A kutatási projektek olyan napjainkat meghatározó témaköröket vizsgálnak, mint a közösségi média, a populista vezetés, demokratikus innovációk, az Európai Uniós közpolitika hatásai, az érzelmek szerepe a politikában, a transznacionális iparpolitika lehetőségei, valamint a demokráciával való elégettség és a választási szabályok viszonya.
Először Szabó Gabriella számolt be az általa vezetett EXPRIMER projektről, amely arra a megfigyelésre épít, miszerint az expresszivitás egyre fontosabb szerepet játszik a politikai kommunikációban, és ezt a jelenséget igyekszik feltárni a politikatudomány számára. Fő kutatási kérdésük: Mi jellemzi az affektív, expresszív és vulgarizálódó politikai kommunikációt Magyarországon? A projekt 2019-ben nyert az OTKA pályázaton, így Szabó Gabriella már eredményekről is beszámolt melyekről bővebben a projekt Facebook oldalán, a The International Journal of Press/Politics és Intersections, valamint a Beyond Jounralistic Norms c. kötetben olvashatnak.
Medve-Bálint Gergő idei nyertes projektet mutatott be, mely azt a kérdést járja körül, hogy milyen lehetőségei vannak egy félperifériás helyzetű államnak a tartós gazdasági növekedésre, felzárkózásra. A kutatás címe: Transznacionális iparpolitika az EU perifériáin: állami támogatások és uniós források felhasználása Kelet- és Dél-Európában. Különösen érdekes ez a projekt annak tükrében, hogy az Európai Unió belső perifériáján, a déli és keleti tagállamok más fejlődési utat jártak be, növekedési modelljeik eltérnek, ám egyaránt kifulladni látszanak, így új fejlődési lehetőségek után kell nézniük. A kutatás azt vizsgálja, hogy a 2008-as gazdasági válság előtt és után, a keleti és déli Európai Uniós tagállamok hogyan hasznosították az állami támogatásokat és az uniós forrásokat a magas hozzáadott értékű gazdasági tevékenységek támogatására, valamint az országcsoportok közötti különbségeket is magyarázza.
Bíró-Nagy András szintén az Európai Unió kérdéskörében ismertetett idei nyertes projektjét, melynek címe: Az Európai Unió közpolitikai hatásának percepciói: a magyar közvélemény európaizációja. Ez az OTKA projekt Bíró-Nagy András korábbi Bolyai-ösztöndíjas kutatásának eredményeire épít, így összekapcsolja az EU-s közpolitika magyarországi hatásainak vizsgálatát a magyar állampolgárok ezen hatásokról alkotott percepcióival. Nagy kutatási űrt tölt be ez a projekt a nemzetközi színtéren is, egyrészt, mert az europaizáció irodalmában Magyarország nem állt eddigi kutatások fókuszában, másrészt, mert az europaizáció irodalma eddig javarészt elméleti jellegű, így ez az empirikus kutatás várhatóan nagy nemzetközi érdeklődésnek örvendhet majd. Az eredmények betekintést engedhetnek olyan kérdésekbe is, mint például az euroszkepticizmus magyarországi gyökerei, valamint, hogy hol húzódnak az európai integráció közpolitikai határai a mai Magyarországon.
Bene Márton mutatta be a szintén idei nyertes projektet, mely a Hálózatos lokalitás: A közösségi média helyi politikában játszott szerepének vizsgálata címet viseli. A kutatás úgy igyekszik válaszokat találni arra az egyre aktuálisabb kérdésre, hogy a közösségi média milyen szerepet játszik a politikában, hogy a szokványos nemzeti keret helyett a lokális folyamatokat vizsgálja. A kutatás azt feltételezi, hogy a lokális nyilvánosság a közösségi média hatására átstrukturálódott. Fontos megérteni ezeket a folyamatokat, hiszen nem csak a választói viselkedésben, de a helyi szintű politikai folyamatokban is meghatározó szerepet játszhat a közösségi média. A projekt egy módszertanilag sokszínű és ígéretes tervvel, különböző szakmai háttérrel rendelkező munkatársakkal együttműködésben áll neki a kutatásnak, melyhez egyetemi hallgatóknak is lehetősége lesz csatlakozni.
