Közelgő események
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
Megjelent Sebők Miklós és Jasper Simons "How Orbán won? Neoliberal disenchantment and the grand strategy of financial nationalism to reconstruct capitalism and regain autonomy" című tanulmánya a Socio-Economic Review folyóiratban.
Megjelent a Tóth Pál Péter, Bartha Eszter, Krémer András és Valuch Tibor által szerkesztett, "Rézler Gyula Szellemi Öröksége" című tanulmánykötet, a Kronosz Kiadó gondozásában.
A CEU Press gondozásában megjelent Valuch Tibor: Everyday Life under Communism and After - Lifestyle and Consumption in Hungary, 1945–2000 című monográfiája.
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
Megjelent Metz Rudolf "The missing link: Studying political leadership from the followers’ perspective" című tanulmánya a Politics folyóiratban.
Böcskei Balázs és Szabó Andrea kutatók az MTA poszt-COVID-jelenségek kutatására irányuló pályázatán 20 millió forintos támogatást nyertek. A nyertes pályázatuk címe "Generációk azonosítása Big Data logikával a posztpandémiás időszakban".
A kutató professor emeritus cím megalapításának és adományozásának célja az ELKH kutatóhelyein tudományos munkakörben foglalkoztatott kutatók eredményes kutatói életpályájának, valamint a tudományszervezés területén végzett jelentős tevékenységének elismerése.
Megjelent a Hungarian Comparaive Agendas Project új Policy Agendas in Autocracy, and Hybrid Regimes. The Case of Hungary című könyve Sebők Miklós és Boda Zsolt szerkesztésében, a Palgrave Macmillan kiadó gondozásában.
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete idén is sikeresen szerepelt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) OTKA pályázatain. Ezúttal két, a fiatal kutatói kiválósági programra benyújtott pályázatot találtak támogatásra érdemesnek. A november 4-i rendezvény keretében a nyertes projektek vezetői, Patkós Veronika és Gyulai Attila mutatták be kutatásaikat.
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
Megjelent Patkós Veronika legújabb publikációja. A kutatás azt vizsgálta 27 európai ország adatain, hogy milyen összefüggés van egy ország politikai megosztottsága és gazdasági teljesítménye között.
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói kérdőíves felmérést végeznek 2021. október 23-án a Békemenet, az MKKP Békamenet és az ellenzéki megemlékezések során. A kutatás célja a hazai politikai részvétel, a részvétel motivációinak, a mozgósítási folyamatoknak megértése. Az adatgyűjtés anonim módon történik, az eredmények kizárólag szakmai gyorsjelentésekben és tudományos folyóiratokban kerülnek publikálásra. A kutatás mindenben megfelel a Társadalomtudományi Kutatóközpont Adatvédelmi- és Adatbiztonsági Szabályzatának és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. (GDPR) rendeletének.
Legfrissebb blogbejegyzések
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
