Közelgő események
Dr. Stumpf István 2025. március 15-én Széchenyi-díjban részesült. Az egész PTI nevében gratulálunk nyugalmazott főmunkatársunknak!
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
"Az Azonnali Medve-Bálint Gergő politológussal, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársával, a téma kutatójával vette sorra, hogy milyen forgatókönyvek lehetségesek az Európai Tanács, azaz az EU-s állam- és kormányfők csütörtökön kezdődő ülésén, és ezek mit jelenthetnek pontosan a gyakorlatban."
"A Válasz Online megjelenés előtt ismerteti a 2010 óta tartó hatalomgyakorlás talán legátfogóbb tudományos elemzését. Körösényi András, Illés Gábor és Gyulai Attila a héten debütáló, Az Orbán-rezsim című könyve leszámol a rendszer több mítoszával: nincs orbáni „mesterterv”, a közpolitika tele van kapkodással, az unortodox gazdasági vezetés sok szempontból neoliberális és igenis van „néppel szembeni kormányzás”. A lapunknak nyilatkozó politikatudósok ugyanakkor állítják: sem a hibrid rezsim tézise, sem a mantraszerű populistázás nem visz sokkal előrébb, hogy megértsük az Orbán Viktor-féle vezérdemokráciát. Nagy, páros interjú Körösényi Andrással és Gyulai Attilával, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudósaival."
Sebők Miklós az RTL Klub 21. század c. műsorának nyilatkozott a feketék amerikai polgárjogi mozgalmáról.
Három új kutató kezdte meg munkáját a Politikatudományi Intézetben.
Megjelent Boda Zsolt "Ki dönt? Kormányzási stílusok és közpolitikai változás Magyarországon 2002–2014" c. kötete az Gondolat kiadó gondozásában!
"Blöfföl Orbán, vagy tényleg megvétózza a következő EU-büdzsét? Jól jár-e Magyarország, ha a miniszterelnök így tesz? Miből fog jövőre működni az EU, ha nem fogadják el az új költségvetést? Tényleg a jogállamiságról szól ez a vita? Medve-Bálint Gergő politológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója magyarázza el az Azonnalinak."
A POLTEXT pályázata nyert a CLARIN ParlaMint projektjének ‘Call for New Languages’ felhívásán, így a POLTEXT csapata is hozzá fog járulni a ParlaMint adatbázisához.
Megjelent Körösényi András, Illés Gábor és Gyulai Attila "Az Orbán-rezsim A plebiszciter vezérdemokrácia elmélete és gyakorlata" c. kötete az Osiris kiadó gondozásában!
Megjelent Szabó Andrea, Körösényi András és Böcskei Balázs által szerkesztett "Vírusba oltott politika. Világjárvány és politikatudomány" c. kötet a Napvilág Kiadó és a TK PTI gondozásában!
Idén a Magyar Politikatudomány Társaság Hajnal Györgynek a Bibó István Emlékdíjat, míg Patkós Veronikának a Kolnai Aurél Díjat adta.
Gratulálunk!
Legfrissebb blogbejegyzések
Balázs Zoltán
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály
A politikában, csakúgy mint a hétköznapi nyelvben gyakori a képes beszéd. A politikai metaforák működéséről keveset tudunk, ám valószínűsíthető, hogy minél mélyebb gyökerű, az emberi valósághoz természetesebben tapadó metaforákkal él a politika, annál jobban számíthat arra, hogy különösebb magyarázat nélkül is elfogadjuk azokat a politikai tetteket, amelyeket ilyen fogalmakkal jelölnek meg. A következőkben a tisztaság politikai és a politikatudományi metaforáját vesszük szemügyre.
2017. december 8-án harmadik alkalommal rendezte meg a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskolája a Politológus doktoranduszok konferenciáját, azzal a céllal, hogy egy széles szakmai fórumot teremtsen a doktoranduszhallgatók és doktorjelöltek számára. Az esemény nemcsak a szakmai orientációban, hanem a karriertervezés általános kérdéseit illetően is igyekezett segítséget nyújtani a pályakezdő kutatóknak. Az angol és magyar nyelvű panelekben több mint 40 fiatal kutatónak nyílt lehetősége bemutatni kutatásait és eredményeit, amelyeket a felkért, területükön szakértő korreferensek bíráltak el. A közös munka fókuszába a kutatások és kutatási projekteket előrelendítése és fejlesztése került. A rendezvény szakmai támogatója az MTA TK Politikatudományi Intézete és a Magyar Politikatudományi Társaság volt.
Politikai témájú mozifilmek listázásának nagy hagyománya van. Folyóiratok, online értékelő portálok, filmes blogok rendre közlik saját összeállításaikat azokról a filmekről, melyeket minden politika iránt érdeklődőnek látnia kell. Hogy a magunkét hozzátegyük, megkértük a Politikatudományi Intézet munkatársait, írjanak saját személyes kedvenceikről spoilermentesen. E szigorúan szubjektív és bővítésre csábító listával kívánunk boldog újévet minden kedves olvasónak!
2017. szeptember 28-án Frank Baumgartner (University of North Carolina) két témáról tartott előadást a PTI-ben. Első előadásában a Comparative Agendas Project című nemzetközi kutatásról beszélt. A Bryan Jonessal közösen alapított együttműködés az egyik legjelentősebb nemzetközi politikatudományi kutatóhálózatot tudhatja magáénak. Előadásában kitért a Bryan Jonessal közösen írt, 2015-ben megjelent Politics of Information kötetre, melyben az információ politikaformáló erejét helyezik középpontba. Frank az intézetünkben működő Comparative Agendas Projekt (CAP) meghívására érkezett Magyarországra.
Szántó András
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály
A politika „hajózás-metaforája” szerint a vezető feladata a hajó irányítása, illetve viharos időben a kormányozhatóság biztosítása. Ebben a felfogásban a vihar egy váratlan külső hatás, amelyet a kormányosnak uralnia kell. A politikai vezetők és válságok kapcsolata azonban nem érthető meg kizárólag a külső sokkok megzabolázására tett kísérletként. Az is elképzelhető, hogy a vezetők szándékosan terelik a hajót „vadvizekre”, hogy ezzel a politikai helyzetet megváltoztassák, és saját céljaiknak szerezzenek érvényt.
Patkós Veronika
Politikai Viselkedés Osztály
Dobos Gábor
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály
Ha valaki kvantitatív kutatást végez, két dolgot tehet: saját adatokat gyűjt, vagy mások által létrehozott/összegyűjtött adatokat használ. Az adatbázisépítés általában nagyon időigényes, és az anyagi terhei is jelentősek lehetnek. Emiatt mindenképpen érdemes tájékozódni, hogy a kérdésünk vizsgálatához milyen gyűjteményekben találhatunk adatokat. Szerencsére rengeteg olyan adatbázis létezik, amelyek korlátozás nélkül elérhetőek és elemezhetőek, így mindenki számára lehetővé teszik a legkülönfélébb társadalomtudományi kérdések vizsgálatát. Az alábbiakban néhány különösen jól kutatható és hasznos nemzetközi adatbázist mutatunk be.
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
