Sajtóvisszhang: ifjúságkutatásunk eredményeiről számolt be 24.hu és Qubit
Szabó Andrea és Bíró-Nagy András a legújabb kutatási eredményeit ismertették 24.hu és Qubit munkatársai.
Közelgő események
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
Sajtóvisszhang: Bíró-Nagy András az ATV-n
Az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendége volt Bíró-Nagy András, aki a legújabb kutatási eredményikről beszélt.
Sajtóvisszhang: Szabó Andrea és Bíró-Nagy András a Spirit FM-en
A Spirit FM Beszóló című műsorának vendége volt Szabó Andrea és Bíró-Nagy András, akik a legújabb kutatási eredményikről beszéltek.
Új könyv: Toxikus technokultúrák és digitális politika Érzelmek, mémek, adatpolitika és figyelem az interneten
Megjelent Böcskei Balázs és Német Szilvi "Toxikus technokultúrák és digitális politika Érzelmek, mémek, adatpolitika és figyelem az interneten" című kötete a Napvilág kiadó gondozásában.
Új könyv: Uralkodó párt. A Fidesz nemzetközi és hazai történeti összehasonlításban
Megjelent többek között kutatónk, Csizmadia Ervin által jegyzett "Uralkodó párt. A Fidesz nemzetközi és hazai történeti összehasonlításban" című könyv a Gondolat kiadó gondozásában.
Interjú: Bíró-Nagy András és Szabó Andrea a Magyar Fiatalok 2021 című kutatásról a Magyar Narancsban
„Ekkora szakadék máshol nincs” - Bíró-Nagy András és Szabó Andrea, a TK Politikatudományi Intézet tudományos főmunkatársai beszéltek a Magyar Narancsnak a Magyar Fiatalok 2021 című kutatás legfontosabb tanulságairól.
Új publikáció: Magyar Fiatalok 2021
Megjelent Bíró-Nagy András és Szabó Andrea „Magyar Fiatalok 2021 – Elégedetlenség, polarizáció, EU-pártiság” c. kötete. A Magyar Fiatalok 2021 kutatás egy nagyszabású nemzetközi ifjúságkutatási projekt részeként született meg.
Új publikáció: a Fidesz hibrid pártszervezeti stratégiája
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
Megjelent Metz Rudolf és Várnagy Réka közös tanulmánya “Mass,” “Movement,” “Personal,” or “Cartel” Party? Fidesz’s Hybrid Organisational Strategy címmel a Politics and Governance tematikus különszámában.
Új könyv: Kortárs republikanizmus
Megjelent Tóth Szilárd János és Losonc Márk által szerkesztett "Kortárs republikanizmus Politikafilozófiai írások" című kötet L'Harmattan gondozásában.
Új publikáció: How Orbán won? Neoliberal disenchantment and the grand strategy of financial nationalism to reconstruct capitalism and regain autonomy
Megjelent Sebők Miklós és Jasper Simons "How Orbán won? Neoliberal disenchantment and the grand strategy of financial nationalism to reconstruct capitalism and regain autonomy" című tanulmánya a Socio-Economic Review folyóiratban.
Legfrissebb blogbejegyzések
A legfontosabb nemzetközi adatbázisok politikatudományi elemzéshez
Patkós Veronika
Politikai Viselkedés Osztály
Dobos Gábor
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály
Ha valaki kvantitatív kutatást végez, két dolgot tehet: saját adatokat gyűjt, vagy mások által létrehozott/összegyűjtött adatokat használ. Az adatbázisépítés általában nagyon időigényes, és az anyagi terhei is jelentősek lehetnek. Emiatt mindenképpen érdemes tájékozódni, hogy a kérdésünk vizsgálatához milyen gyűjteményekben találhatunk adatokat. Szerencsére rengeteg olyan adatbázis létezik, amelyek korlátozás nélkül elérhetőek és elemezhetőek, így mindenki számára lehetővé teszik a legkülönfélébb társadalomtudományi kérdések vizsgálatát. Az alábbiakban néhány különösen jól kutatható és hasznos nemzetközi adatbázist mutatunk be.
A Jobbik mérséklődésének jelei és eredményei
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Senki sem az, akinek látszik: rezsimváltás utáni civil cselekvések
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
