PTIblog

A Politikatudományi Intézet blogja

Válságok és politikai következmények Magyarországon

2019. december 04. 20:48

Pokornyi Zsanett
Kormányzás és Közpolitika Osztály

 

 

A 2007-ben bekövetkező gazdasági válság hatásai vizsgálatának kiterjedt politikai gazdaságtani szakirodalma van. A kapitalizmushoz kapcsolódó elméleti megközelítések és modellek ugyan hagyományosan a fejlett, nyugati gazdaságokra épülnek, a visegrádi országokban végbemenő változások okait és folyamatait feltáró kutatások jelentősen hozzájárulhatnak az európai gazdasági és politikai folyamatok megértéséhez. Annak ellenére ugyanis, hogy a szakirodalom szerint a kelet-közép-európai térség gazdaságai egyazon fejlődési modellel rendelkeznek, eltérő utat választottak a válság kezelésére. Mi húzódik e különbségek mögött? Milyen változások figyelhetők meg az egyes országok esetében? A válságot követően milyen folyamatok látszódnak Magyarországon? Jasper Simons (European University Institute) e kérdéseket járta körül 2019. november 28-án a TK Politikatudományi Intézetében tartott előadásában, melyben a többi visegrádi országgal összehasonlítva mutatta be Magyarországon a válság utáni folyamatokat és azok hatásait.

Simons rámutatott, hogy míg például Magyarország és Lengyelország esetében a gazdasági nacionalizmus elemeit mutató, illiberális és integrációellenes modell figyelhető meg, Csehország és Szlovákia a liberális-internacionalista irányt követve a status quo fenntartását szorgalmazza. 
E kontextusban vizsgálja Simons a válságot követő időszakot Magyarországon, melyet a Fidesz 2010-es győzelmét fókuszba helyezve három fő irányból közelít meg.

A kutatás első blokkja a politikai vezetők támogatottságának forrásaira irányul. Kérdés, hogy melyek a támogatottság politikai forrásai? Mértéke magyarázható e kizárólag az anyagi érdekek oldaláról, esetleg egyéb politikai és/vagy ideológiai tényezők játszanak szerepet? E kérdéseket vizsgálva Simons a 2010-es választások kapcsán három tényezőt azonosít. Az előadó eredményei alapján az akkori fölényes Fidesz-győzelem fő okai a külföldi tőkén és az integráción alapuló liberális (demokratikus) gazdasági modellel; a korábbi szocialista-liberális kormányokkal és a “poszt-kommunista elitekkel” való politikai; valamint a gazdaságpolitikákkal és a krízis-menedzsmenttel való általános elégedetlenségben keresendők.

Erre az elégedetlenségre utal többek között a piacgazdaságra való áttérést támogatók arányának jelentős csökkenése is (1. ábra), amely 1991-hez képest 2009-re 34 százalékponttal esett vissza. Míg közvetlenül a rendszerváltás után a kutatásban résztvevők 80%-a támogatta a változásokat, 2009-re ez az arány már csak 46% volt. A térség más országaival összehasonlítva Magyarország ezzel az utolsó előtti helyre került, 2009-ben egyedül Ukrajna esetében volt alacsonyabb a piacgazdaságra való áttérést támogatók aránya (36%).

A kutatás második része a támogatottság megszerzésének (és növelésének) feltételeire és eszközeire helyezi a hangsúlyt. Kérdés, hogy milyen tényezők segítették vagy korlátozták a politikai vezetőket támogatottságuk erősítésében? A 2010-es Fidesz győzelmet vizsgálva Simons két fő tényezőt azonosít. Egyfelől a támogatóbázis körét, melyet a kutató szerint a felső és középosztály esetében a valamilyen gazdasági érdekeltséggel rendelkező konzervatív szavazók, elégedetlen volt szocialista választók, valamint kulturális-nacionalista alsó-középosztálybeliek és szegények tették ki. A kutatásból azonban kitűnik, hogy e győzelemhez a korábbi időszak politikai válsága, a megújulásra nem képes ellenzéki erők gyengesége is hozzájárult.  Következtetései alapján a gazdasági válság éppen ezért a nem megfelelő költségvetési gazdálkodás és a megszorítások következtében a társadalmi csoportok közötti nehézségeket gyorsítva, valamint nem befogadó szakpolitikák kiépítése által tudott jelentősen elmélyülni. 

