A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
Bíró-Nagy András, az ELKH TK Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa és Szabó Márk nemzetközi kapcsolatok szakértő az Ellensúly folyóiratban megjelent "Élet a brexit után" című tanulmányában a brit népszavazás hosszútávú következményeivel foglalkozik.
Megjelent Bene Márton tanulmánya a New Media & Society folyóiratban!
Megjelent Bene Márton és Szabó Gabriella “Discovered and Undiscovered Fields of Digital Politics: Mapping Online Political Communication and Online News Media Literature in Hungary’ című cikke az Intersections folyóiratban.
"Ön mennyire boldog most?
Ön netán a Fidesz szavazója? Akkor valószínű, hogy az elmúlt tizenegy évben, vagyis azóta, amióta a Fidesz-KDNP hatalomra jutott, kétharmaddal ráadásul, jóval boldogabb, mint azok, akik a NER-en kívül keresik saját politikai szimpátiájukat, illetve a boldogulásukat is – ez derül ki Patkós Veronika és Farkas Eszter, a Társadalomtudományi Kutatóközpont két kutatójának munkájából, amelyet a socio.hu-n tettek közzé."
Az ELTE BTK Filozófia Intézet és a TK Politikatudományi Intézet 2021. október 21-22-ére tanévnyitó konferenciát hirdet a következő címmel: Rawls és az igazságosság elmúlt ötven éve
A Sebők Miklós, Gajduschek György és Molnár Csaba által szerkesztett kötetünket is említette a Szabad Európának adott interjújában Jakab András jogtudós.
Körösényi András az Orbán-rezsimről ismertette kutatási eredményeit.
Megjelent Balázs Zoltán "Constraining Government" című kötete a Lexington Books gondozásában.
"Új korszakához érkezett a kaszinókapitalizmus, mellyel már a kisbefektetők is egyre könnyebben tudnak egyre nagyobbat veszíteni, így a tőzsdét teszik a nép kaszinójává a techcégek. Többek közt erről is beszélgettek a magyar kutatók a GameStop-őrület kapcsán a Társadalomelméleti Kolgium online rendezvényén."
Legfrissebb blogbejegyzések
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
