Miután a járvány kezdeti vírusjellegéből folyamatosan politizálódott át – ennek megfelelően az ahhoz kapcsolódó politikai beszédmód is (lásd Szabó Lilla tanulmányát a Vírus és politikatudomány c. kötetben) –, úgy a várakozásoknak megfelelően alakult az egészségügyi rendszer felkészültségének, a járvány korábbi szakaszára vonatkozó kormányzati válságkezelésnek vagy éppen a keleti-nyugati vakcinák megítélésének kérdése is. Magyarország ebben a tekintetben nem a kivétel, hanem egyike azon mintaországoknak, például az Egyesült Államok.
Az alábbiakban az IDEA Intézet 2021. július végén, augusztus elején végzett 2000 fős, online reprezentatív kutatására támaszkodunk, mely a koronavírus-járvány negyedik hullámával kapcsolatos lakossági véleményeket vizsgálta. Ez már a járvány azon szakasza, melynek során a lakosság veszélyérzete változhatott, és a vonatkozó kormányzati intézkedések (“lazítások”) növelhették az állampolgárok komfortérzetét. Emellett az oltásokkal kapcsolatos bizonytalanság is alábbhagyhatott – nem relativizálva persze különösen a Sinopharm körüli hatékonysági problémákat –, viszont a megkérdezettek a negyedik hullám érkezését is sejthették (legalábbis okkal feltételezhetjük). Ezek alapján a COVID veszíthetett a korábbi szakaszokra jellemző átpolitizált jellegéből, és ezzel párhuzamosan erősödhetett a világjárvány közegészségügyi probléma jellege. Végül hozzá kell tenni azt is, hogy augusztus 4-től megnyílt a lehetőség a harmadik oltás felvételére. Mindezek alapján azt vizsgáltuk, hogy míg a korábbi hullámok idején kifejezetten pártos válaszokat adtak a magyarok, úgy vajon 2022 nyarán a válaszadók harmadik oltásra vonatkozó preferenciája, illetve félelmük a negyedik hullámtól mennyire „rabja” az egyébként más esetekben fennálló pártosság(uk)nak.
Módszertan
A fentiek megválaszolásához logisztikus regressziós modelleket alkalmaztunk, és az alábbiakban két modell eredményeit mutatjuk be. Az első modell esetén a függő változó arra a kérdésre adott válasz, hogy „mennyire tart a válaszadó a negyedik koronavírus-hullám érkezésétől”. A változó 1-es értéket vesz fel, amennyiben a válaszadó kifejezetten tart a negyedik hullámtól, és 0-át minden más válaszadó esetén. A másik függő változónk esetén a kérdés a harmadik oltás iránti hajlandóságra vonatkozott („Augusztus 1-től lehetővé teszik a harmadik oltást. Ön élni fog vele?”). A regressziós modellben szereplő változó 1-et vesz fel, amennyiben a válaszadó beadatná magának a 3. koronavírus elleni oltást.
Eredmények
Az alábbi ábrák a válaszokhoz kiemelten fontos változók közötti kereszttáblás összefüggéseket szemléltetik. Látható, hogy a Fidesz-szavazók 45 százaléka inkább tart a koronavírus-járvány negyedik hullámától, míg 46 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy inkább nem. Ezzel szemben az ellenzéki szavazók (kivétel Mi Hazánk) körében valamivel többen jelölték, hogy nagyon tartanak a negyedik hullámtól, viszont többen vannak azok is, akik egyáltalán nem tartanak tőle. Ahogy az a vonatkozó regressziós táblából kiolvasható (1. Függelék), a negyedik hullámmal kapcsolatos félelemre inkább a válaszadók neme és kora van hatással: az idősebb nők tartanak tőle elsősorban.
