Közelgő események
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
Megjelent a Horváth Szilvia és Gyulai Attila által szerkesztett “Dialógus, vita, diskurzus. Tanulmányok Szabó Márton diszkurzív politikatudományáról” c. kötet a TK PTI és L'Harmattan kiadó gondozásában.
Megjelent a Kiss Balázs által szerkesztett “A szavakon túl. Politikai kommunikáció Magyarországon, 1990-2015” c. kötet a L'Harmattan kiadó gondozásában
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
A Ludovika Szabadegyetemen – 30 éve szabadon – rendezvénysorozat keretében Stumpf István „A politikai rendszerváltás folyamatai, a pártosodás alakulása” címmel előadást tartott 2020. február 18-án
A fiatalok értékválasztásairól, politikai preferenciáiról és az őket foglalkoztató kérdésekről beszélgetett Szabó Andrea ifjúságkutatóval Bíró-Nagy András, az Új Egyenlőség szerkesztője.
2020. január 31-én lezárult az Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete által meghirdetett Legjobb előadás díj hivatalos bírálati szakasza, és megszületett a döntés.
Metz Rudolf (Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet) az MTA által alapított Akadémiai Ifjúsági Díjban részesült 2020. januárjában, A politikai vezetés három arca. A politikai vezetés értelmezési lehetőségei és gyakorlatai a demokráciában című pályamunkájáért.
A TK Politikatudományi Intézet publikációs pályázatot ír ki BA, MA, illetve PhD képzésre beiratkozott felsőoktatási hallgatók részére politikatudományi vagy társterületeken végzett tudományos munka és ennek magyar nyelvű publikációjának támogatására.
2019-ben a Magyar Politikatudományi Társaság Elnökségének döntése értelmében a Bibó István Emlékdíjat Prof. Dr. Stumpf István a TK főmunkatársa kapta.
"Írásom címe egyben egy nemrég megjelent könyv címe is. Szerzője Sebők Miklós, az MTA Politikatudományi Intézetének igazgatója, műve tehát a politika szemszögéből tekint rá azokra a gazdasághatalmi konfliktusokra, amelyek nyomán a rendszerváltozásnak nevezett folyamat meghatározó struktúrái kiformálódtak. Aligha van olyan kérdés, amelyik ennél jobban megosztaná mindazokat, akik ennek a folyamatnak a feltárására vállalkoztak eddig." Bogár László
A kötet egyik szerzője, Paár Ádám adott interjút a Világgazdaságnak
Legfrissebb blogbejegyzések
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
