PTIblog

A Politikatudományi Intézet blogja

Politikai egyenlőtlenség és demokratikus innováció a harmadik demokratizálódási hullám után Latin-Amerikában: Ernesto Cruz Ruiz előadása (Speaker Series)

2021. szeptember 30. 13:23

A TK PTI ‘Speaker Series’ konferencia sorozatának legutóbbi, 2021. szeptember 23-i rendezvényén Ernesto Cruz Ruiz tartott előadást, aki a Müncheni Műszaki Egyetem képviseletében érkezett hozzánk, hogy legfrissebb kutatási eredményeit megismertesse a magyarországi tudományos szférával is. Leginkább a politika, a gazdaság, a társadalom és a technológia kölcsönhatásaira összpontosít, a latin-amerikai demokratizálódási hullám vonatkozásában.

Ernesto Cruz Ruiz jelenleg a TUM School of Governance (München, Németország) DAAD doktori kutatója. Számtalan szakmai tapasztalattal rendelkezik a közszférában és az iparban, kiváltképp az üzleti és befektetési ösztönzéssel kapcsolatos területeken. Az akadémiai körökben kutatási programja a demokratikus újításokra, a tanácskozó és részvételi demokráciákra összpontosít. Hivatásának tekinti, hogy fokozza az állampolgárok részvételét a demokratikus folyamatokban, mint például az alkotmányozás és a politikaalkotás területein. 

 

A gazdasági fejlődés és a demokrácia kapcsolatáról régóta folynak tudományos viták, melyek a jövedelem- és vagyonelosztásnak a rendszerváltásra, illetve a demokrácia megszilárdítására összpontosítanak. Ernesto azzal kívánt hozzájárulni e szakmai diskurzushoz, hogy a politikai egyenlőtlenség latin-amerikai demokratikus intézményekre kifejtett ​​behatásaira fókuszált, a demokratizálódás harmadik hullámát követő időszakban. 

 

Előadásából kiderült, hogy a demokratizálódás folyamata nem állt meg, miután a régió országai az autoriterizmusról a demokráciára álltak át. Állítása szerint a gazdasági fejlődés és a vagyonmegosztás az 1970-es éveket követően erősen befolyásolta a politikai szereplők közötti erőviszonyokat, és ezzel olyan ellentéteket hoztak létre Latin-Amerikában, amelyek eredményeként a politikai hatalom elosztására irányuló intézményeket megreformálták, illetőleg teljesen újakat hoztak létre. A politikai egyenlőtlenségek demokratikus újításokra gyakorolt ​​hatásait kvantitatívan elemezte, és pozitív hatást vélt felfedezni a politikai egyenlőtlenségek és a demokratikus újítások között.

 

A tanulmány fő tézise az, hogy a demokrácia tovább fejlődik-e Latin-Amerikában, vagy a demokratizálódási hullám mára már teljesen lecsillapodni látszik. A vizsgálat eredményeként kiderült, hogy a demokratizálódási folyamatok harmadik hulláma igenis elérte a vizsgált kontinenst, és a politikai egyenlőtlenség támogatja, sőt, szinte kikényszeríti a demokratikus újításokat, mivel azok a politikai szereplőkön keresztül jutnak érvényre.

Ernesto Cruz Ruiz a PTI TK Speaker Series előadássorozatán

 

Elméletét bizonyítva arra a következtetésre jutott, hogy a politikai egyenlőtlenség pozitívan befolyásolja a demokratikus újításokat, és ezáltal azok szintén hatnak a politikai aktorokra. Érvelése szerint a politikai szereplők politikai preferenciákkal és akarattal rendelkeznek, amelyek egészen a kikényszerítő állapotig stabilan léteznek. Kiderült, hogy a politikai hatalomra való törekvés során a legfontosabb indíték az intézményváltás, a politikai szereplők aktuális politikai napirendje szerint. Vagyis a politikai hatalomért küzdők végső motivációja az intézmények megváltoztatása, a politikai szereplők aktuális preferenciái alapján.

 

Más szóval a politikai szereplők akarata nem elegendő a hatalom garantálásához, ezért több „de facto politikai hatalomra” van szükségük a „de jure politikai hatalom” eléréséhez, valamint az intézmények politikai nézeteinek és napirendjének megfelelő megváltoztatásához. Végül a kvantitatív kutatási eredmények során megállapította azt is, hogy a politikai egyenlőtlenség pozitív hatással van a latin-amerikai demokratikus intézményekre.

 

Címkefelhő

2010 aktivizmus alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése altruista amnesty international antipluralizmus antipolitika átpolitizálódás autokratikus autonómia balázs zoltán beköszöntő belpolitika bene márton bertha szilvia blog bocskai boda zsolt brexit cenzúra civil ethosz civil szervezetek civil társadalom comparative agendas project comparative manifestos project comparative political data sets corvinus egyetem demokrácia demokratikus ellenzék depolitizálódás diktatórikus diskurzus dk doktorandusz dúró józsef egymillióan a magyar sajtószabadságért eljogiasodás élményvezérelt aktivizmus elszámoltatás érzelmek etnikai tisztogatás eurobarometer european social survey facebook filmek géntechnológia guillotine gyűjtőpárt habermas hatalompolitika hegedűs tamás hibrid rezsim higiénia hitler identitás ideológia illiberális állam integráció jobbik jogállam joguralom kádár-rendszer katharok képviseleti demokrácia kierkegaard konferencia konrád györgy konszolidált demokrácia koppány-csoport kormányzás autoriter módja kormányzásra készülés körösényi andrás korrupció közszolgálati média lenhardt balázs liberális demokráciák magyar politikai rendszer magyar politikatudományi társaság magyarország mávészet mérséklődés metaforák migrációs válság migration aid mikael wigell mnb modern individuum mozgalmi háttér mszp mta tk pti napirend nemzetközi adatbázisok néppárti népszerűség ngo orbán viktor orbán-rezsim papp zsófia parliaments and governments database pártfejlődés partikuláris pártok pártpreferencia patkós veronika patrimonializmus polgármester politikai cselekvés politikai fejlődés politikai pszichológia politikatudomány politikus populáris kultúra populizmus pősze lajos ptiblog radikális radikalizmus rítus róna dániel sajtószabadság soros alapítvány stratégia szakpolitika szegedi csanád szélsőséges személyiségjegyek szórólapok szövegbányászat sztálin szürke zóna tárdadalom társadalmi mozgalmak tisztaság toroczkai lászló török gábor tóth csaba tranzakciós aktivizmus újraválasztás univerzális civiltársadalom-elmélet usaid vaclav havel választási csalás választási szabályok választójog vallások varieties of democracy vendée vona gábor