A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
Van mire büszkének lennünk idén is! Ahogy minden kutatónk teljesítménye gratulációt, úgy munkájuk is köszönetet érdemel a részünkről! Ezekről az eredményekről itt a Facebook oldalunkon, a honlapunkon és az online eseményeinken is értesülhettek!
Volt két kutató azonban, akik kiemelkedtek kutatói kollektívánkból Ennek hozományaként Illés Gábor kapta idén a PTI "Év fiatal kutatója" díjat, míg Mikecz Dániel teljesítményét a PTI "Év kutatója" díjával ismertük el!
Gratulálunk!
Sebők Miklós a Klubrádióban elemezte az amerikai szélsőséges politikai mozgalmakat
Megjelent Máté Ákos, Sebők Miklós és Barczikay Tamás új publikációja a PLOS ONE-ban (Q1)
2021. január 29-én lezárult az Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete által meghirdetett Legjobb előadás díj hivatalos bírálati szakasza, és megszületett a döntés. A TK PTI pályázatot hirdetett az idén 6. alkalommal a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudomány Intézetének Politológus Doktoranduszok Konferenciáján (PDF) elhangzott és legjobbnak ítélt angol vagy magyar nyelvű előadás díjazására. A konferencia panelvezetői által felterjesztett előadók közül Körösényi András, Balázs Zoltán és Metz Rudolf személyében egy három fős bizottság választotta ki a győztest.
Gratulálunk!
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
A 444.hu beszámolt Szabó Lilla Petronella tanulmányáról, melyben a kutató Orbán Viktor koronavírus-járvánnyal kapcsolatos metaforáit elemzi. A miniszterelnök legtöbbször háborús színben tünteti fel a vírust. A háborús nyelvi keretet több híroldal is átvette, mely nem biztos, hogy szerencsés, mert ez a nyelvezet fokozza a pánikhelyzetet.
Legfrissebb blogbejegyzések
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
