A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak

A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban.  A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.

Tovább

Legfrissebb hírek

Sajtóvisszhang: Patkós Veronika és Farkas Eszter cikkéről a G7 és a Klubrádió is beszámolt

Sajtóvisszhang: Patkós Veronika és Farkas Eszter cikkéről a G7 és a Klubrádió is beszámolt

"A pártkötődés és a preferált párt szerepe az ország kormányzásában jelentősen befolyásolja az emberek szubjektív jóllétét: jelentősen boldogabbnak érzik magukat az emberek, ha az általuk támogatott párt van kormányon. Ezt az összefüggést harminc ország adatait figyelembe véve vizsgálta meg részletesebben friss tanulmányában Patkós Veronika és Farkas Eszter."

 

 

 

 

Sikeres pályázat: Benedek István nyert az ITM Kooperatív Doktori Program Doktori Hallgatói Ösztöndíj pályázatán

Sikeres pályázat: Benedek István nyert az ITM Kooperatív Doktori Program Doktori Hallgatói Ösztöndíj pályázatán

Az ITM Kooperatív Doktori Program Doktori Hallgatói Ösztöndíj pályázatán Benedek István „Közép- és Kelet-Európa demokratizálódása (1989–2019)” c. kutatásával 12 hónapos támogatást nyert. A pályázat azok számára biztosít támogatást, akik doktori hallgatói státuszuk mellett, a felsőoktatási intézményen kívüli munkahelyen is végeznek kutatómunkát, amely elősegíti tudományos eredményeik gyakorlati hasznosulását.

 

 

 

Alkotói pályázat – eredményhirdetés

Alkotói pályázat – eredményhirdetés

2020 november folyamán lezárult a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet (TK PTI) által, immár negyedik alkalommal meghirdetett Alkotói pályázat bírálati szakasza, és a háromtagú zsűri meghozta a döntését.

 

 

Sajtóvisszhang: Körösényi András beszélt új könyvéről a Telexnek

Sajtóvisszhang: Körösényi András beszélt új könyvéről a Telexnek

"Az Orbán-rendszer legfőbb parancsa a lojalitás, az uralmi gépezetet egy informális személyi háló tartja össze, lényegében fejedelmi kormányzás zajlik – állítja Körösényi András. A politológus és szerzőtársai új módon próbálják megérteni a NER sikerét, friss könyvük, Az Orbán-rezsim a szokásos ellenzéki kritikák felmondása helyett a vezérdemokrácia lényegét igyekszik megragadni. Mennyiben lehet még demokráciáról beszélni egy autoriter rendszerben, ahol a kormány álláspontjának vitatása árulást jelent? Hogy működik ez a magyar hűbéri rendszer, és van-e orbáni mesterterv?"

 

Sajtóvisszhang: Medve-Bálint Gergő az azonnali.hu-nak adott interjút

Sajtóvisszhang: Medve-Bálint Gergő az azonnali.hu-nak adott interjút

"Az Azonnali Medve-Bálint Gergő politológussal, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársával, a téma kutatójával vette sorra, hogy milyen forgatókönyvek lehetségesek az Európai Tanács, azaz az EU-s állam- és kormányfők csütörtökön kezdődő ülésén, és ezek mit jelenthetnek pontosan a gyakorlatban."

 

 

 

 

Sajtóvisszhang: Körösényi Andrással és Gyulai Attilával készített interjút a Válasz online

Sajtóvisszhang: Körösényi Andrással és Gyulai Attilával készített interjút a Válasz online

"A Válasz Online megjelenés előtt ismerteti a 2010 óta tartó hatalomgyakorlás talán legátfogóbb tudományos elemzését. Körösényi András, Illés Gábor és Gyulai Attila a héten debütáló, Az Orbán-rezsim című könyve leszámol a rendszer több mítoszával: nincs orbáni „mesterterv”, a közpolitika tele van kapkodással, az unortodox gazdasági vezetés sok szempontból neoliberális és igenis van „néppel szembeni kormányzás”. A lapunknak nyilatkozó politikatudósok ugyanakkor állítják: sem a hibrid rezsim tézise, sem a mantraszerű populistázás nem visz sokkal előrébb, hogy megértsük az Orbán Viktor-féle vezérdemokráciát. Nagy, páros interjú Körösényi Andrással és Gyulai Attilával, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudósaival."

