A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak

A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban.  A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.

Tovább

Legfrissebb hírek

Új publikáció: Sebők Miklós, Kristin Makszin és Jasper Simons tanulmánya az East European Politics folyóiratban

Új publikáció: Sebők Miklós, Kristin Makszin és Jasper Simons tanulmánya az East European Politics folyóiratban

Megjelent Sebők Miklós, Kristin Makszin és Jasper Simons ‘Mission adapted: the hidden role of governors in shaping central bank operating missions in Hungary’ című tanulmánya az East European Politics folyóiratban. A szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy hiába elterjedt manapság a független központi bank paradigmája, a központi bankok ‘működő’ – de facto - missziói még mindig jelentős eltéréseket mutatnak. A szerzők ismertetik konceptuális újításukat, a központi bank működő missziójának (operating mission) fogalmát, mely segítségével a Magyar Nemzeti Bank missziójában végbemenő változásokat vizsgálják a rendszerváltástól napjainkig. A szerzők eredményei azt mutatják, egy domináns nemzetközi normák ellenére, a központi banki vezetőknek meglehetősen nagy tere van saját elképzeléseik alapján alakítani a szakpolitikát.

Konferenciafelhívás: MPtT XXVI. Vándorgyűlése

Konferenciafelhívás: MPtT  XXVI. Vándorgyűlése

Felhívás A 2020. év kétségkívül a COVID-19 járványról szólt. A pandémia érintette a társdalom minden rétegét, alapvetően változtatta meg nem csak a mindennapokat, hanem a politika, az intézmények, a kormányzás és a kommunikáció működését is. A világjárvány kihívásai és a nyomában megszülető politikai döntések azt az érzést keltik, hogy visszavonhatatlanul valamilyen választóvonalhoz érkeztünk, és valami radikálisan újnak kell következnie. A mai kor jellemző értelmezése ennek megfelelően a válság, amely eredeti görög értelmében is azt a helyzetet jelölte, amikor az alternatívák kiéleződnek, a korábbi állapot már nem fenntartható, így vagy úgy el kell dőlnie a kérdéseknek. A mai válság sajátossága, hogy az élet minden területén érezteti hatását, ezért következményeit általános összefüggéseiben kell újragondolni.

Sajtóvisszhang: Vírusba oltott politika c. kötetünkről adott interjút Szabó Andrea a Magyar Narancsnak és a szabadeuropa.hu-nak

Sajtóvisszhang: Vírusba oltott politika c. kötetünkről adott interjút Szabó Andrea a Magyar Narancsnak és a szabadeuropa.hu-nak

"A magyar fiatalokat kevésbé érdekli a politika, mint európai társaikat, de a kormány propagandája őket is eléri: sokkal előítéletesebbek, mint más országok fiataljai. 2014 óta növekszik a közéleti érdeklődés, amit a járvány csak tovább növelt. Kérdéseinkre Szabó Andrea ifjúságkutató, a TK Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa válaszolt."

Legfrissebb blogbejegyzések

A manipuláció szerepe demokráciákban

A manipuláció szerepe demokráciákban

A Lumen kávézóban mutatták be 2020. február 27-én Körösényi András Manipuláció és Demokrácia. Politikaelméleti tanulmányok című kötetét, amely a Gondolat Kiadó gondozásában jelent meg. Az új kiadványról a szerzővel Boda Zsolt (TK PTI) és Enyedi Zsolt (CEU) beszélgetett.

 

A nemzetközi-nemzeti nexus. Gabriel Almond és a politikatudomány egy kiaknázatlan öröksége

Csizmadia Ervin
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Gabriel Almond korszakos személyisége a politikatudománynak, de itthoni recepciója mintha túlságosan is csak a Sidney Verbával közösen írott Civic Culture-re szűkült volna. Pedig Almond nagyon kiterjedt témákban alkotott s ezek közül az egyik különösen érdekes lehet a számunkra. Merthogy foglalkozott a nemzetközi és a nemzeti tényezők sajátos kölcsönhatásával, egészen pontosan azzal, hogy a külső tényezők hogyan hathatnak a belső változásokra. Egy 1989-ben írott tanulmányában számba veszi a politikatudománynak azt a vonalát, amely túlmutat a határokon belüli társadalmi és gazdasági tényezőkön és a változások kapcsán különös hangsúlyt helyez a nemzetközi összefüggésekre. A magyar rendszerváltás harmincadik évfordulóján, Almond dolgozata lehetőséget ad számunkra jó néhány kérdés újragondolására.

 

Válságok és politikai következmények Magyarországon

Pokornyi Zsanett
Kormányzás és Közpolitika Osztály

 

 

A 2007-ben bekövetkező gazdasági válság hatásai vizsgálatának kiterjedt politikai gazdaságtani szakirodalma van. A kapitalizmushoz kapcsolódó elméleti megközelítések és modellek ugyan hagyományosan a fejlett, nyugati gazdaságokra épülnek, a visegrádi országokban végbemenő változások okait és folyamatait feltáró kutatások jelentősen hozzájárulhatnak az európai gazdasági és politikai folyamatok megértéséhez. Annak ellenére ugyanis, hogy a szakirodalom szerint a kelet-közép-európai térség gazdaságai egyazon fejlődési modellel rendelkeznek, eltérő utat választottak a válság kezelésére. Mi húzódik e különbségek mögött? Milyen változások figyelhetők meg az egyes országok esetében? A válságot követően milyen folyamatok látszódnak Magyarországon? Jasper Simons (European University Institute) e kérdéseket járta körül 2019. november 28-án a TK Politikatudományi Intézetében tartott előadásában, melyben a többi visegrádi országgal összehasonlítva mutatta be Magyarországon a válság utáni folyamatokat és azok hatásait.

