PTIblog

A Politikatudományi Intézet blogja

Udvariatlanság az online térben: normasértés vagy az új normalitás?

2021. március 31. 9:45

Hogyan érdemes a hozzászólásokban megjelenő obszcenitásról, trágárságról gondolkodnunk? Milyen tényezők befolyásolják az udvariatlanság online megjelenését? Szabó Gabriella, Kmetty Zoltán és K. Molnár Emese automatizált szövegelemzési módszerekkel több mint 17 millió kommentet vizsgáltak meg, eredményeik pedig azt mutatják, az obszcenitás, a sértések és a gúnynevek a magyar politikai diskurzus széles körben elterjedt elemeivé váltak.

Túlélési stratégiák: Hogyan reagálnak a Magyarországon működő emberi jogi szervezetek a politikai lehetőségstruktúrák bezáródására? – Összefoglaló Gerő Márton, Susánszky Pál, Kopper Ákos és Tóth Gergely közös tanulmányáról

2021. március 16. 20:47

A civil szervezetek mozgásterének szűkülése Magyarországra is jellemző tendencia, különösen, ha emberi jogi szervezetekről van szó. A szervezetek saját percepciója a politikai környezet változásairól kulcsszerepet játszik stratégiáik megalkotásában. A jogvédő civil szervezetek száma 2009 óta jelentősen csökkent, aminek egyik oka lehet a politikai lehetőségstruktúrák bezáródása. Úgy tűnik azonban a civil szervezetek igyekeznek adaptálódni az új környezethez. Az ellenséges környezetben még a sikeres szervezetek is kénytelenek egymással versenyezni a forrásokért, és a szervezetek egymással való kooperációs kapacitása is csökkenhet. A civil szférát érő külső hatások olyan belső változásokhoz vezetnek, amik limitálják a civil társadalom képességét a hatalom ellensúlyozására.                                                                                                                

Intézeti évértékelő a 2020-as eredményekről: rekordév a nemzetközi publikálásban

2021. március 08. 21:38

2021. március 2-án tartotta évértékelő értekezletét a TK Politikatudományi Intézete (PTI). A 2020-as év minden eddigi eredményt túlszárnyalt a nemzetközi publikációk és a médiamegjelenés terén. A 12 impaktfaktoros írás között több 3-4 impaktfaktoros publikáció is szerepel. Sebők Miklós, igazgató kiemelte, hogy a járványhelyzet kihívásai ellenére, 2020 rekordév az intézeti rendezvények terén is, voltak olyan hónapok, amikor huzamosabb ideig heti több virtuális rendezvénybe lehetett bekapcsolódni. Az ’Év Kutatója’ díjat Mikecz Dániel, az ’Év Fiatal Kutatója’ díjat pedig Illés Gábor kapta.

Narratívák egy folyóiratban

2021. február 22. 20:06

Az Amerikai Politikai Fejlődés (APD) kutatásából több folyóirat is kiveszi a részét az Egyesült Államokban. Ezeknek nézőpontja nem ugyanaz. Az American Political Thought című folyóirat az eszmetörténet terén végez kutatásokat és igyekszik belehelyezni azokat az APD nagy kánonjába. Az amerikai és a magyar politikai fejlődés összehasonlításával foglalkozó intézeti projekt keretében (vezetője: Csizmadia Ervin) Kiss Róbert írása.

Az innováció útján: mi az a nukleáris út és kik a szereplői

2021. február 18. 8:07

Hiába egyre gyakoribbak a szén-dioxid kibocsátás csökkentését sürgető hangok a világon, azt még mindig nem tudjuk, melyik energiaforrás-vagy források lesznek azok, amikkel a közeljövőben elérhetővé válik majd a csökkentés. Számos politikai rendszer az atomenergia mellett teszi le a voksát, ha zéró kibocsátásról van szó. De vajon miért? A kutatásomban arra keresem a választ, hogy egyes politikai rendszerek miért döntenek az atomenergia felhasználása mellett, és milyen szempontok merülhetnek fel egy ilyen folyamatban, amelyek döntő fontosságúak a nukleáris út szempontjából.

Az amerikai politikatörténet korszakai és a Black Lives Matters

2021. január 25. 19:22

Történelemszemléletünket az egyes történelmi események értelmezése és a nekik tulajdonított fontosságuk nagyban befolyásolja – s ennek a befolyásnak tudatában is vagyunk. Kevésbé tudatos módon formálja történelemszemléletünket a történelem korszakokra bontása. Hasonlóan a történelem bármely eseményének értelmezéséhez, a történelem korszakokra bontása is egy vitatott és vitatható kérdés. Az Amerikai Egyesült Államokban – összefüggésben a Black Life Matters mozgalommal és a mozgalom eszméivel – az amerikai történelem ’elfogadott’ korszakokra bontásának legitimitása jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe. Az úgy nevezett 1619 Projekt, amit egy Nikole Hannah-Jones nevű újságíró fejlesztett ki azt tűzte ki céljául, hogy 1776 helyett, 1619 legyen az USA megalapításának hivatalosan elfogadott időpontja. Míg 1776 a Függetlenségi Nyilatkozathoz és a szabadság eszméihez köthető, 1619 a rabszolgasággal van összefüggésben, hiszen ebben az évben érkezett meg az első rabszolgahajó az amerikai Virginia (akkor még) gyarmat területére. A fellángoló vita tudatában ez a blogbejegyzés áttekinti az amerikai történelem jelenleg elfogadott és iskolákban tanított korszakokra bontását. Ezen felül a korszakokra bontás néhány vitatott elemét is bemutatja ez az írás. A blogbejegyzés részben a Polity folyóirat 2005-ös számában megjelent periodizációról szóló cikkek összefoglalója, részben pedig a Black Life Matters mozgalomhoz köthető történelemszemléleti kérdéseken alapszik. 