 

Legfrissebb blogbejegyzések

Széthúzás vagy lojalitás? Pártkohézió az Európai Parlamentben

Bíró-Nagy András
Kormányzás és Közpolitika Osztály

 

 

A közép-európai országok már csaknem 15 éve az Európai Unió tagjai, az Európai Parlamentbe delegált képviselőik tevékenységéről mégis igen korlátozott a közvélemény tájékozottsága, és a témáról rendelkezésre álló akadémiai tudás is. Ebből következően nem meglepő, hogy széles körben elterjedt az a mítosz, miszerint a keleti bővítés után az új tagállamok több nacionalizmust és széthúzást vittek be az európai politikába, gyengítve az EU kohézióját. Az alábbiakban a régiónkból egyszerre csatlakozott öt ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia) példáján, az első két teljes ciklus (2004-2014) szavazási jegyzőkönyvei alapján cáfolom ezt a legendát.

Az elszámoltatás nyomában. Létezik-e a képviselők személyes elszámoltatása Európában?

Papp Zsófia
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

A demokráciák többségében nemcsak pártok, hanem egyéni képviselőjelöltek közül is választhatunk. Felmerül a kérdés: mit tudnak tenni a parlamenti képviselők, hogy újra elnyerjék szavazatunkat? Vajon a szorgalmas képviselők nagyobb eséllyel maradnak politikában? Milyen feltételek mellett teljesül a képviselők elszámoltatása Európában? Az alábbi posztban ezekre keressük a választ.

Egy 60-as évekbeli pártelméleti kötet mai tanulságai

Csizmadia Ervin
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Ma, amikor sokan temetik a pártokat, mások pedig ugyanezt teszik a pártokat temető kritikusokkal, talán nem érdektelen fellapoznunk a maga korában (az 1960-as évek közepén) klasszikus és úttörő könyvet: a Joseph LaPalombara és Myron Weiner szerkesztette Political Parties and Political Development című kötetet. Még politológusok is ritkán nyúlnak vissza ilyen régi szövegekhez, nemhogy a politikára csak madártávlatból figyelő olvasók. Én éppen azért teszem, mert ez a kötet ma is él, s adódnak belőle mai tanulságok.

Deadly Justice – Frank Baumgartner előadása a Politikatudományi Intézetben

Deadly Justice – Frank Baumgartner előadása a Politikatudományi Intézetben

2017. szeptember 28-án Frank Baumgartner (University of North Carolina) két témáról tartott előadást a PTI-ben. Az első előadásában a Comparative Agendas Project című nemzetközi kutatásról beszélt. A második prezentációjában, melynek videóváltozatát most közöljük, a nemrégiben megjelent Deadly Justice: A Statistical Portrait of the Death Penalty című könyvéről beszélt. Munkatársaival az Egyesült Államokban halálbüntetést kiszabó ítéleteit vizsgálták szociológia szempontból. A negyven évet felölelő adatbázist statisztikai módszerekkel elemezték, mégpedig azért, hogy az amerikai büntetőpolitika deklarált céljait és működését egybevessék. Az előadás összefoglalja a kutatás főbb megállapításait, melyek a halálbüntetés mai amerikai gyakorlatának kritikájaként olvashatók. Frank az intézetünkben működő Comparative Agendas Projekt (CAP) meghívására érkezett Magyarországra.

A populista szavazó politikai pszichológiája

Farkas Eszter
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

 

Vajon jellemvonásaink – mint például kedvesség, szorgalom, kíváncsiság, zárkózottság – milyen mértékben befolyásolják pártszimpátiánkat? Illetve vannak-e olyan személyiségjegyek, amelyek bizonyos pártok szavazóira inkább jellemzőek, míg más pártok támogatóinál hiányoznak? Bakker és szerzőtársai szerint igen. Azt találták: a populista szavazókra kevésbé jellemző a barátságosság, mint más pártok szavazóira.

