A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete pályázatot hirdet szakmai gyakorlatra BA, illetve MA képzésben részt vevő diákok számára.
A Lexington Books gondozásában megjelent Csizmadia Ervin magyar politikai fejlődés logikájáról (1990-2022) szóló kötete.
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete pályázatot hirdet szakmai gyakorlatra BA és MA képzésben részt vevő hallgatók számára.
2024. február második felében és március első felében zajlik a magyar nappali tagozatos egyetemisták és főiskolások közéleti aktivitását, gondolkodásmódját és attitűdjeit vizsgáló Aktív Fiatalok Magyarországon kutatássorozat legújabb hulláma Intézetünk igazgatója, Szabó Andrea vezetésével.
Megjelent Medve-Bálint Gergő és Éltető Andrea "Economic nationalists, regional investment aid, and the stability of FDI-led growth in East Central Europe" című tanulmánya a Journal of European Public Policy című folyóiratban.
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete pályázatot hirdet szakmai gyakorlatra BA és MA képzésben részt vevő hallgatók számára.
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete pályázatot hirdet szakmai gyakorlatra BA és MA képzésben részt vevő hallgatók számára.
Böcskei Balázs, Fekete Mariann, Nagy Ádám és Szabó Andrea könyvének bemutatására január 25-én került sor Intézetünk Körtárgyalójában.
A University of Nottingham kutatója "Popular Presidential Elections & Party System Closure: From Louis-Napoléon to Macron" címmel tartotta meg előadását az intézeti Speaker Series előadássorozat részeként.
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Jog- és Társadalomelméleti Tanszéke, valamint Politikatudományi Intézete konferenciát szervez 2024. június 14-én az elméleti kérdések tudományos igényű megvitatására és a szakmai diskurzus fejlesztésére.
Legfrissebb blogbejegyzések
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
