A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat tíz kutatója vehetett át akadémiai elismerést a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 195. ünnepi közgyűlése keretében 2022. május 2-án megtartott díjátadón. A 2020. évi és a 2022. évi Akadémiai Aranyérmet, valamint az idei Akadémiai Díjakat Freund Tamás, az MTA elnöke adta át.
Új publikáció: Non-compulsory compliance with the EU. Implementation of European Semester recommendations in the Visegrad countries
Megjelent Bíró-Nagy András és Szabó Andrea angol nyelvű kötete a magyar fiatalokról. A kiadvány a Friedrich-Ebert-Stiftung gondozásában jelent meg.
Papp Zsófia és Godfred Bonnah Nkansah új tanulmánya, amely a "Does cohort size matter? Assessing the effect of youth cohort size and peer influence on young people's electoral participation" címet viseli, elérhető a Journal of Youth Studies folyóiratban.
Papp Zsófia új publikációja, amely az "Environmental attitudes, environmental problems and party choice. A large-N comparative study" címet viseli, elérhető a Political Geography folyóiratban.
A poltextLAB tagjai résztvesznek a COMPTEXT nemzetközi szövegbányászati hálózat Dublinban megrendezésre kerülő konferenciáján május 6-7 között.
Szabó Márton új, három kötetes könyve, a "Társadalompoétika I-III." megjelent a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában.
Megjelent Sebők Miklós, Kubik Bálint György, Molnár Csaba, Járay István és Székely Anna Measuring legislative stability: a new approach with data from Hungary című tanulmánya a European Political Science-ben.
Megjelent Bene Márton, Andrea Ceron, Vicente Fenoll, Jörg Haßler, Simon Kruschinski, Anders Olof Larsson, Melanie Magin, Katharina Schlosser és Anna-Katharina Wurst "Keep Them Engaged! Investigating the Effects of Self-centered Social Media Communication Style on User Engagement in 12 European Countries" című tanulmánya a Political Communication folyóiratban
A European Journal of Communication folyóiratban megjelent Farkas Xénia, Daniel Jackson, Paweł Baranowski, Bene Márton, Uta Russmann, és Anastasia Veneti közös tanulmánya, amely a "Strikingly similar: Comparing visual political communication of populist and non-populist parties across 28 countries" címet viseli.
Legfrissebb blogbejegyzések
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?