Alkotói pályázat (2023. 1. félév): eredményhirdetés
![Alkotói pályázat (2023. 1. félév): eredményhirdetés](https://politikatudomany.tk.hu/image?src=uploads/files/aptkpti.png&w=100&h=100&zc=1)
Alkotói pályázatunk idei első féléves fordulóján egy ösztöndíj mellett három különdíj kiosztására is sor került.
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
Alkotói pályázatunk idei első féléves fordulóján egy ösztöndíj mellett három különdíj kiosztására is sor került.
A TK Kisebbségkutató és Politikatudományi Intézetének közös rendezvényére június 20-án kerül sor a Humán Tudományok Kutatóházában.
A Nomos kiadó gondozásában megjelent Melani Barlai, Florian Hartleb és Mikecz Dániel: Das politische System Ungarns című német nyelvű kötete.
Megjelent Ana Stojilovska és szerzőtársainak Energy spaces: bridging scales and standpoints of just energy transitions című tanulmánya a Journal of Environmental Policy & Planning folyóiratban.
Intézetünk kollégája frissen megjelent, "Political ethics in illiberal regimes" című könyvéről beszélgetett.
Megjelent Godfred Bonnah Nkansah és Bartha Attila "Anti-democratic youth? The influence of youth cohort size and quality of democracy on young people’s support for democracy" című tanulmánya a Contemporary Politics folyóiratban.
A Nemzetközi Visegrád Alap februári pályázatán támogatást nyert a Társadalomtudományi Kutatóközpont vezetésével benyújtott: Identifying News Slant in Crisis Communication Using Artificial Intelligence című kutatás.
Megjelent Metz Rudolf és Plesz Bendegúz "An insatiable hunger for charisma? A follower-centric analysis of populism and charismatic leadership" című tanulmánya a Leadership (D1) folyóiratban.
Megjelent Tóth Szilárd Republicanism and the legitimacy of state border controls című tanulmánya az Ethics and Global Politics folyóiratban.
A PTI részvétét nyilvánítja az elhunyt családjának. Nyugodjék békében!
Legfrissebb blogbejegyzések
Bíró-Nagy András
Kormányzás és Közpolitika Osztály
A migráció minden kétséget kizáróan a 2014–2018-as parlamenti ciklus kulcstémája volt a magyar politikában. Az alábbi írás azt vizsgálja, hogy miként alakult a migráció témájának jelentősége a magyar és az európai közvéleményben, egyben választ adva arra a kérdésre, hogy a magyar kormány tematizálási kísérletének hatása mennyire tekinthető kiugrónak európai összehasonlításban.
Dobos Gábor
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály
A 2018-as országgyűlési választás aligha a választási programokról és a pártok által tett ígéretekről szólt. A választási ígéretek mandátumelméleti alapú elemzése mégis sokat elárul a pártok kampányáról, közpolitikai beállítottságáról és stratégiájáról. Az alábbi írás azt vizsgálja, hogy a pártok mennyi vállalást tettek és ezek a szakpolitikai területek milyen széles körét érintették.
Videó: Fernando Casal Bértoa előadása a Magyar Politikatudományi Társaság XXIV. Vándorgyűlésén 2018. június 8-án.
Pokornyi Zsanett
Kormányzás és Közpolitika Osztály
Miért és miért pont akkor születnek meg adott kormányzati vagy parlamenti döntések? Hogyan kerül egy-egy szakpolitikai ügy előtérbe? Mi a napirendek szerepe a magyar politika döntéseiben? A Boda Zsolt és Sebők Miklós által szerkesztett, frissen megjelent könyv, "A magyar közpolitikai napirend: Elméleti alapok, empirikus eredmények" valamint annak hátterét adó Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) kutatócsoport munkája révén ilyen és ehhez hasonló kérdésekbe nyerhetünk betekintést.
2018. április 12-én Gian Vittorio Caprara "Personal Determinants of Political Divide" címmel előadást tartott a Politikatudományi Intézetben.
Darabos Ádám
gyakornok
Demokrácia- és Politikaelmélet Osztály
Mitől válik egy politikai vezető karizmatikussá? A kutatók egy része szerint az egyéni, személyes képességek tesznek bizonyos politikusokat kivételessé. Mások a környezeti adottságokra, válságokra vezetik vissza azt, hogy miért tekint a nép bizonyos politikai vezetőkre különleges képességekkel bírónak. Philip Smith szociológus szerint mindkét szempontot érdemes figyelembe venni, azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a politikai vezető csak akkor tudja karizmatikus képességeit alátámasztani, hogyha az adott közösség kultúrájához igazodva egy sajátos megváltásnarratívát alakít ki. Smith erre a gondolatra alapozva egy elméletet dolgozott ki, majd három karizmatikus politikai vezető (Adolf Hitler, Winston Churchill és Martin Luther King) példájával kívánta bizonyítani annak alkalmazhatóságát. A következőkben Smith „Culture and Charisma: An Outline of a Theory” című tanulmányának főbb megállapításait mutatom be röviden, majd módszerének használhatóságával kapcsolatosan fogalmazom meg aggályaimat.
Farkas Xénia
Politikai Viselkedés Osztály
Manapság a szöveges tartalmak mellett egyre jobban figyelünk a politika látványára is: a plakátok, reklámok és felugró ablakok az életünk elkerülhetetlen részévé váltak. A vizualitás a beszédekhez és írott anyagokhoz hasonlatosan jelentésekben gazdag. A politikai kommunikáció vizsgálatát tehát ki kell terjesztenünk a videókra, fényképekre, plakátokra.
Szűcs Zoltán Gábor
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály
Rossznak kell-e lennünk a politikai sikerért? Szentesíti-e a cél az eszközöket a politikában? A közhiedelemmel ellentétben a politikai realistákat nem csak a „piszkos kezek dilemmája” érdekli, amikor erkölcs és politika viszonyával foglalkoznak. S ha mi magunk is szeretnénk jobban megérteni azokat az erkölcsi kihívásokat, amelyekkel a politikában elkerülhetetlenül szembesülünk, érdemes odafigyelni arra, amit a realisták valójában mondanak.
Bíró-Nagy András
Kormányzás és Közpolitika Osztály
A közép-európai országok már csaknem 15 éve az Európai Unió tagjai, az Európai Parlamentbe delegált képviselőik tevékenységéről mégis igen korlátozott a közvélemény tájékozottsága, és a témáról rendelkezésre álló akadémiai tudás is. Ebből következően nem meglepő, hogy széles körben elterjedt az a mítosz, miszerint a keleti bővítés után az új tagállamok több nacionalizmust és széthúzást vittek be az európai politikába, gyengítve az EU kohézióját. Az alábbiakban a régiónkból egyszerre csatlakozott öt ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia) példáján, az első két teljes ciklus (2004-2014) szavazási jegyzőkönyvei alapján cáfolom ezt a legendát.
Papp Zsófia
Politikai Viselkedés Osztály
A demokráciák többségében nemcsak pártok, hanem egyéni képviselőjelöltek közül is választhatunk. Felmerül a kérdés: mit tudnak tenni a parlamenti képviselők, hogy újra elnyerjék szavazatunkat? Vajon a szorgalmas képviselők nagyobb eséllyel maradnak politikában? Milyen feltételek mellett teljesül a képviselők elszámoltatása Európában? Az alábbi posztban ezekre keressük a választ.