizált világnak, amely értékes megfigyelésekkel gyarapította az amerikai elnöki tanulmányok sorát, de sok tanulsággal szolgál a magyar közigazgatásban dolgozók számára is. Arthur Schlesingertől Henry Kissingeren át Donald Rumsfelden, Richard Cheneyn keresztül Valerie Jarett és Steve Bennonig olyan személyiségeket mutat be akik, jelentős hatást gyakoroltak a Fehér Ház működésére. A kiszivárogtatások és az intrikák világába is beavatja az olvasóit, de a legfontosabb célkitűzése az, hogy bemutassa milyen tényezők befolyásolják leginkább a világ egyik legnagyobb hatalmú vezetőjének, az amerikai elnöknek sikerét illetve kudarcát.

A V, mint Vírus-generáció születése?

Szabó Andrea
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

A koronavírus járvány társadalmi hatásai ma még teljes mértékben kiszámíthatatlanok. Jelen írás arra tesz kísérletet, hogy generációs alapon vizsgálja a témát. A szöveg fő kérdése, hogy formálódhat-e egy új, V, mint Vírus-generáció az éppen zajló folyamatok hatására

Intézeti évértékelő a 2019-es eredményekről

2020. február 25-én tartotta évértékelő rendezvényét a TK Politikatudományi Intézete. A nemzetközi publikációk terén a kiemelkedő 2018-as teljesítmény után 2019-ben is hasonlóan eredményes évet zárt az intézet. Összesen 40 nemzetközi PTI-s publikáció, közöttük 11 impakt faktoros folyóiratcikk született az elmúlt évben az intézet kutatói munkájának köszönhetően. Sebők Miklós, a PTI igazgatója kiemelte, hogy nemcsak a nemzetközi jelenlét mértéke, hanem az írások megjelenési helyének minősége tekintetében is stabilnak mondható az intézet teljesítménye.

A manipuláció szerepe demokráciákban

A manipuláció szerepe demokráciákban

A Lumen kávézóban mutatták be 2020. február 27-én Körösényi András Manipuláció és Demokrácia. Politikaelméleti tanulmányok című kötetét, amely a Gondolat Kiadó gondozásában jelent meg. Az új kiadványról a szerzővel Boda Zsolt (TK PTI) és Enyedi Zsolt (CEU) beszélgetett.

 

A nemzetközi-nemzeti nexus. Gabriel Almond és a politikatudomány egy kiaknázatlan öröksége

Csizmadia Ervin
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Gabriel Almond korszakos személyisége a politikatudománynak, de itthoni recepciója mintha túlságosan is csak a Sidney Verbával közösen írott Civic Culture-re szűkült volna. Pedig Almond nagyon kiterjedt témákban alkotott s ezek közül az egyik különösen érdekes lehet a számunkra. Merthogy foglalkozott a nemzetközi és a nemzeti tényezők sajátos kölcsönhatásával, egészen pontosan azzal, hogy a külső tényezők hogyan hathatnak a belső változásokra. Egy 1989-ben írott tanulmányában számba veszi a politikatudománynak azt a vonalát, amely túlmutat a határokon belüli társadalmi és gazdasági tényezőkön és a változások kapcsán különös hangsúlyt helyez a nemzetközi összefüggésekre. A magyar rendszerváltás harmincadik évfordulóján, Almond dolgozata lehetőséget ad számunkra jó néhány kérdés újragondolására.

 

Válságok és politikai következmények Magyarországon

Pokornyi Zsanett
Kormányzás és Közpolitika Osztály

 

 

A 2007-ben bekövetkező gazdasági válság hatásai vizsgálatának kiterjedt politikai gazdaságtani szakirodalma van. A kapitalizmushoz kapcsolódó elméleti megközelítések és modellek ugyan hagyományosan a fejlett, nyugati gazdaságokra épülnek, a visegrádi országokban végbemenő változások okait és folyamatait feltáró kutatások jelentősen hozzájárulhatnak az európai gazdasági és politikai folyamatok megértéséhez. Annak ellenére ugyanis, hogy a szakirodalom szerint a kelet-közép-európai térség gazdaságai egyazon fejlődési modellel rendelkeznek, eltérő utat választottak a válság kezelésére. Mi húzódik e különbségek mögött? Milyen változások figyelhetők meg az egyes országok esetében? A válságot követően milyen folyamatok látszódnak Magyarországon? Jasper Simons (European University Institute) e kérdéseket járta körül 2019. november 28-án a TK Politikatudományi Intézetében tartott előadásában, melyben a többi visegrádi országgal összehasonlítva mutatta be Magyarországon a válság utáni folyamatokat és azok hatásait.