A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak

A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban.  A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.

Tovább

Legfrissebb hírek

Sajóvisszhang: Stumpf István a Magyar Katolikus Rádió ’Délutáni találkozás- közéleti beszélgetések’ című műsorában

Sajóvisszhang: Stumpf István a Magyar Katolikus Rádió ’Délutáni találkozás- közéleti beszélgetések’ című műsorában

Stump István többek között a 30 évvel ezelőtti rendszerváltás kihívásairól, a pártrendszer és a választói magatartás átalakulásáról beszélt. Érintette a liberális demokrácia válságát, a populizmus és az illiberalizmus körül kialakuló vitákat, a politikai és jogi konstitucionalizmust és a bírói aktivizmus problémáját. A friss amerikai elnökválasztás, az USA-ban zajló identitásforradalom, és a közösségi média ellentmondásos szerepe is szóba került.

 

 

Rézler Gyula-díjat kapott Valuch Tibor

Rézler Gyula-díjat kapott Valuch Tibor

"A Magyar Tudományos Akadémia és a Rézler Gyula Alapítvány a szociológia, a munkatudományok, a munkajog, a demográfia és a társadalomstatisztika területén tartósan kiemelkedő eredményeket elért kutatók munkájának kitüntetésére és jutalmazására Rézler Gyula-díjat alapított. A díj átadására 2020-ban harmadszor kerül sor."

 

Sajtóvisszhang: Interjú Bíró-Nagy Andrással a Jelen hetilapban

Sajtóvisszhang: Interjú Bíró-Nagy Andrással a Jelen hetilapban

„Azoknak a politikai szövetségét kellene megteremteni, akiket a hónap vége aggaszt, azokkal, akiket a világ vége nyomaszt – foglalta össze Bíró-Nagy András politológus a jelenlegi történelmi szituáció lehetséges politikai konklúzióját.” Az interjú a klímakérdések közéleti lecsapódása mellett a szociális ügyek közmegítélését, illetve a kormány és az ellenzék hitelességi kérdéseit is érinti.

 

MEGHOSSZABÍTVA: Felhívás a TK Politikatudományi Intézet alkotói pályázatára - 2020. 2. félév

MEGHOSSZABÍTVA: Felhívás a TK Politikatudományi Intézet alkotói pályázatára - 2020. 2. félév

A TK Politikatudományi Intézet publikációs pályázatot ír ki BA, MA, illetve PhD képzésre beiratkozott felsőoktatási hallgatók részére politikatudományi vagy társterületeken végzett tudományos munka és ennek magyar nyelvű publikációjának támogatására. A pályázaton részt vehet minden magyarországi, külhoni, illetve külföldi intézmény magyar állampolgárságú hallgatója.

 

 

 

 

 

Legfrissebb blogbejegyzések

A Jobbik mérséklődésének jelei és eredményei

Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály

 

 

Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.

Senki sem az, akinek látszik: rezsimváltás utáni civil cselekvések

Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály

 

 

A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.

Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?

Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály

 

 

Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?