A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak

A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban.  A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.

Tovább

Legfrissebb hírek

Sajtóvisszhang: Patkós Veronika és Farkas Eszter cikkéről írt a Jelen folyóirat

Sajtóvisszhang: Patkós Veronika és Farkas Eszter cikkéről írt a Jelen folyóirat

"Ön mennyire boldog most?

Ön netán a Fidesz szavazója? Akkor valószínű, hogy az elmúlt tizenegy évben, vagyis azóta, amióta a Fidesz-KDNP hatalomra jutott, kétharmaddal ráadásul, jóval boldogabb, mint azok, akik a NER-en kívül keresik saját politikai szimpátiájukat, illetve a boldogulásukat is – ez derül ki Patkós Veronika és Farkas Eszter, a Társadalomtudományi Kutatóközpont két kutatójának munkájából, amelyet a socio.hu-n tettek közzé."

 

Sajtóvisszhang: A Telex cikke a TK PTI kötetéről

Sajtóvisszhang: A Telex cikke a TK PTI kötetéről

"A járvány hatásával függhet össze egy mélyebb átalakulás a magyar társadalomban: a többség a korábbiaknál is jobban a gazdasági biztonságot és a stabilitást, rendet tartja számon legfőbb értékként. A „materialista értékrend”, az anyagi gyarapodás és létbiztonság előtérbe kerülése a volt akadémiai Társadalomtudományi Kutatóközpont politológusai szerint a Covid miatti gazdasági válság, egzisztenciális bizonytalanság következménye lehet. Hogy az emberek válsághelyzetekben leginkább biztonságra vágynak, természetes, közhelyszerű összefüggés, de vannak politikai vonatkozásai: nálunk most a pártot választók között leginkább a Fidesz–KDNP szavazóira jellemző ez a beállítódás."

Legfrissebb blogbejegyzések

A Jobbik mérséklődésének jelei és eredményei

Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály

 

 

Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.

Senki sem az, akinek látszik: rezsimváltás utáni civil cselekvések

Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály

 

 

A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.

Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?

Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály

 

 

Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?