Sajtóvisszhang: Sebők Miklós az RTL Klubnak nyilatkozott az amerikai politika kapcsán

Sebők Miklós az RTL Klub 21. század c. műsorának nyilatkozott a feketék amerikai polgárjogi mozgalmáról.
Közelgő események
Társadalomtudományi Kutatóközpont Főigazgatója pályázatot hirdet tudományos munkatársi munkakör betöltésére a Politikatudományi intézetébe
Társadalomtudományi Kutatóközpont Főigazgatója pályázatot hirdet tudományos segédmunkatársi munkakör betöltésére a Politikatudományi intézetébe
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
Sebők Miklós az RTL Klub 21. század c. műsorának nyilatkozott a feketék amerikai polgárjogi mozgalmáról.
Három új kutató kezdte meg munkáját a Politikatudományi Intézetben.
Megjelent Boda Zsolt "Ki dönt? Kormányzási stílusok és közpolitikai változás Magyarországon 2002–2014" c. kötete az Gondolat kiadó gondozásában!
"Blöfföl Orbán, vagy tényleg megvétózza a következő EU-büdzsét? Jól jár-e Magyarország, ha a miniszterelnök így tesz? Miből fog jövőre működni az EU, ha nem fogadják el az új költségvetést? Tényleg a jogállamiságról szól ez a vita? Medve-Bálint Gergő politológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója magyarázza el az Azonnalinak."
A POLTEXT pályázata nyert a CLARIN ParlaMint projektjének ‘Call for New Languages’ felhívásán, így a POLTEXT csapata is hozzá fog járulni a ParlaMint adatbázisához.
Megjelent Körösényi András, Illés Gábor és Gyulai Attila "Az Orbán-rezsim A plebiszciter vezérdemokrácia elmélete és gyakorlata" c. kötete az Osiris kiadó gondozásában!
Megjelent Szabó Andrea, Körösényi András és Böcskei Balázs által szerkesztett "Vírusba oltott politika. Világjárvány és politikatudomány" c. kötet a Napvilág Kiadó és a TK PTI gondozásában!
Idén a Magyar Politikatudomány Társaság Hajnal Györgynek a Bibó István Emlékdíjat, míg Patkós Veronikának a Kolnai Aurél Díjat adta.
Gratulálunk!
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontjának Molnár Tamás Kutatóintézete és Politika- és Államelméleti Kutatóintézete, valamint a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete immár harmadik éves közös konferenciája a biopolitika és a kivételes állapot kérdéseit járja körül eszmetörténeti és politikaelméleti szempontból.
Megjelent Stumpf István "Alkotmányos hatalomgyakorlás és alkotmányos identitás" című kötete a Gondolat Kiadó és a Társadalomtudományi Kutatóközpont gondozásában!
Legfrissebb blogbejegyzések
Molnár Csaba
Kormányzás és Közpolitika Osztály
A személyközpontú politikai rendszerek működésének elemzése messzire jutott a hidegháborús korszak kremlinológiájától. Ami régen a politikai vezetőkről készült képek elemzését jelentette, annak megfigyelését, hogy kik tűntek el és kik tűntek fel környezetükben, és milyen közel is állnak hozzá, mára korszerű módszerek együttes alkalmazásává vált. Alexander Baturo, az Dublin City University kutatója az új kremlinológia eljárását és eredményeit mutatta be az MTA TK PTI-ben.
Patkós Veronika
Politikai Viselkedés Osztály
A 2018-as választások előtti domináns elemzői várakozás az volt, hogy a magas részvétel az ellenzéki pártoknak, míg az alacsonyabb részvétel a Fidesz-KDNP-nek fog kedvezni. Ez a várakozás utólag nem bizonyult helyesnek, az eredmények szerint a magas részvételből inkább profitáltak a kormánypártok, mint az ellenzéki pártok. Azok a szavazók, akik 2014-ben nem szavaztak, 2018-ban viszont igen, inkább a jobboldali pártok, ezen belül is elsősorban a kormánypártok felé fordultak. Ez az újonnan megnyert választói réteg pedig kompenzálta azt a veszteséget, amelyet a kormánypártoktól a ciklus során elfordult választók okoztak a Fidesz-KDNP számára. Ebben a bejegyzésben azt mutatom be, hogy valójában már a kampány kezdetekor világos jelei voltak annak, hogy a korábban nem szavazók bevonódása a kormánypártoknak is kedvezhet, illetve, hogy az új szavazók leginkább a Fidesz és a Jobbik támogatóiként jelennek majd meg. Ezen kívül arra is rávilágítok, hogy bár e két pártot a választók ideológiailag hasonlónak tartják, teljesen különböző társadalmi csoportokban sikerült új választókat megnyerniük.
