Sajtóvisszhang: Metz Rudolf a Spirit FM-en
Metz Rudolfot a Várnagy Rékával közösen a Fidesz pártszervezetéről írt tanulmányáról kérdezték a Spirit FM Beszóló című műsorában.
Közelgő események
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
Metz Rudolfot a Várnagy Rékával közösen a Fidesz pártszervezetéről írt tanulmányáról kérdezték a Spirit FM Beszóló című műsorában.
Szabó Andrea és Bíró-Nagy András a legújabb kutatási eredményeit ismertették 24.hu és Qubit munkatársai.
Az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendége volt Bíró-Nagy András, aki a legújabb kutatási eredményikről beszélt.
A Spirit FM Beszóló című műsorának vendége volt Szabó Andrea és Bíró-Nagy András, akik a legújabb kutatási eredményikről beszéltek.
Megjelent Böcskei Balázs és Német Szilvi "Toxikus technokultúrák és digitális politika Érzelmek, mémek, adatpolitika és figyelem az interneten" című kötete a Napvilág kiadó gondozásában.
Megjelent többek között kutatónk, Csizmadia Ervin által jegyzett "Uralkodó párt. A Fidesz nemzetközi és hazai történeti összehasonlításban" című könyv a Gondolat kiadó gondozásában.
„Ekkora szakadék máshol nincs” - Bíró-Nagy András és Szabó Andrea, a TK Politikatudományi Intézet tudományos főmunkatársai beszéltek a Magyar Narancsnak a Magyar Fiatalok 2021 című kutatás legfontosabb tanulságairól.
Megjelent Bíró-Nagy András és Szabó Andrea „Magyar Fiatalok 2021 – Elégedetlenség, polarizáció, EU-pártiság” c. kötete. A Magyar Fiatalok 2021 kutatás egy nagyszabású nemzetközi ifjúságkutatási projekt részeként született meg.
Megjelent Metz Rudolf és Várnagy Réka közös tanulmánya “Mass,” “Movement,” “Personal,” or “Cartel” Party? Fidesz’s Hybrid Organisational Strategy címmel a Politics and Governance tematikus különszámában.
Megjelent Tóth Szilárd János és Losonc Márk által szerkesztett "Kortárs republikanizmus Politikafilozófiai írások" című kötet L'Harmattan gondozásában.
Legfrissebb blogbejegyzések
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?