Sajtóvisszhang: Sérült generáció
A koronavírus-járvány okozta társadalmi sokkot vizsgálták a 15–25 éves fiatalok körében Déri András és Szabó Andrea társadalomtudósok.
Közelgő események
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
A koronavírus-járvány okozta társadalmi sokkot vizsgálták a 15–25 éves fiatalok körében Déri András és Szabó Andrea társadalomtudósok.
A könyv bevezeti az érdeklődőket a szövegbányászat és a mesterséges intelligencia társadalomtudományi alkalmazásának speciális problémáiba.
Bíró-Nagy András, a TK Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa 2022. január 17-én a Tilos Rádió vendége volt.
2021. december 9-én került sor Sebők Miklós - Boda Zsolt Policy Agendas in Autocracy, and Hybrid Regimes: The Case of Hungary kötet bemutatójára a TK Jogtudományi Intézetének Tanácstermében.
Az Amerikai Politikatudományi Társaság Political Analysis címmel online megjelenő hivatalos lapjának a hónap bírálója novemberi díját Sebők Miklós kapta.
Megjelent Böcskei Balázs és Farkas Eszter legújabb publikációja a „The Loop” weboldalon. A "The Loop" az ECPR-nak (European Consortium for Political Research – Európai Konzorcium a Politikai Kutatásért) hivatalos blogja.
A Magyar Politikatudományi Társaság Bibó István Emlékdíjjal ismerte el Valuch Tibornak a PTI kutató professzorának a tudományos munkásságát.
Ünnepélyes keretek között adtuk át intézetünk és a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi és Politikatudományi Doktori Iskolája által szervezett International Graduate Conference of Political Science and International Relations nemzetközi konferencia legjobb előadásának díját.
A Magyar Fiatalok 2021 kutatás legfontosabb eredményeiről beszélt Bíró-Nagy András Magyarország legnézettebb közéleti műsorában, az RTL Klub Híradóban.
Megjelent Metz Rudolf tudományos ismeretterjesztő cikke a Qubit online tudományos magazinban!
Legfrissebb blogbejegyzések
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?