Csizmadia Ervin
Politikai Viselkedés Osztály
Magyarországon ismét feltűnt a domináns párt típusa. A jelenség azonban távolról sem új, a történelmi előképek pedig segítenek megérteni azt, hogy a Fidesz-jelenség milyen logikát követ és ismétel meg. A domináns pártok Magyarországon mindig is az geopolitikai helyzetnek megfelelően, a magyar parlamentarizmus sajátosságaihoz illeszkedve, valamint létező társadalmi elvárások mentén alakultak ki és formálták át a pártrendszert.
Farkas Xénia
Politikai Viselkedés Osztály
Bene Márton
Politikai Viselkedés Osztály
Mely politikai szereplők és milyen hatékonysággal használták a közösségi médiát a 2018-as választási kampányban? Kik posztolnak a legtöbbet? Kik a legpasszívabbak a Facebookon? Kinek a posztjait osztják meg, és kinek a tartalmaihoz szólnak hozzá a legtöbben? A húsvéti sonkakészítés rejtelmei vagy a közpolitikai tartalmak érdekesebbek? Milyen képeket osztanak meg a politikusok az Instagramon? Ki használja a Twittert? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat bejegyzésünkben.
Bíró-Nagy András
Kormányzás és Közpolitika Osztály
A migráció minden kétséget kizáróan a 2014–2018-as parlamenti ciklus kulcstémája volt a magyar politikában. Az alábbi írás azt vizsgálja, hogy miként alakult a migráció témájának jelentősége a magyar és az európai közvéleményben, egyben választ adva arra a kérdésre, hogy a magyar kormány tematizálási kísérletének hatása mennyire tekinthető kiugrónak európai összehasonlításban.
Dobos Gábor
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály
A 2018-as országgyűlési választás aligha a választási programokról és a pártok által tett ígéretekről szólt. A választási ígéretek mandátumelméleti alapú elemzése mégis sokat elárul a pártok kampányáról, közpolitikai beállítottságáról és stratégiájáról. Az alábbi írás azt vizsgálja, hogy a pártok mennyi vállalást tettek és ezek a szakpolitikai területek milyen széles körét érintették.
Videó: Fernando Casal Bértoa előadása a Magyar Politikatudományi Társaság XXIV. Vándorgyűlésén 2018. június 8-án.
Pokornyi Zsanett
Kormányzás és Közpolitika Osztály
Miért és miért pont akkor születnek meg adott kormányzati vagy parlamenti döntések? Hogyan kerül egy-egy szakpolitikai ügy előtérbe? Mi a napirendek szerepe a magyar politika döntéseiben? A Boda Zsolt és Sebők Miklós által szerkesztett, frissen megjelent könyv, "A magyar közpolitikai napirend: Elméleti alapok, empirikus eredmények" valamint annak hátterét adó Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) kutatócsoport munkája révén ilyen és ehhez hasonló kérdésekbe nyerhetünk betekintést.
2018. április 12-én Gian Vittorio Caprara "Personal Determinants of Political Divide" címmel előadást tartott a Politikatudományi Intézetben.
Darabos Ádám
gyakornok
Demokrácia- és Politikaelmélet Osztály
Mitől válik egy politikai vezető karizmatikussá? A kutatók egy része szerint az egyéni, személyes képességek tesznek bizonyos politikusokat kivételessé. Mások a környezeti adottságokra, válságokra vezetik vissza azt, hogy miért tekint a nép bizonyos politikai vezetőkre különleges képességekkel bírónak. Philip Smith szociológus szerint mindkét szempontot érdemes figyelembe venni, azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a politikai vezető csak akkor tudja karizmatikus képességeit alátámasztani, hogyha az adott közösség kultúrájához igazodva egy sajátos megváltásnarratívát alakít ki. Smith erre a gondolatra alapozva egy elméletet dolgozott ki, majd három karizmatikus politikai vezető (Adolf Hitler, Winston Churchill és Martin Luther King) példájával kívánta bizonyítani annak alkalmazhatóságát. A következőkben Smith „Culture and Charisma: An Outline of a Theory” című tanulmányának főbb megállapításait mutatom be röviden, majd módszerének használhatóságával kapcsolatosan fogalmazom meg aggályaimat.