A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
Megjelent Sebők Miklós, Kristin Makszin és Jasper Simons ‘Mission adapted: the hidden role of governors in shaping central bank operating missions in Hungary’ című tanulmánya az East European Politics folyóiratban. A szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy hiába elterjedt manapság a független központi bank paradigmája, a központi bankok ‘működő’ – de facto - missziói még mindig jelentős eltéréseket mutatnak. A szerzők ismertetik konceptuális újításukat, a központi bank működő missziójának (operating mission) fogalmát, mely segítségével a Magyar Nemzeti Bank missziójában végbemenő változásokat vizsgálják a rendszerváltástól napjainkig. A szerzők eredményei azt mutatják, egy domináns nemzetközi normák ellenére, a központi banki vezetőknek meglehetősen nagy tere van saját elképzeléseik alapján alakítani a szakpolitikát.
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
Megjelent Boda Zsolt ’Polarization and the disintegration of the polity. Reflections on populism and the future of liberal democracies’ (Polarizáció és a politikai közösség dezintegrációja. Gondolatok a populizmusról és a liberális demokrácia jövőjéről) című esszéje a Magyarországi Európa Társaság (MET) honlapján.
Felhívás A 2020. év kétségkívül a COVID-19 járványról szólt. A pandémia érintette a társdalom minden rétegét, alapvetően változtatta meg nem csak a mindennapokat, hanem a politika, az intézmények, a kormányzás és a kommunikáció működését is. A világjárvány kihívásai és a nyomában megszülető politikai döntések azt az érzést keltik, hogy visszavonhatatlanul valamilyen választóvonalhoz érkeztünk, és valami radikálisan újnak kell következnie. A mai kor jellemző értelmezése ennek megfelelően a válság, amely eredeti görög értelmében is azt a helyzetet jelölte, amikor az alternatívák kiéleződnek, a korábbi állapot már nem fenntartható, így vagy úgy el kell dőlnie a kérdéseknek. A mai válság sajátossága, hogy az élet minden területén érezteti hatását, ezért következményeit általános összefüggéseiben kell újragondolni.
Szabó Andrea kutatási eredményeit a Fidesz sikerének titkával kapcsolatban idézték.
"A magyar fiatalokat kevésbé érdekli a politika, mint európai társaikat, de a kormány propagandája őket is eléri: sokkal előítéletesebbek, mint más országok fiataljai. 2014 óta növekszik a közéleti érdeklődés, amit a járvány csak tovább növelt. Kérdéseinkre Szabó Andrea ifjúságkutató, a TK Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa válaszolt."
A ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont Magyar Tudományos Akadémia Kiváló Kutatóhely Politikatudományi Intézet publikációs pályázatot ír ki BA, MA, illetve PhD képzésre beiratkozott felsőoktatási hallgatók részére politikatudományi vagy társterületeken végzett tudományos munka és ennek magyar nyelvű publikációjának támogatására. A pályázaton részt vehet minden magyarországi, külhoni, illetve külföldi intézmény magyar állampolgárságú hallgatója, valamint magyarországi egyetemen tanuló külföldi diákja
The Institute for Political Science, Centre for Social Sciences is launching a scholarship programme for BA, MA and PhD students to support scientific work in political science. The programme offers a short-term publication scholarship to increase the international visibility of the academic production of young scholars. To be eligible for a 2021 Scholarship, a candidate must be an undergraduate/graduate/doctoral student enrolled at a Hungarian University.
Bartha Attila, Illés Gábor és Szűcs Zoltán Gábor beszélt a legújabb Intézeti kötetünkről!
A politikai normativitás témájában szerveznek önálló blokkot a PTI munkatársai az ECPR Joint Sessions of Workshops 2021-ben online megtartott rendezvényén.
Legfrissebb blogbejegyzések
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
