Közelgő események
Felhívás szakmai gyakorlatra - Comparative Agendas Project
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
Sebők Miklós, a TK Politikatudományi Intézet kutatója a Partizán TV adásában elemezte az amerikai szenátusi választás eredményeit és a hivatalba lépő Biden-kormány várható közpolitikai programját.
Az ITM Kooperatív Doktori Program Doktori Hallgatói Ösztöndíj pályázatán Benedek István „Közép- és Kelet-Európa demokratizálódása (1989–2019)” c. kutatásával 12 hónapos támogatást nyert. A pályázat azok számára biztosít támogatást, akik doktori hallgatói státuszuk mellett, a felsőoktatási intézményen kívüli munkahelyen is végeznek kutatómunkát, amely elősegíti tudományos eredményeik gyakorlati hasznosulását.
2020 november folyamán lezárult a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet (TK PTI) által, immár negyedik alkalommal meghirdetett Alkotói pályázat bírálati szakasza, és a háromtagú zsűri meghozta a döntését.
"Szabó Andrea szociológus szerint a második világháború óta a világjárvány volt az első olyan globális esemény, amely joggal nevezhető generációformálónak."
"Az Orbán-rendszer legfőbb parancsa a lojalitás, az uralmi gépezetet egy informális személyi háló tartja össze, lényegében fejedelmi kormányzás zajlik – állítja Körösényi András. A politológus és szerzőtársai új módon próbálják megérteni a NER sikerét, friss könyvük, Az Orbán-rezsim a szokásos ellenzéki kritikák felmondása helyett a vezérdemokrácia lényegét igyekszik megragadni. Mennyiben lehet még demokráciáról beszélni egy autoriter rendszerben, ahol a kormány álláspontjának vitatása árulást jelent? Hogy működik ez a magyar hűbéri rendszer, és van-e orbáni mesterterv?"
"Az Azonnali Medve-Bálint Gergő politológussal, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársával, a téma kutatójával vette sorra, hogy milyen forgatókönyvek lehetségesek az Európai Tanács, azaz az EU-s állam- és kormányfők csütörtökön kezdődő ülésén, és ezek mit jelenthetnek pontosan a gyakorlatban."
"A Válasz Online megjelenés előtt ismerteti a 2010 óta tartó hatalomgyakorlás talán legátfogóbb tudományos elemzését. Körösényi András, Illés Gábor és Gyulai Attila a héten debütáló, Az Orbán-rezsim című könyve leszámol a rendszer több mítoszával: nincs orbáni „mesterterv”, a közpolitika tele van kapkodással, az unortodox gazdasági vezetés sok szempontból neoliberális és igenis van „néppel szembeni kormányzás”. A lapunknak nyilatkozó politikatudósok ugyanakkor állítják: sem a hibrid rezsim tézise, sem a mantraszerű populistázás nem visz sokkal előrébb, hogy megértsük az Orbán Viktor-féle vezérdemokráciát. Nagy, páros interjú Körösényi Andrással és Gyulai Attilával, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudósaival."
Sebők Miklós az RTL Klub 21. század c. műsorának nyilatkozott a feketék amerikai polgárjogi mozgalmáról.
Három új kutató kezdte meg munkáját a Politikatudományi Intézetben.
Megjelent Boda Zsolt "Ki dönt? Kormányzási stílusok és közpolitikai változás Magyarországon 2002–2014" c. kötete az Gondolat kiadó gondozásában!
Legfrissebb blogbejegyzések
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
