A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak

A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban.  A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.

Tovább

Legfrissebb hírek

Konferenciameghívó: Várakozások és valóságok Parlamenti választás 2018

A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi és Politikatudományi Intézete tisztelettel meghívja Önt a "Várakozások és valóságok. Parlamenti választás 2018" elnevezésű könyvbemutatóval egybekötött konferenciára. A konferencia témája a 2018-as parlamenti választás értelmezése jogtudományi és politikatudományi szempontból.

Konferenciameghívó: Politikaelméleti Éves Konferencia 2018

Konferenciameghívó: Politikaelméleti Éves Konferencia 2018

November 15-16-án az NKE Molnár Tamás Kutatóintézete és az MTA TK Politikatudományi Intézete „A valóság kihívása” címmel konferenciát rendez. A valóság kihívása a konferencia tágan értelmezett témája, melyen belül az előadók szabadon fogalmazhatják meg saját kérdéseiket, a konferencia elsődleges célja ugyanis az, hogy fórumot – a szervezők szándéka szerint évente ismétlődő rendszeres eseményt – hozzon létre a tág értelemben vett politikaelmélettel foglalkozó kutatók számára. A konferencia a politikaelmélet, a politikai filozófia, valamint a gondolkodás-, és eszmetörténet lehetséges kérdéseit és válaszait mutatja be a politikai valóság által támasztott kihívásokkal kapcsolatban.

A konferencia nyilvános.

Főtitkári Kutatói Elismerésben részesült Boda Zsolt

Főtitkári Kutatói Elismerésben részesült Boda Zsolt

A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára az Akadémia szolgálatában végzett kiemelkedő kutatói munkájáért Főtitkári Kutatói Elismerésben részesítette Boda Zsoltot, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének igazgatóját igazgatói teendői mellett végzett magas szintű tudományos és tudományszervezői munkájáért, pályázati sikerességéért, számos hazai és nemzetközi tanulmányáért, valamint abban játszott kiemelkedő szerepéért, hogy vezetésével 2018-ban először nyert a kutatóközpont saját konzorciumvezetésű európai pályázatot.

Gratulálunk!

A Budapesti Corvinus Egyetem díjat adományozott Intézetünk több munkatársának

A Budapesti Corvinus Egyetem díjat adományozott Intézetünk több munkatársának

A Budapesti Corvinus Egyetem Egyetemért Emlékérmet adományozott Békés Csabának és Balázs Zoltánnak. Az Emlékérmet az egyetem azon munkatársai kapták, akik kiemelkedő szerepet játszottak az egyetem hírnevének öregbítésében és tekintélyének növelésében. Békés Csaba az általa húsz éve alapított Cold War History Research Center vezetésében kifejtett kutatási, oktatási és szervezői munkája elismeréseként részesült a díjban. Balázs Zoltánt többek között a Politikatudományi Doktori Iskoláért végzett munkájáért díjazták. Mellettük Hajnal György a Közgazdálkodás és Közpolitika Tanszék és a Gazdáságpolitika és Közpolitika Intézet vezetőjeként végzett munkájáért kapta meg az egyetem Aranyérmét

Gratulálunk!

Legfrissebb blogbejegyzések

A Jobbik mérséklődésének jelei és eredményei

Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály

 

 

Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.

Senki sem az, akinek látszik: rezsimváltás utáni civil cselekvések

Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály

 

 

A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.

Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?

Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály

 

 

Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?