Kiemelt publikációk a Politikatudományi Intézetben - 2023. első félév
Az év első félévében számos kollégánk részesült kiemelt publikációs jutalomban.
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
Az év első félévében számos kollégánk részesült kiemelt publikációs jutalomban.
Intézetünk kollégája a Neue Zürcher Zeitung-ban és a Der Standard-ban publikálta írásait.
Megjelent Illés Gábor és Körösényi András "The touch of the leader: representation and responsiveness in plebiscitary leader democracy" címmel a Distinktion: Journal of Social Theory című folyóiratban.
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete pályázatot hirdet szakmai gyakorlatra BA, MA, illetve társadalomtudományi doktori képzésben részt vevő hallgatók számára.
A több mint 209 millió forintos támogatású, öt éves projekt címe: "A visegrádi országok változó globális viszonyrendszere háborús időkben – Egy mesterséges intelligencia által támogatott összehasonlító elemzés".
Alkotói pályázatunk idei első féléves fordulóján egy ösztöndíj mellett három különdíj kiosztására is sor került.
A TK Kisebbségkutató és Politikatudományi Intézetének közös rendezvényére június 20-án kerül sor a Humán Tudományok Kutatóházában.
A Nomos kiadó gondozásában megjelent Melani Barlai, Florian Hartleb és Mikecz Dániel: Das politische System Ungarns című német nyelvű kötete.
Megjelent Ana Stojilovska és szerzőtársainak Energy spaces: bridging scales and standpoints of just energy transitions című tanulmánya a Journal of Environmental Policy & Planning folyóiratban.
Intézetünk kollégája frissen megjelent, "Political ethics in illiberal regimes" című könyvéről beszélgetett.
Legfrissebb blogbejegyzések
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?