Felhívás szakmai gyakorlatra - Comparative Agendas Project

Tovább

Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között

Tovább

A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak

A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban.  A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.

Tovább

Legfrissebb hírek

Új publikáció: Sebők Miklós, Kristin Makszin és Jasper Simons tanulmánya az East European Politics folyóiratban

Új publikáció: Sebők Miklós, Kristin Makszin és Jasper Simons tanulmánya az East European Politics folyóiratban

Megjelent Sebők Miklós, Kristin Makszin és Jasper Simons ‘Mission adapted: the hidden role of governors in shaping central bank operating missions in Hungary’ című tanulmánya az East European Politics folyóiratban. A szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy hiába elterjedt manapság a független központi bank paradigmája, a központi bankok ‘működő’ – de facto - missziói még mindig jelentős eltéréseket mutatnak. A szerzők ismertetik konceptuális újításukat, a központi bank működő missziójának (operating mission) fogalmát, mely segítségével a Magyar Nemzeti Bank missziójában végbemenő változásokat vizsgálják a rendszerváltástól napjainkig. A szerzők eredményei azt mutatják, egy domináns nemzetközi normák ellenére, a központi banki vezetőknek meglehetősen nagy tere van saját elképzeléseik alapján alakítani a szakpolitikát.

Konferenciafelhívás: MPtT XXVI. Vándorgyűlése

Konferenciafelhívás: MPtT  XXVI. Vándorgyűlése

Felhívás A 2020. év kétségkívül a COVID-19 járványról szólt. A pandémia érintette a társdalom minden rétegét, alapvetően változtatta meg nem csak a mindennapokat, hanem a politika, az intézmények, a kormányzás és a kommunikáció működését is. A világjárvány kihívásai és a nyomában megszülető politikai döntések azt az érzést keltik, hogy visszavonhatatlanul valamilyen választóvonalhoz érkeztünk, és valami radikálisan újnak kell következnie. A mai kor jellemző értelmezése ennek megfelelően a válság, amely eredeti görög értelmében is azt a helyzetet jelölte, amikor az alternatívák kiéleződnek, a korábbi állapot már nem fenntartható, így vagy úgy el kell dőlnie a kérdéseknek. A mai válság sajátossága, hogy az élet minden területén érezteti hatását, ezért következményeit általános összefüggéseiben kell újragondolni.

Sajtóvisszhang: Vírusba oltott politika c. kötetünkről adott interjút Szabó Andrea a Magyar Narancsnak és a szabadeuropa.hu-nak

Sajtóvisszhang: Vírusba oltott politika c. kötetünkről adott interjút Szabó Andrea a Magyar Narancsnak és a szabadeuropa.hu-nak

"A magyar fiatalokat kevésbé érdekli a politika, mint európai társaikat, de a kormány propagandája őket is eléri: sokkal előítéletesebbek, mint más országok fiataljai. 2014 óta növekszik a közéleti érdeklődés, amit a járvány csak tovább növelt. Kérdéseinkre Szabó Andrea ifjúságkutató, a TK Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa válaszolt."

Felhívás: alkotói pályázat 2021. első félév

Felhívás: alkotói pályázat 2021. első félév

A ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont Magyar Tudományos Akadémia Kiváló Kutatóhely Politikatudományi Intézet publikációs pályázatot ír ki BA, MA, illetve PhD képzésre beiratkozott felsőoktatási hallgatók részére politikatudományi vagy társterületeken végzett tudományos munka és ennek magyar nyelvű publikációjának támogatására. A pályázaton részt vehet minden magyarországi, külhoni, illetve külföldi intézmény magyar állampolgárságú hallgatója, valamint magyarországi egyetemen tanuló külföldi diákja

Legfrissebb blogbejegyzések

Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?

Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály

 

 

Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?