A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
2021. december 9-én került sor Sebők Miklós - Boda Zsolt Policy Agendas in Autocracy, and Hybrid Regimes: The Case of Hungary kötet bemutatójára a TK Jogtudományi Intézetének Tanácstermében.
Az Amerikai Politikatudományi Társaság Political Analysis címmel online megjelenő hivatalos lapjának a hónap bírálója novemberi díját Sebők Miklós kapta.
Megjelent Böcskei Balázs és Farkas Eszter legújabb publikációja a „The Loop” weboldalon. A "The Loop" az ECPR-nak (European Consortium for Political Research – Európai Konzorcium a Politikai Kutatásért) hivatalos blogja.
A Magyar Politikatudományi Társaság Bibó István Emlékdíjjal ismerte el Valuch Tibornak a PTI kutató professzorának a tudományos munkásságát.
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
Ünnepélyes keretek között adtuk át intézetünk és a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi és Politikatudományi Doktori Iskolája által szervezett International Graduate Conference of Political Science and International Relations nemzetközi konferencia legjobb előadásának díját.
A Magyar Fiatalok 2021 kutatás legfontosabb eredményeiről beszélt Bíró-Nagy András Magyarország legnézettebb közéleti műsorában, az RTL Klub Híradóban.
Megjelent Metz Rudolf tudományos ismeretterjesztő cikke a Qubit online tudományos magazinban!
Metz Rudolfot a Várnagy Rékával közösen a Fidesz pártszervezetéről írt tanulmányáról kérdezték a Spirit FM Beszóló című műsorában.
Szabó Andrea és Bíró-Nagy András a legújabb kutatási eredményeit ismertették 24.hu és Qubit munkatársai.
Az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendége volt Bíró-Nagy András, aki a legújabb kutatási eredményikről beszélt.
Legfrissebb blogbejegyzések
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
