A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak

A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban.  A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.

Tovább

Legfrissebb hírek

Sajóvisszhang: Stumpf István a Magyar Katolikus Rádió ’Délutáni találkozás- közéleti beszélgetések’ című műsorában

Sajóvisszhang: Stumpf István a Magyar Katolikus Rádió ’Délutáni találkozás- közéleti beszélgetések’ című műsorában

Stump István többek között a 30 évvel ezelőtti rendszerváltás kihívásairól, a pártrendszer és a választói magatartás átalakulásáról beszélt. Érintette a liberális demokrácia válságát, a populizmus és az illiberalizmus körül kialakuló vitákat, a politikai és jogi konstitucionalizmust és a bírói aktivizmus problémáját. A friss amerikai elnökválasztás, az USA-ban zajló identitásforradalom, és a közösségi média ellentmondásos szerepe is szóba került.

 

 

Rézler Gyula-díjat kapott Valuch Tibor

Rézler Gyula-díjat kapott Valuch Tibor

"A Magyar Tudományos Akadémia és a Rézler Gyula Alapítvány a szociológia, a munkatudományok, a munkajog, a demográfia és a társadalomstatisztika területén tartósan kiemelkedő eredményeket elért kutatók munkájának kitüntetésére és jutalmazására Rézler Gyula-díjat alapított. A díj átadására 2020-ban harmadszor kerül sor."

 

Legfrissebb blogbejegyzések

Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?

Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály

 

 

Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?