Közelgő események
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
Megjelent Kopasz Mariann, Gábos András és Donika Limani "Európai gyermekszegénység: a szülői háttér és a családpolitika szerepe a gazdasági válságot követő időszakban." című könyvfejezete.
Megjelent Kopasz Marianna és Husz Ildikó “A család- és gyermekjóléti szolgálatok szerepe a társadalmi mobilitás elősegítésében – a munkatársak nézőpontjából” című tanulmánya a Metszetek folyóiratban.
Sebők Miklós az amerikai választások eredményét elemezte a G7 podcastjában.
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
Stump István többek között a 30 évvel ezelőtti rendszerváltás kihívásairól, a pártrendszer és a választói magatartás átalakulásáról beszélt. Érintette a liberális demokrácia válságát, a populizmus és az illiberalizmus körül kialakuló vitákat, a politikai és jogi konstitucionalizmust és a bírói aktivizmus problémáját. A friss amerikai elnökválasztás, az USA-ban zajló identitásforradalom, és a közösségi média ellentmondásos szerepe is szóba került.
"A Magyar Tudományos Akadémia és a Rézler Gyula Alapítvány a szociológia, a munkatudományok, a munkajog, a demográfia és a társadalomstatisztika területén tartósan kiemelkedő eredményeket elért kutatók munkájának kitüntetésére és jutalmazására Rézler Gyula-díjat alapított. A díj átadására 2020-ban harmadszor kerül sor."
Megjelent Sebők Miklós és Kozák Sándor (2020) “From State Capture to “Pariah” Status? The Preference Attainment of the Hungarian Banking Association (2006–14)” című tanulmánya a Business & Politics (Q1 besorolású) folyóiratban.
Megjelent Stumpf István "Paradigm Shift in Constitutionalism" című tanulmánya a Schöplin György 80. születésnapjára készült kötetben.
Demszky Dorottya (Stanford University, Linguistics Department) 2020. november 24-én 10:00-tól előadást tart Content Analysis of Textbooks via Natural Language Processing: Findings on Gender, Race, and Ethnicity in Texas U.S. History Textbooks címmel.
„Azoknak a politikai szövetségét kellene megteremteni, akiket a hónap vége aggaszt, azokkal, akiket a világ vége nyomaszt – foglalta össze Bíró-Nagy András politológus a jelenlegi történelmi szituáció lehetséges politikai konklúzióját.” Az interjú a klímakérdések közéleti lecsapódása mellett a szociális ügyek közmegítélését, illetve a kormány és az ellenzék hitelességi kérdéseit is érinti.
Legfrissebb blogbejegyzések
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
