A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
Gratulálunk Balázs Zoltánnak, Bíró-Nagy Andrásnak, Boda Zsoltnak, Gyulai Attilának, Körösényi Andrásnak, Medve-Bálint Gergőnek, Papp Zsófiának, Sebők Miklósnak, Szabó Andreának és Szűcs Zoltán Gábornak, hogy beválasztották az MTA IX. Osztály Politikatudományi Bizottságába!
Sebők Miklós a Magyar Narancsban elemezte a QAnon szerepét az amerikai politikába
Oross Dániel kutatásának eredményeiről beszélt a részvételi költségvetés innovációjával kapcsolatban a Civil Rádióban.
"A pártkötődés és a preferált párt szerepe az ország kormányzásában jelentősen befolyásolja az emberek szubjektív jóllétét: jelentősen boldogabbnak érzik magukat az emberek, ha az általuk támogatott párt van kormányon. Ezt az összefüggést harminc ország adatait figyelembe véve vizsgálta meg részletesebben friss tanulmányában Patkós Veronika és Farkas Eszter."
Megjelent a socio.hu társadalomtudományi folyóiratban Patkós Veronika és Farkas Eszter cikke a kormánypártra szavazás és boldogság összefüggéséről.
Sebők Miklós az ATV-n és a Klubrádióban értékelte az amerikai törvényhozás ostromának okait és következményeit
Sebők Miklós, a TK Politikatudományi Intézet kutatója a Partizán TV adásában elemezte az amerikai szenátusi választás eredményeit és a hivatalba lépő Biden-kormány várható közpolitikai programját.
Az ITM Kooperatív Doktori Program Doktori Hallgatói Ösztöndíj pályázatán Benedek István „Közép- és Kelet-Európa demokratizálódása (1989–2019)” c. kutatásával 12 hónapos támogatást nyert. A pályázat azok számára biztosít támogatást, akik doktori hallgatói státuszuk mellett, a felsőoktatási intézményen kívüli munkahelyen is végeznek kutatómunkát, amely elősegíti tudományos eredményeik gyakorlati hasznosulását.
2020 november folyamán lezárult a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet (TK PTI) által, immár negyedik alkalommal meghirdetett Alkotói pályázat bírálati szakasza, és a háromtagú zsűri meghozta a döntését.
"Szabó Andrea szociológus szerint a második világháború óta a világjárvány volt az első olyan globális esemény, amely joggal nevezhető generációformálónak."
Legfrissebb blogbejegyzések
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?