Felhívás szakmai gyakorlatra - Comparative Agendas Project

Tovább

Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között

Tovább

A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak

A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban.  A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.

Tovább

Legfrissebb hírek

Sajtóvisszhang: Medve-Bálint Gergő az azonnali.hu-nak adott interjút

Sajtóvisszhang: Medve-Bálint Gergő az azonnali.hu-nak adott interjút

"Blöfföl Orbán, vagy tényleg megvétózza a következő EU-büdzsét? Jól jár-e Magyarország, ha a miniszterelnök így tesz? Miből fog jövőre működni az EU, ha nem fogadják el az új költségvetést? Tényleg a jogállamiságról szól ez a vita? Medve-Bálint Gergő politológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója magyarázza el az Azonnalinak."

 

 

 

Biopolitika és kivételes állapot: konferenciaprogram és regisztráció

Biopolitika és kivételes állapot: konferenciaprogram és regisztráció

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontjának Molnár Tamás Kutatóintézete és Politika- és Államelméleti Kutatóintézete, valamint a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete immár harmadik éves közös konferenciája a biopolitika és a kivételes állapot kérdéseit járja körül eszmetörténeti és politikaelméleti szempontból.

 

Legfrissebb blogbejegyzések

Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?

Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály

 

 

Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?