Közelgő események
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet 2019-ben, hagyományteremtő jelleggel írt ki először publikációs pályázatot BA, MA, illetve PhD-képzésre járó felsőoktatási hallgatók részére politikatudományi vagy társterületeken végzett tudományos munka és ennek magyar, illetve idegen nyelvű publikációjának támogatására.
Új tanulmány jelent meg "From the theater to the hippodrome: A critique of Jeffrey Green’s theory of plebiscitary democracy and an alternative" címmel a Contemporary Political Theoryban.
The political AI: A realist Account of AI regulation címmel jelent meg Gyulai Attila és Ujlaki Anna közösen írt tanulmánya az Információs Társadalom folyóirat The Ethics of Artificial Intelligence című tematikus számában.
Megjelent Bene Márton Simon Kruschinskival (Johannes Gutenberg Universität, Mainz) közösen írt tanulmánya a European Union Politics folyóiratban!
Idén is sikeresen szerepeltek a PTI kutatói az NKFIH (OTKA) Kutatási témapályázatain!
Az MTA Doktori Tanácsa meghívja Önt Boda Zsolt MTA doktora címre benyújtott „Ki dönt? Kormányzási stílusok és közpolitikai változás Magyarországon 2002-2014” című munkájának 2021. szeptember 3-án 10 órakor az MTA Zoom rendszerében tartandó online nyilvános vitájára, a 15/2020. (VIII. 17.) elnöki határozattal összhangban.
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
A PTI részvétét nyilvánítja István családjának. Letenyei László nekrológjával emlékezünk Istvánra. Nyugodjék békében!
"A Tale of Odds and Ratios: Political Preference Formation in Postindustrial Democracies" címmel megjelent David Wineroither és Metz Rudolf tanulmánya a Politische Vierteljahresschrift-ben. A cikk a politikai preferencia formálás konceptuális és elméleti dilemmáit tekinti át.
Megjelent Farkas Eszter tanulmánya a European Political Science folyóiratban!
Bíró-Nagy András, az ELKH TK Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa és Szabó Márk nemzetközi kapcsolatok szakértő az Ellensúly folyóiratban megjelent "Élet a brexit után" című tanulmányában a brit népszavazás hosszútávú következményeivel foglalkozik.
Legfrissebb blogbejegyzések
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