- Ábra. Saját készítés. Forrás: IDEA, 2021 július-augusztus
A következő ábra a pártpreferenciát és a harmadik oltás iránti hajlandóságot vizsgálja. Ahogy az a vonatkozó regressziós modellben is látható (2. Függelék), ebben az esetben a Fideszre szavazás jelentősen befolyásolja a válaszadói preferenciákat: amennyiben a válaszadó a Fideszre szavazna egy most vasárnap tartandó választáson, 3.388-del növeli az esélyét a harmadik oltás iránti hajlandóságnak, szemben mindenki mással. A két változó közötti kereszttáblás összefüggés alapján a Fidesz-szavazók jóval nagyobb arányban nyilatkoztak úgy, hogy beadatnák a harmadik oltást maguknak, míg a kormánypárti táboron kívüli szavazók 36 százaléka nem kíván élni vele.
2. Ábra. Saját készítés. Forrás: IDEA, 2021 július-augusztus
A függelékben található táblázatok részletesen bemutatják a logisztikus regressziós modellek együtthatóinak, illetve az együtthatókhoz tartozó szignifikanciaszintek alakulását.
Következtetések
Rövid vizsgálatunkban a címben feltett kutatási kérdésekre tehát az alábbi válaszokat kaptuk: egyrészt a koronavírus negyedik hullámától való félelem esetén a pártosság nem bír befolyásoló erővel, nem érvényesül az ismert politikai törésvonal, a szokásos kormány–ellenzék dichotómia. Azaz a koronavírus-járvány negyedik hulláma nem politikai értelemben osztja meg a válaszadókat. Ezzel szemben a harmadik oltás felvétele kapcsán egyértelműen megmutatkozik a válaszadók pártpreferenciájának (illetve pártkötődésének) befolyásoló ereje a közpolitikai preferenciákban. Ennek számos magyarázat lehet, például az, hogy a kormányzat a harmadik oltás lehetőségének megnyitásával maga lett az ügygazda, saját követői inkább meghallják, és mivel „a” kormány mondja, nagyobb bizalommal is vannak a harmadik oltással kapcsolatban.
Az első kérdést illetően – ahogy fentebb is kitértünk rá –, azáltal a koronavírus-járvány (az ezzel kapcsolatos hírek, a folyamatosan változó korlátozások, szabályozások, stb.) másfél éve az állampolgárok mindennapjaiknak szerves része, kialakulhatott bizonyos mértékű konszenzus a vírus kapcsán, azaz kevéssé az aktuális politikai kommunikáció befolyásolja a véleményeket. Továbbá a koronavírus kapcsán az állampolgárok egyre tájékozottabbak is a vonatkozó kérdésekben, és így könnyebben alakulhat ki pártoktól független véleményük.
Mivel jelenleg a magyar kormányzati és ellenzéki politikai szereplők között az oltások fontosságában és a beoltottsági szint emelésében konszenzus van, a fenti eredmények kapcsán különösen hangsúlyozni kell, hogy egy pillanatnyi helyzetet mutatnak. Ahogy a negyedik hullámtól való félelem kapcsán – amely részben egy affektív állapot is – eltűnt a pártos elkötelezettség a szavazók véleményében, úgy további, koronavírussal kapcsolatos kérdések mentén is lazulhat a pártos kötődés szerepe – még akár egy olyan extrém mértékben pártos ország esetén is, mint Magyarország.
1. Függelék
Függő változó: Mennyire tart a 4. hullámtól? |
||
|
Sig. |
Exp(B) |
Férfi |
0.006** |
0.567 |
Kor |
0.001*** |
1.024 |
Iskolai végzettség |
0.773 |
0.985 |
Liberális-konzervatív |
0.737 |
0.95 |
Kormány-ellenzék |
0.232 |
.685 |
Konstans |
0.000 |
0.046 |
Logisztikus regresszió. ***p<0.001, **p<0.005, *p<0.01 Saját készítés. Forrás: IDEA, 2021 július-augusztus |
2. Függelék
Függő változó: Beadatná-e a 3. oltást? |
||
|
Sig. |
Exp(B) |
Férfi |
0.046 |
1.32 |
Kor |
0.000*** |
1.024 |
Iskolai végzettség |
0.060 |
1.074 |
Liberális-konzervatív |
0.229 |
1.142 |
Kormány-ellenzék |
0.000*** |
3.388 |
Konstans |
0.000 |
0.029 |
Logisztikus regresszió. ***p<0.001, **p<0.005, *p<0.01 Saját készítés. Forrás: IDEA, 2021 július-augusztus |