Közelgő események
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
Idén a Magyar Politikatudomány Társaság Hajnal Györgynek a Bibó István Emlékdíjat, míg Patkós Veronikának a Kolnai Aurél Díjat adta.
Gratulálunk!
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontjának Molnár Tamás Kutatóintézete és Politika- és Államelméleti Kutatóintézete, valamint a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete immár harmadik éves közös konferenciája a biopolitika és a kivételes állapot kérdéseit járja körül eszmetörténeti és politikaelméleti szempontból.
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
Megjelent Stumpf István "Alkotmányos hatalomgyakorlás és alkotmányos identitás" című kötete a Gondolat Kiadó és a Társadalomtudományi Kutatóközpont gondozásában!
Megjelent Balázs Zoltán "A hatalmi ágak elválasztásának elve. A klasszikus felfogás védelme" című kötete az ELTE Eötvös Kiadó és a TK PTI gondozásában!
2020. december 3-án 15:00 órától online könyvbemutatót tartunk a Jakab András és Sebők Miklós által szerkesztett, az OSIRIS kiadó által gondozott „Empirikus jogi kutatások” c. friss kötet számára.
Bartha Eszter, Tóth András és Valuch Tibor szerkesztésében megjelent a "Munkás-Kultúra-Örökség" című tanulmánykötet.
A Jakab András és Sebők Miklós által szerkesztett Empirikus jogi kutatások c. frissen megjelent kézikönyv a Bookline eladási listájának első helyére ugrott! Gratulálunk!
Megjelent Sebők Miklós és Kacsuk Zoltán tanulmánya a Political Analysis folyóiratben ’ The Multiclass Classification of Newspaper Articles with Machine Learning: The Hybrid Binary Snowball Approach’ címmel.
"Miben különbözött a trumpizmus a hagyományos amerikai konzervativizmustól? Hogyan változott meg a Republikánus Párt Trump hatására? Három Amerika-szakértőt, Fellegi Tamást, Stumpf Istvánt és Mándi Tibort kérdeztük a Trump-jelenségről és annak hatásairól."
Megjelent Kopasz Mariann, Gábos András és Donika Limani "Európai gyermekszegénység: a szülői háttér és a családpolitika szerepe a gazdasági válságot követő időszakban." című könyvfejezete.
Legfrissebb blogbejegyzések
Politikai témájú mozifilmek listázásának nagy hagyománya van. Folyóiratok, online értékelő portálok, filmes blogok rendre közlik saját összeállításaikat azokról a filmekről, melyeket minden politika iránt érdeklődőnek látnia kell. Hogy a magunkét hozzátegyük, megkértük a Politikatudományi Intézet munkatársait, írjanak saját személyes kedvenceikről spoilermentesen. E szigorúan szubjektív és bővítésre csábító listával kívánunk boldog újévet minden kedves olvasónak!
2017. szeptember 28-án Frank Baumgartner (University of North Carolina) két témáról tartott előadást a PTI-ben. Első előadásában a Comparative Agendas Project című nemzetközi kutatásról beszélt. A Bryan Jonessal közösen alapított együttműködés az egyik legjelentősebb nemzetközi politikatudományi kutatóhálózatot tudhatja magáénak. Előadásában kitért a Bryan Jonessal közösen írt, 2015-ben megjelent Politics of Information kötetre, melyben az információ politikaformáló erejét helyezik középpontba. Frank az intézetünkben működő Comparative Agendas Projekt (CAP) meghívására érkezett Magyarországra.
Szántó András
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály
A politika „hajózás-metaforája” szerint a vezető feladata a hajó irányítása, illetve viharos időben a kormányozhatóság biztosítása. Ebben a felfogásban a vihar egy váratlan külső hatás, amelyet a kormányosnak uralnia kell. A politikai vezetők és válságok kapcsolata azonban nem érthető meg kizárólag a külső sokkok megzabolázására tett kísérletként. Az is elképzelhető, hogy a vezetők szándékosan terelik a hajót „vadvizekre”, hogy ezzel a politikai helyzetet megváltoztassák, és saját céljaiknak szerezzenek érvényt.
Patkós Veronika
Politikai Viselkedés Osztály
Dobos Gábor
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály
Ha valaki kvantitatív kutatást végez, két dolgot tehet: saját adatokat gyűjt, vagy mások által létrehozott/összegyűjtött adatokat használ. Az adatbázisépítés általában nagyon időigényes, és az anyagi terhei is jelentősek lehetnek. Emiatt mindenképpen érdemes tájékozódni, hogy a kérdésünk vizsgálatához milyen gyűjteményekben találhatunk adatokat. Szerencsére rengeteg olyan adatbázis létezik, amelyek korlátozás nélkül elérhetőek és elemezhetőek, így mindenki számára lehetővé teszik a legkülönfélébb társadalomtudományi kérdések vizsgálatát. Az alábbiakban néhány különösen jól kutatható és hasznos nemzetközi adatbázist mutatunk be.
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
