Közelgő események
Kiváló teljesítmény a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetében (TK PTI), 2022-ben
Gratulálunk kollégáinknak a kimagasló nemzetközi publikációs teljesítményért!
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
Megjelent Patkós Veronika "Measuring partisan polarization with partisan differences in satisfaction with the government: the introduction of a new comparative approach" című publikációja a Quality & Quantity folyóiratban.
Megjelent Patkós Veronika és Stump Árpád "Do electoral reforms tend to favour the incumbents? A quantitative analysis" című publikációja.
Új tanulmány jelent meg "The Polyphonic Sounds of Europe: Users’ engagement with parties’ European-focused Facebook posts" címmel, a Politics & Governance folyóiratban.
Megjelent az „Érzelmek és járványpolitizálás. Politikai érzelemmenedzserek és érzelemszabályozási ajánlataik Magyarországon a COVID-19 pandémia idején” című kötet e-book változatban.
A TK Politikatudományi Intézete által kiírt alkotói pályázat 2021-es év második félévének nyertesei Baranyai Artúr (ELTE ÁJK) "Feloldható-e a feloldhatatlanság? Kortárs ideológiaelméletek és az ideológiai analízis" témában (konzulens: Illés Gábor), valamint Demény Richárd (London School of Economics and Political Science) "What are the contributions of discursive institutionalism to the democratic erosion in East-Central Europe? ‘Democratic backsliding’ in Hungary" témában (konzulens: Bíró-Nagy András)
Megjelent Szűcs Zoltán Gábor On the edge of anarchism: a realist critique of philosophical anarchism című tanulmánya a Critical Review of Social and Political Philosophyban.
Megjelent Husz Ildikó, Kopasz Marianna és Medgyesi Márton új cikke "Social Workers’ Causal Attributions for Poverty: Does the Level of Spatial Concentration of Disadvantages Matterity?" címmel, a Social Indicators Research című folyóiratban.
Megjelent Beatriz Jordá, Azahara Cañedo, Bene Márton és Manuel Goyanes új cikke "Out-of-Place Content: How Repetitive, Offensive, and Opinion Challenging Social Media Posts Shape Users' Unfriending Strategies in Spain" címmel a Social Sciences folyóiratban.
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
Megjelent Papp Zsófia "The Indirect Effect of Electoral Rules on Citizens’ Satisfaction with Democracy: A Comparative Study" című tanulmányáról szóló folyóiratcikk a Swiss Political Science Review-ban.
Megjelent Bíró-Nagy András és Laki Gergely "Az európai uniós tagság hatása a magyar közpolitikára" című tanulmánya az Európai Tükörben.
Legfrissebb blogbejegyzések
Szántó András
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály
A politika „hajózás-metaforája” szerint a vezető feladata a hajó irányítása, illetve viharos időben a kormányozhatóság biztosítása. Ebben a felfogásban a vihar egy váratlan külső hatás, amelyet a kormányosnak uralnia kell. A politikai vezetők és válságok kapcsolata azonban nem érthető meg kizárólag a külső sokkok megzabolázására tett kísérletként. Az is elképzelhető, hogy a vezetők szándékosan terelik a hajót „vadvizekre”, hogy ezzel a politikai helyzetet megváltoztassák, és saját céljaiknak szerezzenek érvényt.
Patkós Veronika
Politikai Viselkedés Osztály
Dobos Gábor
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály
Ha valaki kvantitatív kutatást végez, két dolgot tehet: saját adatokat gyűjt, vagy mások által létrehozott/összegyűjtött adatokat használ. Az adatbázisépítés általában nagyon időigényes, és az anyagi terhei is jelentősek lehetnek. Emiatt mindenképpen érdemes tájékozódni, hogy a kérdésünk vizsgálatához milyen gyűjteményekben találhatunk adatokat. Szerencsére rengeteg olyan adatbázis létezik, amelyek korlátozás nélkül elérhetőek és elemezhetőek, így mindenki számára lehetővé teszik a legkülönfélébb társadalomtudományi kérdések vizsgálatát. Az alábbiakban néhány különösen jól kutatható és hasznos nemzetközi adatbázist mutatunk be.
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
