A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
Megjelent Godfred Bonnah Nkansah és Bartha Attila "Anti-democratic youth? The influence of youth cohort size and quality of democracy on young people’s support for democracy" című tanulmánya a Contemporary Politics folyóiratban.
A Nemzetközi Visegrád Alap februári pályázatán támogatást nyert a Társadalomtudományi Kutatóközpont vezetésével benyújtott: Identifying News Slant in Crisis Communication Using Artificial Intelligence című kutatás.
Megjelent Metz Rudolf és Plesz Bendegúz "An insatiable hunger for charisma? A follower-centric analysis of populism and charismatic leadership" című tanulmánya a Leadership (D1) folyóiratban.
Megjelent Tóth Szilárd Republicanism and the legitimacy of state border controls című tanulmánya az Ethics and Global Politics folyóiratban.
A PTI részvétét nyilvánítja az elhunyt családjának. Nyugodjék békében!
Intézetünk 2022-es évet értékelő rendezvénye sikeresen zajlott le 2023. március 23-án. Osztályaink és azokon dolgozó kollégáink elismerésben részesültek lelkiismeretes munkájukért, valamint kiosztásra kerültek az 'Év Fiatal Kutatója' és az 'Év Kutatója' díjak is.
Megjelent Szűcs Zoltán Gábor A Realist Membership Account of Political Obligation című tanulmánya az Ethical Theory and Moral Practice folyóiratban.
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói kérdőíves felmérést végeznek a 2023. március 15-i Szabadságmenet c. rendezvényen
Intézetünk kollégája az "Ez egy hivatal" című műsor vendége volt.
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet publikációs pályázatot ír ki BA-, MA-, illetve PhD-képzésre beiratkozott felsőoktatási hallgatók részére politikatudományi vagy társterületeken végzett tudományos munka és ennek magyar nyelvű publikációjának támogatására.
Legfrissebb blogbejegyzések
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
