A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
"Új korszakához érkezett a kaszinókapitalizmus, mellyel már a kisbefektetők is egyre könnyebben tudnak egyre nagyobbat veszíteni, így a tőzsdét teszik a nép kaszinójává a techcégek. Többek közt erről is beszélgettek a magyar kutatók a GameStop-őrület kapcsán a Társadalomelméleti Kolgium online rendezvényén."
"A járvány hatásával függhet össze egy mélyebb átalakulás a magyar társadalomban: a többség a korábbiaknál is jobban a gazdasági biztonságot és a stabilitást, rendet tartja számon legfőbb értékként. A „materialista értékrend”, az anyagi gyarapodás és létbiztonság előtérbe kerülése a volt akadémiai Társadalomtudományi Kutatóközpont politológusai szerint a Covid miatti gazdasági válság, egzisztenciális bizonytalanság következménye lehet. Hogy az emberek válsághelyzetekben leginkább biztonságra vágynak, természetes, közhelyszerű összefüggés, de vannak politikai vonatkozásai: nálunk most a pártot választók között leginkább a Fidesz–KDNP szavazóira jellemző ez a beállítódás."
Megjelent "A magyar társadalom politikai értékei, identitásmintázatai" c .szerkesztett kötetünk
Sebők Miklós a Het Financieele Dagblad-ban értékelte az Orbán-kormány multikkal kapcsolatos gazdaságpolitikai döntéseit.
A TK Politikatudományi Intézete által kiírt alkotói pályázat 2021-es év első félévének nyertesei Virág Ágnes (Eszterházy Károly Egyetem) „Emotional Parliamentary Lions: Evaluative Metonymy Complexes in Editorial Cartoons” témában (konzulens: Bene Márton), valamint Hadászi Szabolcs (Corvinus Egyetem) „A szavazás és a bizalom kapcsolata Magyarországon” témában (konzulens: Boda Zsolt)
A Cold War History Research Center (www.coldwar.hu) angol nyelvű online nemzetközi diákkonferenciát rendez a hidegháború témakörében 2021. június 1-2. között. Jelentkezési határidő: 2021. április 30. A Felhívás szövegét lásd ITT
"Milyen rezsimet épített ki Magyarországon Orbán Viktor? Körösényi András, Illés Gábor és Gyulai Attila politológusok új megközelítését javasolják a jelenlegi magyarországi politikai rendszernek, amit plebiszciter vezérdemokráciaként jellemeznek. Körösényi András fejtette ki a Pozsonyi podcast új adásában, mit is jelent ez."
A European Consortium for Political Research (ECPR) Standing Group on Parliaments irányítóbizottságának tagjává választották Papp Zsófiát, a PTI kutatóját.
Megjelent Szűcs Zoltán Gábor 'Tacitus on Political Failure: A Realist Interpretation' című tanulmánya a European Legacy című folyóiratban.
Sebők Miklós a 444.hu-nak értékelte a Biden-kormány társasági adózással kapcsolatos terveit.
Legfrissebb blogbejegyzések
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?