A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
Az energiaárak növekedésével az energiaszegénység kérdése még aktuálisabbá válik. Hogyan veszik figyelembe az európai országok az energiaszegénységet politikáikban?
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
Megjelent Szabó Márton "A mindennapi élet poétikai valósága" c. kötete az Osiris kiadásában.
A Kutatók Éjszakája 2022-es programsorozatába intézetünk is bekapcsolódott a politikatudományt népszerűsítő, ismeretterjesztő előadásokkal, valamint egy interaktív workshoppal.
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
Megjelent Szabó Andrea és Déri András Asteroid-Effect in Society: The Formation of a Mannheim-type Historical Generation Post-COVID-19 című tanulmánya a Polish Sociological Review-ban.
Megjelent Molnár Csaba „If there is nothing else to say: the local content of interpellations” című tanulmánya a Journal of Legislative Studies című folyóiratban.
Intézetünk négy kollégájának projektjavaslata nyert támogatást az idei NKFI Alap OTKA témapályázatai közül
Megjelent Medve-Bálint Gergő társszerzős tanulmánya (társszerzők: Dorothee Bohle, Vera Scepanovic, Alen Toplisek), amely azt vizsgálja, hogy melyek voltak négy közép-európai országban a jobboldali, antiliberális beállítottságú kormányok válságkezelő intézkedései a gazdaság három szférájában (vállalati, munkaerőpiaci, szociális) és hogy ezek hogyan hatottak az országok piacgazdasági rendszereire, történt-e elmozdulás az autoriter piacgazdaság irányába.
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete pályázatot hirdet szakmai gyakorlatra BA, MA, illetve doktori képzésben részt vevő hallgatók számára.
Megjelent Valuch Tibor "From right to left, left to right: Changes in the political behaviour and identity of Hungarian workers in the 20th Century" című tanulmánya a Totalitarismus und Demokratie / Totalitarianism and Democracy-ben.
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
Legfrissebb blogbejegyzések
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
