A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
A Kossuth Rádió Jó napot Magyarország! című műsorában adott rövid interjút Gyulai Attila arról, hogy milyen tulajdonságok és képességek várhatóak el a politikusoktól, mi motivál valakit arra, hogy politikus legyen, és arról, hogy mi jellemzi a weberi vezetőket.
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete szeretettel meghív minden érdeklődőt "Vírusnyertesek és vírusvesztesek – Új politikatudományi eredmények a válság kapcsán" című online konferenciájára, amelyen az Intézet a koronavírus-járvánnyal foglalkozó új tudományos projektjei mutatkoznak be. A rendezvényen előzetes eredményeket közlünk a PTI munkatársai által folytatott kutatásokból, melyeket 2020 őszén egy önálló kötetben adunk közre.
Megjelent Patkós Veronika és Szántó András cikke a politikai elfogultság és a politikai tudatosság kapcsolatáról.
Megjelent Birtalan Ilona Liliána - Bartha Attila - Neulinger Ágnes - Bárdos György - Oláh Attila - Rácz József - Rigó Adrien (2020) Community Supported Agriculture as a Driver of Food-Related Well-Being című tanulmánya a Sustainability multidiszciplináris open access folyóiratban (a Sustainability 2018-as impakt faktora: 2,592).
Az Élet és Irodalom hasábjai Széky János beszélgetett Valuch Tiborral a nemrég megjelent Mindennapi történeteink című könyve kapcsán történelmi és politikai generációkról, szocializációról, társadalmi magatartásról a múltban és a jelenben
"Az egészséges patriotizmust már egészen fiatalon, Sárospatakon magába szívta, és a hazaszerető szellemiség egész munkásságát végigkísérte. Szakkollégiumi igazgatóként, jogászként, politológusként, szociológusként komoly szerepet vállalt annak a rendszerváltó generációnak a kinevelésében, amelyik kompromisszumok megkötése nélkül törekedett céljai megvalósítására, a pártállami uralom megdöntésére. Szerinte a rendszerváltás időszakát az ádáz politikai csatározások és a felfokozott érzelmek uralták, s bár a pártpolitikai életnek nem kívánt aktív részese lenni, a kancelláriaminiszterként végzett munkára jó szívvel emlékszik vissza. Stumpf István volt alkotmánybíróval beszélgettünk a rendszerváltás pezsgő időszakáról, közéleti harcokról, szellemi műhelyekről, a civil társadalom erejéről és Bibó István filozófiájáról, amely még ma is érvényes."
Milyen értelemben tekinthető sikeresnek a járványkezelés Spanyolországban? Hogyan hat a spanyol politikai kultúrára a krízishelyzet: a vetélkedés vagy az együttműködés kerül az előtérbe? Hogyan és milyen mértékben változtatja meg a spanyol uniós politika preferenciáit az egyre szélesebb rétegeket érintő gazdasági válság? Miben más a járvány kezelése Magyarországon és Spanyolországban? Ezeket és hasonló, a magyar médiában kevéssé vizsgált kérdéseket jártunk körül a Tóth Andrással készült beszélgetésben.
A magyar miniszterelnök kivirult a koronavírus-járvány idején, él, mint hal a vízben – mondta a Fülkében, a hvg.hu közéleti podcastjában Körösényi András. A politológus egyetemi tanárral a közelmúltban megjelent könyveiről és a vezérdemokráciákról is beszélgettünk.
Legfrissebb blogbejegyzések
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?