 

 

 

 

Ösztönzés a periférián: Az EU-s források felhasználása kelet-közép-európai autóiparban - Összefoglaló Vera Šćepanović és Medve-Bálint Gergő új tanulmányáról

2021. január 05. 15:01

A külföldi működőtőke-beruházások (FDI) hajtotta kelet-közép-európai gazdasági modellt az utóbbi években több kritika is érte, melyek az EU-s integráció keleti tagállamokra gyakorolt hatásával kapcsolatban is felvetnek kérdéseket. Vera Šćepanović és Medve-Bálint Gergő a román és lengyel autóipar vizsgálatán keresztül tárják fel, hogy az EU legszegényebb tagországaiban az uniós fejlesztési források számottevő része a világ vezető autóipari cégeinek zsebeit gazdagítja. A jelenlegi forráselosztási mechanizmusok és a kelet-közép-európai tagállamok külföldi befektetőktől való függésének kombinációja hozzájárul a területi aránytalanságok növekedéséhez és a külföldi és a hazai vállatok közötti egyenlőtlenség mélyüléséhez.

 

 

 

 

Beszámoló a politikai normativitás workshopról

2021. január 04. 11:26

Political Normativity – A Persistent Challenge to Political Theory címmel rendezett online workshopot december 16-án a TK Politikatudományi Intézete társszervezőként a freiburgi Albert Ludwig Egyetemmel. A workshop témája a sajátosan politikai jellegű normativitás léte lehetőségeinek és kihívásainak vizsgálata volt. A workshop egyrészt elméleti szempontból közelítette meg a kortárs realista politikaelmélet figyelmének középpontjában álló kérdést. Másrészt a workshop igyekezett történeti perspektívából is megközelíteni a politikai normativitás a politikai gondolkodás történetében messzire visszanyúló problémáját. Az alábbi beszámoló rövid összefoglaló az elhangzott előadásokból.

 

 

 

 

A Politikatudományi Intézet idén is részt vett a Kutatók Éjszakáján

2020. december 05. 17:36

Az idei Kutatók Éjszakáján ismét betekintést nyerhettek az érdeklődők a PTI munkatársainak kutatásaiba, ezúttal virtuálisan. A PTI idén két online eseményt szervezett. Először a ’Betekintés a politikatudományi kutatásainkba: korrupció, Trump és tüntetések’ eseményen a PTI fiatal kutatóinak aktuális témákat pedzegető projektjeit ismerhették meg a résztvevők. Másodszor, a filmkedvelők örömére, a filmek és a politika kapcsolatának tematikájára épülő előadássorozatba lehetett bekapcsolódni, melynek címe ’Tanulhat-e a politikatudomány a filmekből, és ha igen, mit?’.

 

 

 

 

 

Címkefelhő

2010 aktivizmus alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése altruista amnesty international antipluralizmus antipolitika átpolitizálódás autokratikus autonómia balázs zoltán beköszöntő belpolitika bene márton bertha szilvia blog bocskai boda zsolt brexit cenzúra civil ethosz civil szervezetek civil társadalom comparative agendas project comparative manifestos project comparative political data sets corvinus egyetem demokrácia demokratikus ellenzék depolitizálódás diktatórikus diskurzus dk doktorandusz dúró józsef egymillióan a magyar sajtószabadságért eljogiasodás élményvezérelt aktivizmus elszámoltatás érzelmek etnikai tisztogatás eurobarometer european social survey facebook filmek géntechnológia guillotine gyűjtőpárt habermas hatalompolitika hegedűs tamás hibrid rezsim higiénia hitler identitás ideológia illiberális állam integráció jobbik jogállam joguralom kádár-rendszer katharok képviseleti demokrácia kierkegaard konferencia konrád györgy konszolidált demokrácia koppány-csoport kormányzás autoriter módja kormányzásra készülés körösényi andrás korrupció közszolgálati média lenhardt balázs liberális demokráciák magyar politikai rendszer magyar politikatudományi társaság magyarország mávészet mérséklődés metaforák migrációs válság migration aid mikael wigell mnb modern individuum mozgalmi háttér mszp mta tk pti napirend nemzetközi adatbázisok néppárti népszerűség ngo orbán viktor orbán-rezsim papp zsófia parliaments and governments database pártfejlődés partikuláris pártok pártpreferencia patkós veronika patrimonializmus polgármester politikai cselekvés politikai fejlődés politikai pszichológia politikatudomány politikus populáris kultúra populizmus pősze lajos ptiblog radikális radikalizmus rítus róna dániel sajtószabadság soros alapítvány stratégia szakpolitika szegedi csanád szélsőséges személyiségjegyek szórólapok szövegbányászat sztálin szürke zóna tárdadalom társadalmi mozgalmak tisztaság toroczkai lászló török gábor tóth csaba tranzakciós aktivizmus újraválasztás univerzális civiltársadalom-elmélet usaid vaclav havel választási csalás választási szabályok választójog vallások varieties of democracy vendée vona gábor