A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)

Tovább

Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között

Tovább

A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak

A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban.  A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.

Tovább

Legfrissebb hírek

MEGHOSSZABÍTVA: Felhívás a TK Politikatudományi Intézet alkotói pályázatára - 2020. 2. félév

MEGHOSSZABÍTVA: Felhívás a TK Politikatudományi Intézet alkotói pályázatára - 2020. 2. félév

A TK Politikatudományi Intézet publikációs pályázatot ír ki BA, MA, illetve PhD képzésre beiratkozott felsőoktatási hallgatók részére politikatudományi vagy társterületeken végzett tudományos munka és ennek magyar nyelvű publikációjának támogatására. A pályázaton részt vehet minden magyarországi, külhoni, illetve külföldi intézmény magyar állampolgárságú hallgatója.

 

 

 

 

 

Sajtóvisszhang: Sebők Miklós a Klikk TV-n

Sajtóvisszhang: Sebők Miklós a Klikk TV-n

"Sebők Miklóssal, a Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársával beszélgettünk az amerikai elnökválasztásról. Sebők úgy véli: „jelenleg minden jel arra utal, hogy Biden fog nyerni, de azért Trumpot sem írnám le teljesen”. Elmondta, hogy az Egyesült Államokban eleve más választási rendszer van, mint amit mi megszokhattunk és aki végignézte a 2016-os elnökválasztást, tudhatja, hogy hiába Hillary Clinton kapott több szavazatot, az elektori rendszerben mégis Trumpot hozták ki győztesnek. A szakértő hozzátette: „napi szintű választási machinációk vannak, hiszen ilyenek a fejlett demokráciák. Egyik helyen korlátozzák a szavazóhelyiségek számát, a másikon pedig manipulálják, hogy ki az, aki egyáltalán szavazhat."

 

NKFIH gyakornokok az Intézetben

NKFIH gyakornokok az Intézetben

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) külföldön tanuló magyar diákok hazai nyári gyakorlatát ösztönző pályázatán (2020-1.2.1-GYAK) nyert támogatást a TK Politikatudományi Intézetének két gyakornoka Schultz Nóra és Osváth Zoltán.

 

 

 

Sajtóvisszhang: Metz Rudolffal készített interjút a Corvinus Közgazdász Online

Sajtóvisszhang: Metz Rudolffal készített interjút a Corvinus Közgazdász Online

"Populizmus, autokrácia, jogokat korlátozó maszkviselés és egy soha nem látott mélységbe süllyedt elnökválasztási vita? A társadalmi ellentétek világszerte egyre inkább áthidalhatatlannak tűnnek, megértésükhöz pedig a demokráciaértelmezésben lehet a kulcs. Metz Rudolffal, a Corvinus Egyetem tanárával, a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársával beszélgettünk."

 

 

 

Sajtóvisszhang: Stumpf István a hvg.hu-n

Sajtóvisszhang: Stumpf István a hvg.hu-n

"A koronavírus okozta globális világválság megerősítette az antidemokratikus folyamatokat, hosszú távon azonban erősebb demokráciához és jogállamisághoz is vezethet – mondta az Egyensúly Intézet online konferenciáján Francis Fukuyama amerikai filozófus. Stumpf István volt alkotmánybíró szerint pedig a politikusoknak akár néhány éven belül eddig nem tapasztalt társadalmi konfliktusokkal kell majd szembenézniük."

 

Legfrissebb blogbejegyzések

A Jobbik mérséklődésének jelei és eredményei

Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály

 

 

Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.

Senki sem az, akinek látszik: rezsimváltás utáni civil cselekvések

Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály

 

 

A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.

Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?

Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály

 

 

Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?