A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak

A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban.  A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.

Tovább

Legfrissebb hírek

Eredményhirdetés: Legjobb előadás díj a Politológus Doktoranduszok Konferenciáján 2020-ban

Eredményhirdetés: Legjobb előadás díj a Politológus Doktoranduszok Konferenciáján 2020-ban

2021. január 29-én lezárult az Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete által meghirdetett Legjobb előadás díj hivatalos bírálati szakasza, és megszületett a döntés. A TK PTI pályázatot hirdetett az idén 6. alkalommal a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudomány Intézetének Politológus Doktoranduszok Konferenciáján (PDF) elhangzott és legjobbnak ítélt angol vagy magyar nyelvű előadás díjazására. A konferencia panelvezetői által felterjesztett előadók közül Körösényi András, Balázs Zoltán és Metz Rudolf személyében egy három fős bizottság választotta ki a győztest.

Sajtóvisszhang: Szabó Lilla Petronella tanulmányáról számolt be a 444.hu

Sajtóvisszhang: Szabó Lilla Petronella tanulmányáról számolt be a 444.hu

444.hu beszámolt Szabó Lilla Petronella tanulmányáról, melyben a kutató Orbán Viktor koronavírus-járvánnyal kapcsolatos metaforáit elemzi. A miniszterelnök legtöbbször háborús színben tünteti fel a vírust. A háborús nyelvi keretet több híroldal is átvette, mely nem biztos, hogy szerencsés, mert ez a nyelvezet fokozza a pánikhelyzetet.

Legfrissebb blogbejegyzések

Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?

Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály

 

 

Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?