Sergiu Ghergina mesterdiplomáját a CEU-n, doktori fokozatát pedig a Leideni Egyetemen szerezte politikatudományokból. Jelenleg a Glasgow-i Egyetemen oktatója. Előadásában legfrissebb kutatásának eredményeit ismertette, ami arra keres választ, mi alapján válnak világossá a választók számára a népszavazási kampányok során leadott politikai üzenetek.
A pártok által közölt üzenetekkel foglalkozó korábbi tanulmányok alapján 6 hipotézist állítottak fel. A kutatók azt feltételezik, hogy az állampolgárok akkor találják egyértelműnek a pártok politikai üzeneteit ha: a politikai kampányt közelről követik (H1), kifejezetten informatívnak találják a kampányt (H2), tüntetéseken vagy egyéb politikai eseményeken vettek részt/szerveztek a szavazást megelőző 18 hónapban (H3), szerintük pozitív hatással vannak az ország politikai rendszerére a népszavazások (H4), megbíznak a politikai pártokban (H5), azok TV-n vagy közösségi médián keresztül jutnak el hozzájuk (H6). Emellett azt is feltételezték, hogy az életkor, végzettség és a politikai ideológia is befolyásolja az üzenetek tisztaságának értelmezését. Az adatokat felmérésekkel nyerték el 7 népszavazás során, amelyet 6 különböző Keleti-Európai országban (Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Moldova) rendeztek meg 2015 és 2019 között, a népszavazások témái pedig esetenként különböztek.
A kérdőívezést követően a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy nagyon kevés szavazó találja zavarosnak a pártok üzeneteit. 4-ből 3 szavazó látja egészen egyértelműnek vagy nagyon egyértelműnek a pártok által leadott politikai üzenteket a kampányok során. A vizsgált referendumok közül csak a 2016-os bulgáriai, és a 2018-as romániai népszavazás tér el ettől a tendenciától. Ennek az oka az lehet, hogy az említett két népszavazást megelőző időszakban a pártok többsége nem kampányolt aktívan.
A kutatás elején felállított 6 hipotézis igaznak bizonyul, ha a kérdőív eredményeit összesítjük. A legnagyobb mértékben a pártokba vetett bizalom (H5) befolyásolja a politikai üzenetek értelmezésének tisztaságát. Azok a válaszadók, akik megbíznak a politikai pártokban, kétszer akkora valószínűséggel találják egyértelműnek a leadott üzeneteket, mint azok, akik nem bíznak bennük. Ez az fejlemény korábbi elméleteket támaszt alá, amelyek azt állítják, hogy a bizalom pozitív elfogultságot eredményez (Lischetzke és Eid, 2017), továbbá az emberek idegenkednek a homályos, kétértelmű dolgoktól (Kruglanski, 1989).
Az imént említett eset szoros összefüggésben van két másik feltételezés mutatóival. A megkérdezettek azon része, akik kifejezetten informatívnak találják a kampányokat (H2), másfélszer nagyobb valószínűséggel látják egyértelműnek a pártok által leadott üzeneteket. Emellett azok, akik közelről követik a kampányt (H1), 1,25-ször nagyobb eséllyel találják egyértelműnek a pártok üzeneteit, mint a többi válaszadó. Összegezve az eddigi eredményeket (H5, H2 és H1), a pártok üzeneteinek értelmezése az annak közvetítőjéhez való viszonyulásától és a közlés kontextusától függ.
A tüntetéseken és egyéb politikai eseményeken való részvétel (H3) és a referendumok pozitívnak vélt hatása (H4) is segíti választókat a pártok üzeneteinek megértésében. Ezek az aktív állampolgárok ismertetőjelei, akik nem csak a választásokon vesznek részt, hanem az általuk fontosnak tartott változásokat más eszközökkel is igyekeznek támogatni.
A hagyományos és közösségi médián keresztül szerzett információ (H6) is segíti a szavazókat a politikai pártok üzeneteiben való eligazodáshoz. Azonban, a korábban említett 5 hipotézissel összevetve, a média hatása bizonyul a leggyengébbnek, annak ellenére, hogy ezeken a felületeken folyik a kampányok jelentős hányada. Emellett a végzettség, életkor és a politikai ideológia közül az első tűnik a „legbefolyásosabbnak” a pártok üzeneteinek értelmezésében, viszont mind a három hatása jelentősen alacsonyabb a vizsgált 6 hipotézishez képest.
Összegzésképp, a kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a szavazók abban az esetben találják egyértelműnek a pártok által leadott üzeneteket, ha megbíznak a pártokban, tájékozott állampolgároknak számítanak[1], a kampány informatívnak számít és részt vesznek tüntetéseken és egyéb politikai eseményeken. Továbbá, a médiának és a szociodemográfiai sajátosságoknak csak korlátozott befolyása van a politikai üzenetek értelmezésében, ami viszont nem igazolja a tanulmány feltevéseit. A kutatók végül azt is megjegyzik, hogy a média hatásával kapcsolatos eredmények ellentmondanak a gyakori előfelvetéseknek, amelyek szerint a média képes sajátos valóságokat kialakítani, és ezek nagy mértékben befolyásolják az emberek gondolkodásmódját.
Herta Eduárd
Irodalom:
Gherghina, Sergiu, and Nanuli Silagadze. Clarity of Party Cues in Referendums: Explaining Voters’ Perceptions in Eastern Europe, n.d.
Lischetzke, Tanja, and Michael Eid. 2017. “The Functionality of Emotional Clarity: A Process-Oriented Approach to Understanding the Relation between Emotional Clarity and Well-Being.” In The Happy Mind: Cognitive Contributions to Well-Being, eds. M. D. Robinson and M. Eid. New York: Springer, 371–88.
Kruglanski, Arie W. 1989. Lay Epistemics and Human Knowledge: Cognitive and Motivational Bases. New York: Plenum.
[1] A kutatás azokat a személyeket tekinti tájékozott állampolgároknak, amelyeknek szándékukban áll a kampány eseményeit követni és megérteni.