.png)
.png)
A rendezvény apropójául a szerkesztőpáros új, 2023-ban kiadott kétkötetes munkája szolgált. Az első tanulmánykötet arra a kérdésre keresi a választ, hogy az orosz-ukrán háború fényében milyen lehetőségek nyílnak Ukrajna számára a kommunizmusból örökölt hatalmi struktúrák lebontására és egy nyugati típusú liberális demokrácia kiépítésére. A második kötet a háború tágabb vonatkozásait vizsgálja, különös tekintettel a kelet-európai és eurázsiai hatalmi egyensúly esetleges átalakulására.
Az előadás két részből tevődött össze. Az első felében Magyar Bálint bemutatta a szerzőpáros korábbi műveiben kidolgozott fogalmi keretet. Munkásságuk kritikusan áll a rendszerváltás idején uralkodó nézethez (tranzitológia), amely szerint a kelet-közép-európai államok az intézményi átalakulás fényében szükségszerűen liberális demokráciákká kell, hogy váljanak. A szerzők rámutatnak, hogy a hagyományos tranzitológiai vizsgálódások fő hiányosságai az informális struktúrák figyelmen kívül hagyása. Négy olyan kérdéskört emelnek ki, amelyek megkerülhetetlenek a posztkommunista rendszerek anatómiájának megértéséhez: (1) az uralkodó elit jellege, (2) a hatalomgyakorlás módja, (3) a jövedelmekhez és tulajdonhoz való viszony, valamint (4) a legalitás szerepe.
A tranzitológia kritikáját követően Magyar Bálint a posztkommunista rendszerek egyik ideáltípusát, az ún. egypiramisos patronális autokráciák jellegzetességeit ismertette Magyarország példáján keresztül. Az ilyen rendszerekben az uralkodó elitek nem képeznek formálisan körülhatárolható politikai vagy gazdasági osztályt, hanem „fogadott politikai családok”, amelyek személyi lojalitásra épülő hálózatokat szerveznek maguk köré. A hatalomgyakorlás tehát nem az intézményi keretek között, hanem informális, klientalista struktúrák mentén zajlik. Az egypiramisos patronális autokráciákban az állam nem semleges szabályozóként, hanem aktív politikai cselekvőként lép fel és alakítja a jövedelmi és tulajdonviszonyokat. A törvényesség pedig csupán az uralkodó elit eszköze a hatalom megszilárdítására.
Az előadás második felében Madlovics Bálint Ukrajna politikai és gazdasági rendszerének háború utáni kihívásait vette lajstromba. Míg a posztkommunista rendszerek többsége egyértelműen leírható fejlődési pályát járt be a rendszerváltást követő évtizedekben, Ukrajna esetében ún. rezsim-ciklikus mozgás volt megfigyelhető. A szerző szerint ennek hátterében az áll, hogy az országban hagyományosan több klán versengett a hatalomért, amelyek kölcsönösen féken tartották egymás hatalomkoncentráló törekvéseit.
Volodimir Zelenszkij elnöksége és az orosz-ukrán háború azonban új helyzetet teremtett: az elnök antipatronális programja, illetve a háború során befolyásukat vesztő oligarchák miatt lehetőség nyílt egy liberális demokratikus átalakulásra. Madlovics Bálint azonban zárásként kiemelte, hogy továbbra is kérdéses, hogy a konfliktus lezárását követően Ukrajna valóban a liberális demokrácia irányába mozdul vagy a politikai rendszert ezután is az egyoldalú hatalomkoncentráció fogja jellemezni.
Magyar Bálint és Madlovics Bálint elemzései új perspektívát kínálnak a posztkommunista rendszerek működésének megértéséhez. Munkájuk emellett azt is szolgálja, hogy politikatudományi elméleteink meghaladják a tranzitológiától örökölt demokrácia-diktatúra dichotómiát. Az előadás egy rendkívül releváns témát járt körül, mélyebb betekintést nyújtva az orosz-ukrán háború strukturális hátterébe és következményeibe.
A kötetek angol, ukrán és orosz nyelven jelentek meg nyílt hozzáféréssel. Az alábbi linken érhetőek el:
A pti memo keretében a HUN-REN Politikatudományi Intézet Speaker Series rendezvényeiről készítünk rövid blogbejegyzéseket, ezzel szélesítve a friss és társadalmilag hasznos politikatudomány-kutatások elérhetőségét. Az Intézet további rendezvényeiről itt tájékozódhat.
Blogbejegyzés szerzője: Rákos Dominik