A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak

A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban.  A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.

Tovább

Legfrissebb hírek

Kinevezték a PTI új igazgatóját

Kinevezték a PTI új igazgatóját

Sebők Miklós, a Politikatudományi Intézet főmunkatársa az MTA TK vezetésétől – az MTA elnökének egyetértésével – megbízást kapott a Politikatudományi Intézet igazgatói teendőinek ellátására. A megbízatás a 2019. július 1.-től 2022- június 30.-ig terjedő időszakra szól.

Bolyai-ösztöndíjat nyert Patkós Veronika és Sebők Miklós

Bolyai-ösztöndíjat nyert Patkós Veronika és Sebők Miklós

Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat nyert Patkós Veronika "A politikai polarizáció, mint társadalmi kihívás" című kutatására, és Sebők MiklósA törvényhozás közpolitikai hatalma a rendszerváltás után - Egy szövegbányászati vizsgálat” című kutatására három évre. Gratulálunk!

Kutatóink az ESA éves konferenciáján

Kutatóink az ESA éves konferenciáján

Az European Sociological Association éves konferenciáján a Politikai Kommunikáció Kutatócsoport tagjai a Politics of boundaries: social semiotics and multimodality in communication studies című panelben az alábbi előadásokkal szerepelnek:

Közpolitikai napirendek, közpolitikai dinamikák – Nemzetközi konferenciát rendezett a PTI

Közpolitikai napirendek, közpolitikai dinamikák – Nemzetközi konferenciát rendezett a PTI

Milyen változásokon mennek keresztül a közpolitikai napirendek? Mely szakpolitikai területek kerülnek előtérbe és miért? Milyen módszertani eszközökkel vizsgálhatók a napirendek átrendeződésének kérdései? E témaköröket járta körül a nemzetközi Comparative Agendas Project (CAP) 2019. június 6-8. között megrendezett éves konferenciája, melynek az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont volt a házigazdája. A CAP magyar kutatócsoportja által szervezett eseményen 25 ország több mint 90 kutatója mutatta be legfrissebb eredményeit és módszertani újításait.

Az MTA TK ad otthont a 12. éves CAP konferenciának

Az MTA TK ad otthont a 12. éves CAP konferenciának

A Szervezőbizottság nevében (Boda Zsolt MTA TK, Sebők Miklós MTA TK PTI, Rens Vliegenthart  University of Amsterdam, Christoffer Green-Pedersen Aarhus University) örömmel jelentjük be, hogy 2019. június 6-8. között az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában rendezzük meg a Comparative Agendas Project (CAP) 12. nemzetközi konferenciáját. A konferencia megnyitóján Enyedi Zsolt (Central European University) tart plenáris előadást "The Issue Positions of Populist Parties" címmel. A közpolitikai napirend kérdéseit vizsgáló CAP nemzetközi kutatóhálózat több mint két tucat európai és tengerentúli tagországgal rendelkezik. A CAP éves konferenciája kiemelt fórumot jelent a kutatók számára legfrissebb eredményeik bemutatására, egymás munkáinak megismerésére, ezáltal pedig a CAP minőségének erősítéséhez és a kutatóhálózat növeléséhez. Az idei konferencián 25 ország több, mint 100 kutatója vesz részt.

A kutatócsoport bemutatta a kutatássorozat negyedik hullámának friss eredményeit

A kutatócsoport bemutatta a kutatássorozat negyedik hullámának friss eredményeit

2019. május 9-én került sor az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetében az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatássorozat legfrissebb, 2019. februári eredményeinek sajtónyilvánosság előtti bemutatására. A kérdőíves adatfelvétel negyedik hullámának legfontosabb eredményeit a kutatás vezetője, Szabó Andrea, valamint a kutatócsoport tagjai közül Oross Dániel és Susánszky Pál mutatták be a megjelent újságírók, kutatók, a kutatásban is részt vevő hallgatók és az érdeklődők számára.

Legfrissebb blogbejegyzések

Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?

Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály

 

 

Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?