A politika vagy a törvények uralma?

Pócza Kálmán
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály

 

 

 

A magyar kormányt az utóbbi időben sokszor vádolták azzal, hogy a jogot egyszerűen a politika eszközének tekinti és ahelyett, hogy a jog védelmet tudna nyújtani az egyén számára a kormányzat túlkapásaival szemben, éppen a hatalmon lévők céljait szolgálja ki. Persze maga a kormány sem volt rest arról panaszkodni, hogy az Európai Bíróság az ún. kvótaperben elhagyta a jog terepét és politikai döntést hozott. Ha máskor nem, hát ezen jelenségek kapcsán az olvasóban egészen biztosan felmerült a kérdés: vajon milyen viszonyban van egymással jog és politika? Az alábbi bejegyzés, pár lépést hátralépve és kicsit tágabb, eszmetörténeti összefüggésben szemlélve ezt a kérdést járja körül.

Politika és higiénia

Balázs Zoltán
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály

 

 

A politikában, csakúgy mint a hétköznapi nyelvben gyakori a képes beszéd. A politikai metaforák működéséről keveset tudunk, ám valószínűsíthető, hogy minél mélyebb gyökerű, az emberi valósághoz természetesebben tapadó metaforákkal él a politika, annál jobban számíthat arra, hogy különösebb magyarázat nélkül is elfogadjuk azokat a politikai tetteket, amelyeket ilyen fogalmakkal jelölnek meg. A következőkben a tisztaság politikai és a politikatudományi metaforáját vesszük szemügyre.

Politológus doktoranduszok III. konferenciája

2017. december 8-án harmadik alkalommal rendezte meg a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskolája a Politológus doktoranduszok konferenciáját, azzal a céllal, hogy egy széles szakmai fórumot teremtsen a doktoranduszhallgatók és doktorjelöltek számára. Az esemény nemcsak a szakmai orientációban, hanem a karriertervezés általános kérdéseit illetően is igyekezett segítséget nyújtani a pályakezdő kutatóknak. Az angol és magyar nyelvű panelekben több mint 40 fiatal kutatónak nyílt lehetősége bemutatni kutatásait és eredményeit, amelyeket a felkért, területükön szakértő korreferensek bíráltak el. A közös munka fókuszába a kutatások és kutatási projekteket előrelendítése és fejlesztése került. A rendezvény szakmai támogatója az MTA TK Politikatudományi Intézete és a Magyar Politikatudományi Társaság volt.

Politikai témájú filmek bejgli mellé

Politikai témájú mozifilmek listázásának nagy hagyománya van. Folyóiratok, online értékelő portálok, filmes blogok rendre közlik saját összeállításaikat azokról a filmekről, melyeket minden politika iránt érdeklődőnek látnia kell. Hogy a magunkét hozzátegyük, megkértük a Politikatudományi Intézet munkatársait, írjanak saját személyes kedvenceikről spoilermentesen. E szigorúan szubjektív és bővítésre csábító listával kívánunk boldog újévet minden kedves olvasónak!

The Comparative Agendas Project - Frank Baumgartner előadása a Politikatudományi Intézetben

2017. szeptember 28-án Frank Baumgartner (University of North Carolina) két témáról tartott előadást a PTI-ben. Első előadásában a Comparative Agendas Project című nemzetközi kutatásról beszélt. A Bryan Jonessal közösen alapított együttműködés az egyik legjelentősebb nemzetközi politikatudományi kutatóhálózatot tudhatja magáénak. Előadásában kitért a Bryan Jonessal közösen írt, 2015-ben megjelent Politics of Information kötetre, melyben az információ politikaformáló erejét helyezik középpontba. Frank az intézetünkben működő Comparative Agendas Projekt (CAP) meghívására érkezett Magyarországra.