Igazságos klímapolitika? A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás közpolitikája

Farkas Xénia
Politikai Viselkedés Osztály

 

Az ENSZ 2009-es koppenhágai éghajlat-változási keretegyezmény konferenciáján (COP15) létrejött megállapodás értelmében 2020-ig 100 milliárd dollár éghajlati támogatást kell folyósítani a gazdag adományozó országoktól (donor országok) a szegény (kedvezményezett) országoknak. Vajon az éghajlati segélyek új formája miként viszonyul a hagyományos fejlesztési támogatásokhoz? A leginkább rászorulókhoz kerülnek az alkalmazkodási támogatások? A támogatásokat az adományozók döntései szerint egymástól függetlenül osztják el, vagy a gazdag országok koordinálják hozzájárulásaikat? Kell-e segítenie a gazdagoknak a szegényeket a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban? E heves vitákat kiváltó kérdésekről tartott előadást Florian Weiler 2019. október 17-én a TK Politikatudományi Intézetében.

Pénzügyi paradigmák, közpolitikák, elmaradt és végrehajtott elitcserék

Barczikay Tamás
Kormányzás és Közpolitika Osztály

 

 

Paradigmák fogságában: Elitek és ideológiák a magyar pénzügyi kapitalizmusban címmel jelent meg Sebők Miklós, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet igazgatójának kötete, melyet 2019. október 10-én mutattak be a TK-ban. A beszélgetésen részt vett Medgyessy Péter, Magyarország volt miniszterelnöke, és Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense is.

Mire lehet számítani Bolsonarótól?

Máté Ákos
Kormányzás és Közpolitika Osztály

 

 

A TK Politikatudományi Intézetében 2019. szeptember 19-én megtartott előadásában Nuno Morgado mutatta be folyamatban lévő kutatását, amely Jair Bolsonaro brazil elnök beszédeit és interjúit vizsgálja. Az előadás összességében a Bolsonaro retorikája és a tervezett szakpolitikai eszközök közötti kapcsolatokat emelte ki.

Kirakni a hidegháborús puzzle-t

Kovács Beáta
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

2019. október 3-án mutatták be Békés Csaba (történész, az MTA doktora, a TK Politikatudományi Intézetének tudományos tanácsadója, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, a Cold War History Research Center alapító igazgatója), „Enyhülés és emancipáció. Magyarország, a szovjet blokk és a nemzetközi politika, 1944-1991” című, a TK és az Osiris Kiadó együttműködésében megjelent könyvét. A kötetet Boda Zsolt, a TK főigazgatója és Vajda Barnabás történész, a komáromi Selye János Egyetem habilitált docense ismertette.

A láthatatlan alkotmány trónfosztása

Laki Gergely
a Kormányzás és Közpolitika osztály kutatási asszisztense

 

 

„A láthatatlan alkotmány trónfosztása avagy a politikai konstitucionalisták győzelme?” címmel tartott előadást a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetében Stumpf István. A korábbi alkotmánybíró a Parlamenti Szemlében megjelent, „Az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság viszonyának változásai 2010-től” című tanulmányát mutatta be a Speaker Series elnevezésű eseménysorozaton. Előadásában az elmúlt évek hazai alkotmányossági és hatalommegosztással kapcsolatos vitáit értelmezte globális kihívásokon keresztül, valamint bemutatta hazánk alkotmányfejlődését a 2010-es kormányváltást követő időszakban.

Mennyire pontosan ítélik meg a politikusok az állampolgárok elvárásait?

Benedek István
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály

 

 

A demokratikus képviselet középpontjában a reszponzivitás áll, amely a népakarat érvényesülését, azaz a közvéleményre való fogékonyságot jelenti a vezetők részéről. Azonban ha létezik megragadható közvélemény (habár már ebben sincs egyetértés), és ha ezt még igyekeznek is figyelembe venni a döntéshozók, akkor is kérdéses, hogy az egyes ügyekben azt miképpen és milyen pontosan érzékelik a politikusok. Ez utóbbi kérdéssel foglalkozik Stefaan A. J. Walgrave, az Antwerpeni Egyetem Politikatudományi Tanszékének professzora, aki az MTA TK PTI-ben mutatta be a kutatása legújabb eredményeit. Az előadás a Comparative Agendas Project kutatóhálózatának 12. nemzetközi konferenciájához kapcsolódott, amely az MTA TK rendezésében került lebonyolításra június 6-a és 8-a között. A konferencia közel száz résztvevője hetvennél is több előadást tartott: a részletes program szerint a friss kutatási eredmények bemutatása mellett két újonnan megjelent könyv bemutatóján is részt vehettek a konferencián megjelentek.