A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)

Tovább

Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között

Tovább

Legfrissebb hírek

Új publikáció: Keep Them Engaged! Investigating the Effects of Self-centered Social Media Communication Style on User Engagement in 12 European Countries

Új publikáció: Keep Them Engaged! Investigating the Effects of Self-centered Social Media Communication Style on User Engagement in 12 European Countries

Megjelent Bene Márton, Andrea Ceron, Vicente Fenoll, Jörg Haßler, Simon Kruschinski, Anders Olof Larsson, Melanie Magin, Katharina Schlosser és Anna-Katharina Wurst "Keep Them Engaged! Investigating the Effects of Self-centered Social Media Communication Style on User Engagement in 12 European Countries" című tanulmánya a Political Communication folyóiratban

Alkotói pályázat felhívás (2022. 1. félév)

Alkotói pályázat felhívás (2022. 1. félév)

A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet publikációs pályázatot ír ki BA-, MA-, illetve PhD-képzésre beiratkozott felsőoktatási hallgatók részére politikatudományi vagy társterületeken végzett tudományos munka és ennek magyar nyelvű publikációjának támogatására. Az Alkotói pályázaton részt vehet minden magyarországi, külhoni, illetve külföldi intézmény magyar állampolgárságú hallgatója, valamint magyarországi egyetemen tanuló külföldi diákja.

A PTI 2021-es évértékelője: újabb rekordév

A PTI 2021-es évértékelője: újabb rekordév

Sikeresen zajlott le intézetünk évértékelője, mely során a 2021-es év sikereit és eredményeit tekintettük át. Osztályaink egytől-egyig elismerést érdemelnek a kitartó és lelkiismeretes munkájukért.

Legfrissebb blogbejegyzések

Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?

Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály

 

 

Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?