A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)

Tovább

Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között

Tovább

A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak

A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban.  A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.

Tovább

Legfrissebb hírek

Sajtóvisszhang: Patkós Veronika és Farkas Eszter cikkéről a G7 és a Klubrádió is beszámolt

Sajtóvisszhang: Patkós Veronika és Farkas Eszter cikkéről a G7 és a Klubrádió is beszámolt

"A pártkötődés és a preferált párt szerepe az ország kormányzásában jelentősen befolyásolja az emberek szubjektív jóllétét: jelentősen boldogabbnak érzik magukat az emberek, ha az általuk támogatott párt van kormányon. Ezt az összefüggést harminc ország adatait figyelembe véve vizsgálta meg részletesebben friss tanulmányában Patkós Veronika és Farkas Eszter."

 

 

 

 

Sikeres pályázat: Benedek István nyert az ITM Kooperatív Doktori Program Doktori Hallgatói Ösztöndíj pályázatán

Sikeres pályázat: Benedek István nyert az ITM Kooperatív Doktori Program Doktori Hallgatói Ösztöndíj pályázatán

Az ITM Kooperatív Doktori Program Doktori Hallgatói Ösztöndíj pályázatán Benedek István „Közép- és Kelet-Európa demokratizálódása (1989–2019)” c. kutatásával 12 hónapos támogatást nyert. A pályázat azok számára biztosít támogatást, akik doktori hallgatói státuszuk mellett, a felsőoktatási intézményen kívüli munkahelyen is végeznek kutatómunkát, amely elősegíti tudományos eredményeik gyakorlati hasznosulását.

 

 

 

Alkotói pályázat – eredményhirdetés

Alkotói pályázat – eredményhirdetés

2020 november folyamán lezárult a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet (TK PTI) által, immár negyedik alkalommal meghirdetett Alkotói pályázat bírálati szakasza, és a háromtagú zsűri meghozta a döntését.

 

 

Legfrissebb blogbejegyzések

A Jobbik mérséklődésének jelei és eredményei

Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály

 

 

Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.

Senki sem az, akinek látszik: rezsimváltás utáni civil cselekvések

Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály

 

 

A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.

Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?

Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály

 

 

Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?