Társadalomtudományi Kutatóközpont Főigazgatója pályázatot hirdet tudományos munkatársi munkakör betöltésére a Politikatudományi intézetébe

Tovább

Társadalomtudományi Kutatóközpont Főigazgatója pályázatot hirdet tudományos segédmunkatársi munkakör betöltésére a Politikatudományi intézetébe

Tovább

A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak

A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban.  A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.

Tovább

Legfrissebb hírek

Sajtóvisszhang: Medve-Bálint Gergő az azonnali.hu-nak adott interjút

Sajtóvisszhang: Medve-Bálint Gergő az azonnali.hu-nak adott interjút

"Blöfföl Orbán, vagy tényleg megvétózza a következő EU-büdzsét? Jól jár-e Magyarország, ha a miniszterelnök így tesz? Miből fog jövőre működni az EU, ha nem fogadják el az új költségvetést? Tényleg a jogállamiságról szól ez a vita? Medve-Bálint Gergő politológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója magyarázza el az Azonnalinak."

 

 

 

Biopolitika és kivételes állapot: konferenciaprogram és regisztráció

Biopolitika és kivételes állapot: konferenciaprogram és regisztráció

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontjának Molnár Tamás Kutatóintézete és Politika- és Államelméleti Kutatóintézete, valamint a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete immár harmadik éves közös konferenciája a biopolitika és a kivételes állapot kérdéseit járja körül eszmetörténeti és politikaelméleti szempontból.

 

Legfrissebb blogbejegyzések

Személyközpontú politikai rendszerek – a kremlinológián túl

Molnár Csaba
Kormányzás és Közpolitika Osztály

 

 

A személyközpontú politikai rendszerek működésének elemzése messzire jutott a hidegháborús korszak kremlinológiájától. Ami régen a politikai vezetőkről készült képek elemzését jelentette, annak megfigyelését, hogy kik tűntek el és kik tűntek fel környezetükben, és milyen közel is állnak hozzá, mára korszerű módszerek együttes alkalmazásává vált. Alexander Baturo, az Dublin City University kutatója az új kremlinológia eljárását és eredményeit mutatta be az MTA TK PTI-ben.

Vonzás és taszítás. Új választók a 2018-as választási küzdelemben

Patkós Veronika
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

A 2018-as választások előtti domináns elemzői várakozás az volt, hogy a magas részvétel az ellenzéki pártoknak, míg az alacsonyabb részvétel a Fidesz-KDNP-nek fog kedvezni. Ez a várakozás utólag nem bizonyult helyesnek, az eredmények szerint a magas részvételből inkább profitáltak a kormánypártok, mint az ellenzéki pártok. Azok a szavazók, akik 2014-ben nem szavaztak, 2018-ban viszont igen, inkább a jobboldali pártok, ezen belül is elsősorban a kormánypártok felé fordultak.  Ez az újonnan megnyert választói réteg pedig kompenzálta azt a veszteséget, amelyet a kormánypártoktól a ciklus során elfordult választók okoztak a Fidesz-KDNP számára. Ebben a bejegyzésben azt mutatom be, hogy valójában már a kampány kezdetekor világos jelei voltak annak, hogy a korábban nem szavazók bevonódása a kormánypártoknak is kedvezhet, illetve, hogy az új szavazók leginkább a Fidesz és a Jobbik támogatóiként jelennek majd meg. Ezen kívül arra is rávilágítok, hogy bár e két pártot a választók ideológiailag hasonlónak tartják, teljesen különböző társadalmi csoportokban sikerült új választókat megnyerniük.

Domináns pártrendszer: miért ismétlődik Magyarországon?

Csizmadia Ervin
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Magyarországon ismét feltűnt a domináns párt típusa. A jelenség azonban távolról sem új, a történelmi előképek pedig segítenek megérteni azt, hogy a Fidesz-jelenség milyen logikát követ és ismétel meg. A domináns pártok Magyarországon mindig is az geopolitikai helyzetnek megfelelően, a magyar parlamentarizmus sajátosságaihoz illeszkedve, valamint létező társadalmi elvárások mentén alakultak ki és formálták át a pártrendszert.

