A közpolitikai napirendek körülöttünk vannak: szakpolitikák mentén határozzák meg programjaikat a pártok, a média híreinek jelentős része is közpolitikai vonatkozású (például az oktatásról, az egészségügyről vagy hasonló témákról szólnak) s a parlamenti munka – úgy, mint az ülésnapokon elhangzott interpellációk vagy politikusi felszólalások – is közpolitikai kérdések mentén épül fel. A politika állandó mozgása miatt azonban a szakpolitikák szerepe is változhat: belpolitikai- és nemzetközi események hatására, vagy a kormányzati és/vagy az ellenzéki stratégiáknak megfelelően, időről-időre új közpolitikai témák kerülhetnek előtérbe. S, hogy miért érdekes mindez? Mert a napirenden lévő témák befolyásolják a politikai szereplők és az intézmények munkáját, valamint hatással vannak a politikai döntésekre is.
A nemzetközi Comparative Agendas Project részvevői különböző országokban vizsgálják a közpolitikák napirendeken betöltött szerepének változásait. A projektet elindító amerikai professzorok, Bryan Jones és Frank Baumgartner 2009-ben megjelent, Agendas and Instability in American Politics című könyvükben az úgynevezett megszakított egyensúly elméletével magyarázták a szakpolitikák agendán betöltött pozíciójának változásait. Elméletük szerint a közpolitikák alapvetően egyensúlyi állapotban vannak, vagyis csak lassan változnak, ezt azonban bizonyos időközönként jelentős változások, ún. megszakítások (angolul punctuations) törik meg. Ilyen megszakítás lehet például egy háború vagy egy gazdasági válság. Az új körülményekre válaszolva a politikai rendszerben egy átalakulási folyamat indul meg (például gazdasági válság idején újfajta szabályozások jelenhetnek meg a makrogazdaság területén). A megszakítottság elmúltával azonban a rendszer is visszaáll kiinduló állapotába, s ismét egyensúlyba kerül.
Felmerül azonban a kérdés, hogy a magyar politikai rendszerben is jelentkeztek-e a kutatók által leírt megszakítások. Vajon a magyar közpolitikai napirendek esetében is megfigyelhető-e bizonyos témák kiemelkedése? Milyen tárgykörök tudnak előtérbe kerülni a törvényhozás, a kormányzati munka során vagy a médiában? Ezekre keresve a választ a magyar CAP kutatócsoport a politikai szereplők és intézmények széles palettájának napirendjeiről épített ki adatbázisokat. Az adatok főként a rendszerváltástól napjainkig tartó időszakot ölelik át, azonban egyes adatsorok – úgy, mint a törvények vagy az interpellációk esetében – egészen a 19. századig nyúlnak vissza.
A kutatócsoport adatai három fő területet fednek le: rendelkeznek az országgyűléssel kapcsolatos (költségvetések és zárszámadások, törvények, interpellációk, pártprogramok), a kormányzati munkához kapcsolódó (rendeletek és miniszterelnöki parlamenti felszólalások), valamint a média területét érintő (a két legolvasottabb – azóta megszűnt – napilap, a Népszabadság és a Magyar Nemzet címlapos cikkeit tartalmazó) adatbázisokkal is. Néhány év vonatkozásában a közvéleményről is vannak adatok. Az adattáblák a politikai színtér egyes területeinek vizsgálata mellett a hazai adatbázisok közötti, s a külföldi adatokkal való összehasonlító elemzéseket is lehetővé tesznek az érdeklődő kutatók számára.
Az elemzési lehetőségek szinte korlátlanok, így most csak néhány érdekességet emelek ki a könyvben publikált tanulmányok eredményeiből.
Az eddig elkészült elemzések némelyike azt mutatja, hogy a hazai közpolitikai dinamika megfelel a Baumgartner – Jones elméleti előrejelzésének, illetve a nemzetközi tapasztalatoknak. Sebők Miklós és Berki Tamás elemzése a költségvetési sorok évenkénti változásairól például kimutatja, hogy azok ún. leptokurtikus eloszlást követnek, vagyis az egyensúly és a megszakítottság mintázatát követik.
Ugyancsak a nemzetközi szakirodalom megállapításait erősíti a demokratikus és nem demokratikus politikai rendszerek közpolitikai dinamikájának elemzése. A témában született nemzetközi tanulmányok általában azt mutatják, hogy nem demokratikus körülmények közepette nagyobb a közpolitikai folyamatban a súrlódás, ezért a közpolitikai változások eloszlása nagyobb kurtózist mutat. Másként fogalmazva: a demokráciához képest az autokráciában még jellemzőbbek a szélsőségek, vagyis a változás hiánya egyfelől, majd a hirtelen nagyléptékű változások másfelől. Ezt azzal magyarázhatjuk, hogy az autokráciákban a sajtószabadság hiánya, a civil társadalom gyengesége és a politikai érdekérvényesítés korlátozottsága miatt a közpolitikailag releváns társadalmi információk összegyűjtése nehézkesebben megy. A közpolitikai változás ezért lelassul, azonban a problémák megjelenése miatt egy-egy közpolitikai terület időnként mégis jelentős átrendeződést mutat. Molnár Csaba elemzése az interpellációk dinamikájáról 1949 és 2014 között megerősíteni látszik ezt a mintázatot: a napirendi változás eloszlása a diktatúrában nagyobb, míg a demokratikus időszakban kisebb súrlódást mutat.
Más eredmények ugyanakkor a hazai közpolitikai folyamat sajátosságaira mutatnak rá. Például a média szerepét illetően Boda Zsolt és Patkós Veronika azt találta, hogy szemben a nyugat-európai tapasztalatokkal nálunk a média úgyszólván nem hatott a törvényhozás napirendjére. Fordított hatás viszont észlelhető: nem a (köz)politika követi a média tematizációját, hanem a média próbál lépést tartani a politika napirendjével. Ennek oka valószínűleg a politikailag megosztott sajtóban, a gyenge civil társadalomban, illetve a közpolitika alkotás erőteljes centralizációjában (vö. „politikai kormányzás”) keresendő.
A magyar CAP projekt kiterjedt adatbázisai mélyreható közpolitikai elemzéseket tesznek lehetővé a kutatók és az érdeklődő egyetemi hallgatók számára. Témája mellett azonban módszertanában is újdonságot jelenthet. A projekt POLTEXT elnevezésű társ-kutatócsoportja a hatalmas méretű szöveges adatbázisok kézi feldolgozásának nehézségeire nyújthat megoldást, s a szövegbányászat (text mining) technikáit alkalmazva a politikatudományi kutatások egy új irányát képviselheti.
A CAP projekt adatbázisai ingyenes regisztrációt követően szabadon hozzáférhetők. A projekt részleteiről és az adatbázisokról a CAP hivatalos honlapján, valamint Boda Zsolt-Sebők Miklós szerkesztésében készült A magyar közpolitikai napirend: Elméleti alapok, empirikus eredmények című könyvében érhetők el.
___________________________________________________________
1. kép forrása: Parlamenti ülésnap. www.parlament.hu
2. kép forrása: Média adatbázis illusztráció. www.cap.tk.mta.hu
Az írás a szerző véleményét tartalmazza és nem értelmezhető az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.