Felhívás szakmai gyakorlatra - Comparative Agendas Project

Tovább

Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között

Tovább

A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak

A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban.  A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.

Tovább

Legfrissebb hírek

Alkotói pályázat: eredményhirdetés

Alkotói pályázat: eredményhirdetés

A TK Politikatudományi Intézete által kiírt Alkotói pályázat 2022-es év első félévének nyertesei Bagi Virág (ELTE ÁJK) "A tudatlanság fátyla mögött" témában (konzulens: Bene Márton), valamint László Tamás (ELTE ÁJK)  "Bölcs laikusok a „nép” képviseletében? A deliberatív közösségi gyűlések képviseletelméleti megközelítése és magyarországi gyakorlatuk empirikus vizsgálata" témában (konzulens: Oross Dániel - Illés Gábor).

Békés Csaba Akadémiai Díjban részesült

Békés Csaba Akadémiai Díjban részesült

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat tíz kutatója vehetett át akadémiai elismerést a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 195. ünnepi közgyűlése keretében 2022. május 2-án megtartott díjátadón. A 2020. évi és a 2022. évi Akadémiai Aranyérmet, valamint az idei Akadémiai Díjakat Freund Tamás, az MTA elnöke adta át.

Legfrissebb blogbejegyzések

Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?

Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály

 

 

Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?