Facebook, Instagram és Twitter a 2018-as országgyűlési választások kampányában

Farkas Xénia
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Bene Márton
Politikai Viselkedés Osztály
 

 

Mely politikai szereplők és milyen hatékonysággal használták a közösségi médiát a 2018-as választási kampányban? Kik posztolnak a legtöbbet? Kik a legpasszívabbak a Facebookon? Kinek a posztjait osztják meg, és kinek a tartalmaihoz szólnak hozzá a legtöbben? A húsvéti sonkakészítés rejtelmei vagy a közpolitikai tartalmak érdekesebbek? Milyen képeket osztanak meg a politikusok az Instagramon? Ki használja a Twittert? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat bejegyzésünkben.

Permanens válsághangulat: a migráció jelentősége a magyar és az európai közvéleményben

Bíró-Nagy András
Kormányzás és Közpolitika Osztály

 

 

A migráció minden kétséget kizáróan a 2014–2018-as parlamenti ciklus kulcstémája volt a magyar politikában. Az alábbi írás azt vizsgálja, hogy miként alakult a migráció témájának jelentősége a magyar és az európai közvéleményben, egyben választ adva arra a kérdésre, hogy a magyar kormány tematizálási kísérletének hatása mennyire tekinthető kiugrónak európai összehasonlításban.

Van programja 2018. április 8-ra?

Dobos Gábor
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály

 

 

A 2018-as országgyűlési választás aligha a választási programokról és a pártok által tett ígéretekről szólt. A választási ígéretek mandátumelméleti alapú elemzése mégis sokat elárul a pártok kampányáról, közpolitikai beállítottságáról és stratégiájáról. Az alábbi írás azt vizsgálja, hogy a pártok mennyi vállalást tettek és ezek a szakpolitikai területek milyen széles körét érintették.

Napirendek és kormányzás Magyarországon

Pokornyi Zsanett
Kormányzás és Közpolitika Osztály

 

 

Miért és miért pont akkor születnek meg adott kormányzati vagy parlamenti döntések? Hogyan kerül egy-egy szakpolitikai ügy előtérbe? Mi a napirendek szerepe a magyar politika döntéseiben? A Boda Zsolt és Sebők Miklós által szerkesztett, frissen megjelent könyv, "A magyar közpolitikai napirend: Elméleti alapok, empirikus eredmények" valamint annak hátterét adó Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) kutatócsoport munkája révén ilyen és ehhez hasonló kérdésekbe nyerhetünk betekintést.

Karizma és kultúra

Darabos Ádám
gyakornok 
Demokrácia- és Politikaelmélet Osztály

 

Mitől válik egy politikai vezető karizmatikussá? A kutatók egy része szerint az egyéni, személyes képességek tesznek bizonyos politikusokat kivételessé. Mások a környezeti adottságokra, válságokra vezetik vissza azt, hogy miért tekint a nép bizonyos politikai vezetőkre különleges képességekkel bírónak. Philip Smith szociológus szerint mindkét szempontot érdemes figyelembe venni, azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a politikai vezető csak akkor tudja karizmatikus képességeit alátámasztani, hogyha az adott közösség kultúrájához igazodva egy sajátos megváltásnarratívát alakít ki. Smith erre a gondolatra alapozva egy elméletet dolgozott ki, majd három karizmatikus politikai vezető (Adolf Hitler, Winston Churchill és Martin Luther King) példájával kívánta bizonyítani annak alkalmazhatóságát. A következőkben Smith „Culture and Charisma: An Outline of a Theory című tanulmányának főbb megállapításait mutatom be röviden, majd módszerének használhatóságával kapcsolatosan fogalmazom meg aggályaimat.