Új publikáció: Farkas Eszter tanulmánya a European Political Science folyóiratban
Megjelent Farkas Eszter tanulmánya a European Political Science folyóiratban!
Közelgő események
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
Megjelent Farkas Eszter tanulmánya a European Political Science folyóiratban!
Bíró-Nagy András, az ELKH TK Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa és Szabó Márk nemzetközi kapcsolatok szakértő az Ellensúly folyóiratban megjelent "Élet a brexit után" című tanulmányában a brit népszavazás hosszútávú következményeivel foglalkozik.
Megjelent Bene Márton tanulmánya a New Media & Society folyóiratban!
Megjelent Bene Márton és Szabó Gabriella “Discovered and Undiscovered Fields of Digital Politics: Mapping Online Political Communication and Online News Media Literature in Hungary’ című cikke az Intersections folyóiratban.
"Ön mennyire boldog most?
Ön netán a Fidesz szavazója? Akkor valószínű, hogy az elmúlt tizenegy évben, vagyis azóta, amióta a Fidesz-KDNP hatalomra jutott, kétharmaddal ráadásul, jóval boldogabb, mint azok, akik a NER-en kívül keresik saját politikai szimpátiájukat, illetve a boldogulásukat is – ez derül ki Patkós Veronika és Farkas Eszter, a Társadalomtudományi Kutatóközpont két kutatójának munkájából, amelyet a socio.hu-n tettek közzé."
Az ELTE BTK Filozófia Intézet és a TK Politikatudományi Intézet 2021. október 21-22-ére tanévnyitó konferenciát hirdet a következő címmel: Rawls és az igazságosság elmúlt ötven éve
A Sebők Miklós, Gajduschek György és Molnár Csaba által szerkesztett kötetünket is említette a Szabad Európának adott interjújában Jakab András jogtudós.
Körösényi András az Orbán-rezsimről ismertette kutatási eredményeit.
Megjelent Balázs Zoltán "Constraining Government" című kötete a Lexington Books gondozásában.
Legfrissebb blogbejegyzések
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?