Metz Rudolf posztdoktori kutatása, mely szintén idén nyert, a populizmus és a politikai vezetés egyre fontosabb szerepet betöltő szakirodalmához járul hozzá egy eddig elhanyagolt nézőpont bevezetésével. A kutatás címe: Populista vezetők a követőik szemében. A kortárs populista politika követőközpontú magyarázata és vizsgálata. A projekt a populista vezetők és támogatóik kapcsolatát elemzi, betöltve ezzel azt az űrt a populizmus szakirodalmában, mely eddig döntő részben a populista politikusok cselekedeteivel, stratégiáival, retorikájával és ideológiai álláspontjával foglalkozott. Metz Rudolf kutatásában beemeli a követésközpontú perspektívát a politikai vezetésről való gondolkodásba, és amellett érvel, hogy a populista politika a karizmatikus vezetés koncepcióján keresztül értelmezhető. A projekt empirikus szakasza a követésközpontú modellek módszertani eszköztárából merít a populizmus magyarországi megnyilvánulásának elemzéséhez, ezzel alapozva meg az esetleges jövőbeli nemzetközi összehasonlító kutatásokat is.
Oross Dániel a Demokratikus innovációk és a magyar pártok című, a kormányzás demokratikusságát növelni hivatott módszereket kutató projektet mutatott be. A kutatás 2019-ben nyert, így Oross Dániel a kutatási eredmények ismertetésével kezdte előadását. Az eddigi eredmények alapját az 1%-nál nagyobb népszerűségnek örvendő pártok képviselőivel készült fél-strukturált interjúk képzik. Az interjúk azt vizsgálják, hogy milyen demokratikus innovációkat kezdeményeznek a hazai pártok, mit gondolnak ezekről az innovációkról a pártok képviselői, és milyen véleménnyel vannak a képviselők a szavazópolgárok képességeiről. Az eredményeket a nagynevű Joint Session of Workshops eseményen, illetve különböző folyóiratokban, például az Innovation: The European Journal of Social Science Research-ben és a European Societies-ben ismertette Oross Dániel, valamint további publikációk más kutatókkal együttműködésben is napirenden vannak. A kvalitatív szakasz lezárása után egy kérdőíves, kvantitatív szakasz kezdődik mely kutatásokban Oross Dániel munkáját a nemzetközi együttműködések mellett, számos gyakornok is segíti.
Papp Zsófia nyertes kutatása tavaly indult Választási szabályok, képviselői szerepek és a képviseleti demokráciával való elégedettség címmel. A kutatás azt a kérdést igyekszik megvilágítani, hogy milyen hatással vannak a választási szabályok a demokráciával való elégedettségre az állampolgárok körében. A szakirodalom arra az eredményre jut, hogy az egyéni választási kerületek, valamint az arányos rendszerek növelik a demokráciával való elégedettséget. Érdekes kérdés azonban, hogy ez pontosan miért van így, valamint az is, hogy az ún. ’linkage’ (kapcsolat) erőssége a választók és a képviselők között pontosan milyen szerepet játszik a demokráciával való állampolgári elégedettség tekintetében. A magyarországi mintavételt és adatelemzést egy nemzetközi összehasonlító projekt zárja majd, melyen francia és olasz kollégákkal szorosan együttműködve veti össze a magyar, francia és olasz, eltérő választási rendszerekben felvett adatokat. A várt eredmény, hogy a választókerület-orientált viselkedés mindhárom rendszerben pozitívan hat a demokráciával való elégedettségre.
Szabó Júlia Lilián - kommunikációs asszisztens