Közelgő események
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
Megjelent Balázs Zoltán és Molnár Csaba “Irányzatok a magyar politikai gondolkodásban. Jelen és múlt” c. könyve az Osiris kiadó gondozásában.
Megjelent Balázs Zoltán “Homérosz napja. Politikáról, morálról, civilizációról” c. könyve a Gondolat kiadó gondozásában.
A PTI új könyve kapcsán adott interjút Sebők Miklós a Klubrádió Könyvklub című adásában.
"Itt van Amerika? Agytrösztök Magyarországon
Az agytrösztök (think tankek) nemcsak az amerikai politika természetes szereplői, de az utóbbi évtizedekben a magyar politika háttérvilágában is egyre több ilyen szervezet bukkant fel. E hazai intézmények jellemzően azonosulnak az amerikai agytrösztök által betöltött funkciókkal, és lehetőségeikhez mérten igyekeznek is betölteni ezt a szerepet a hazai közéletben."
A szerkesztők úgy fogalmaznak, hogy a kötet célja, hogy „átfogó, megbízható́, egyben közérthető̋ képet adjon a magyar olvasóknak arról, milyen hatást gyakorolt az amerikai politika a rendszerváltás utáni Magyarországra.” Bemutatják, hogyan amerikanizálódtak a hazai ideológiai viták, a kampánytechnikák, valamint a magyar politikai intézményrendszer. „Mindezekkel – pozitív vagy negatív értelemben, de – az amerikai politikai hatások a magyar mindennapok elválaszthatatlan részévé váltak.” hvg.hu
"Az első McDonald's 1988-as megnyitása szimbolikus eseménnyé vált. Az "igazi" - tehát már nem csalamádés - hamburgerért kígyózó Régiposta utcai sorok jelezték: ahogy a magyar nép készen állt arra, hogy az állampárti szocializmust demokráciára és piacgazdaságra cserélje, ugyanúgy éhezett a Big Macre a CityGrill után. De az Újvilágból nemcsak az idealizált Amerika-kép kellékei érkeztek meg a rendszerváltással."
"Ha az alkotmányos mérnökök más országok problémás hagyományaiból, rossz módszereiből akarnak meríteni a „legrosszabb gyakorlatok demokráciájának” tervezése során, akkor az Egyesült Államok – valóban gránitszilárdságú, de helyenként elavult alkotmányos struktúrájával és minden pozitív, demokratikus aspektusával együtt – széles tárházát nyújtja az ilyen elemeknek."
"Merész vállalkozás. Sokan, sokféleképpen elemezték már a rendszerváltás óta eltelt harminc esztendő magyar politikáját, de ilyen szempontú átfogó értékelés eddig még nem született. Az Itt van Amerika című, Sebők Miklós és Böcskei Balázs által szerkesztett, az Athenaeum Kiadónál a napokban megjelenő kötetben több mint 30 elismert Amerika-szakértő, illetve gyakorlati szakember foglalta össze, hogyan hatott az elmúlt évtizedekben az amerikai politika a magyar közéletre. Az amerikai befolyás legjellemzőbb elemeiről Sebők Miklóssal, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont intézetigazgatójával beszélgettünk. "
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
"A volt kancelláriaminiszter, nemrég leköszönt alkotmánybíró, Orbán egykori kollégiumi nevelője interjút adott a hvg.hu-nak és a hvg360.hu-nak, amelyben beszél a talárban eltöltött éveiről és az Orbán Viktor által felépített rendszerről is. Nagyinterjú."
Legfrissebb blogbejegyzések
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