 

Simons előadása utolsó részében a kutatás harmadik, mobilizálásra irányuló szakaszát mutatta be. Eredményei alapján a Fidesz egy esetenként ellentmondásokkal terhelt, mégis sok választót mozgósítani képes stratégiával vált a jobboldal egyedüli meghatározó erejévé. Mindezt erősítette egyfelől a polgári körök és az értelmiségi holdudvar kiépítése, másfelől pedig az állami kulcspozíciók és a gazdasági források megszerzése is.

 

Összességében elmondható, hogy a válságot követően a visegrádi országok közül Magyarországon ment végbe a leginkább jelentős, azonban egy teljesen be nem fejeződő változás. A gazdasági és politikai válságból fakadó kritikus időszak (amit a kapitalizmussal szembeni általános elégedetlenség növekedése előzött meg) lehetőséget nyújtott a Fidesz megerősödéséhez, melyhez később az állami és a gazdasági erőforrások megszerzése is jelentősen hozzájárult.

  1. ábra forrása: Pew Research Center, 2009. Two Decades After the Wall’s Fall: End of Communism Cheered But Now with More Reservations.

Címkefelhő

2010 aktivizmus alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése altruista amnesty international antipluralizmus antipolitika átpolitizálódás autokratikus autonómia balázs zoltán beköszöntő belpolitika bene márton bertha szilvia blog bocskai boda zsolt brexit cenzúra civil ethosz civil szervezetek civil társadalom comparative agendas project comparative manifestos project comparative political data sets corvinus egyetem demokrácia demokratikus ellenzék depolitizálódás diktatórikus diskurzus dk doktorandusz dúró józsef egymillióan a magyar sajtószabadságért eljogiasodás élményvezérelt aktivizmus elszámoltatás érzelmek etnikai tisztogatás eurobarometer european social survey facebook filmek géntechnológia guillotine gyűjtőpárt habermas hatalompolitika hegedűs tamás hibrid rezsim higiénia hitler identitás ideológia illiberális állam integráció jobbik jogállam joguralom kádár-rendszer katharok képviseleti demokrácia kierkegaard konferencia konrád györgy konszolidált demokrácia koppány-csoport kormányzás autoriter módja kormányzásra készülés körösényi andrás korrupció közszolgálati média lenhardt balázs liberális demokráciák magyar politikai rendszer magyar politikatudományi társaság magyarország mávészet mérséklődés metaforák migrációs válság migration aid mikael wigell mnb modern individuum mozgalmi háttér mszp mta tk pti napirend nemzetközi adatbázisok néppárti népszerűség ngo orbán viktor orbán-rezsim papp zsófia parliaments and governments database pártfejlődés partikuláris pártok pártpreferencia patkós veronika patrimonializmus polgármester politikai cselekvés politikai fejlődés politikai pszichológia politikatudomány politikus populáris kultúra populizmus pősze lajos ptiblog radikális radikalizmus rítus róna dániel sajtószabadság soros alapítvány stratégia szakpolitika szegedi csanád szélsőséges személyiségjegyek szórólapok szövegbányászat sztálin szürke zóna tárdadalom társadalmi mozgalmak tisztaság toroczkai lászló török gábor tóth csaba tranzakciós aktivizmus újraválasztás univerzális civiltársadalom-elmélet usaid vaclav havel választási csalás választási szabályok választójog vallások varieties of democracy vendée vona gábor