A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)

Tovább

Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között

Tovább

Legfrissebb hírek

Új publikáció: Riding the Covid waves: authoritarian socio-economic responses of east central Europe’s anti-liberal governments

Új publikáció: Riding the Covid waves: authoritarian socio-economic responses of east central Europe’s anti-liberal governments

Megjelent Medve-Bálint Gergő társszerzős tanulmánya (társszerzők: Dorothee Bohle, Vera Scepanovic, Alen Toplisek), amely azt vizsgálja, hogy melyek voltak négy közép-európai országban a jobboldali, antiliberális beállítottságú kormányok válságkezelő intézkedései a gazdaság három szférájában (vállalati, munkaerőpiaci, szociális) és hogy ezek hogyan hatottak az országok piacgazdasági rendszereire, történt-e elmozdulás az autoriter piacgazdaság irányába. 

Call for Papers: ‘Morality in Political and Public Debates. What is Beyond Moral Framing?’

Call for Papers: ‘Morality in Political and Public Debates. What is Beyond Moral Framing?’

‘Morality in Political and Public Debates. What is Beyond Moral Framing?’ – Special Issue of American Behavioral Scientist (ABS)

Guest editors: Gabriella Szabó (Centre for Social Sciences, Budapest, Hungary) and Sergei Samoilenko (George Mason University)

This special issue seeks to contribute to the academic discussion of morality and moral regulation in politicized debates by focusing on interdisciplinary research in sociology, behavioral sciences, political communication, and related fields.

Legfrissebb blogbejegyzések

Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?

Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály

 

 

Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?