Megjelent a COMPTEXT 2020 konferencia felhívása
A COMPTEXT (a korábbi POLTEXT) nemzetközi szövegbányászati hálózat következő, 2020 májusában Innsbruckban megrendezésre kerülő konferenciájának felhívása elérhető.
Közelgő események
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
Műhelyvita a magyar jogalkotás minőségéről készülő kötetről
A Sebők Miklós, Gajduschek György és Molnár Csaba szerkesztésében készülő, a magyar jogalkotás minőségét a rendszerváltás óta eltelt időszakra vonatkozólag interdiszciplináris módon, jogtudományi és társadalomtudományi megközelítéseket egyaránt alkalmazva elemző kötet kéziratának vitájára került sor a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetében.
Politikaelméleti és Eszmetörténeti Éves Konferencia 2019
Az NKE Eötvös József Kutatóközpontjának két intézete, a Molnár Tamás Kutatóintézet és a Politika- és Államelméleti Kutatóintézet, valamint a Társadalomtudományi Kutatóközpont közös politikaelméleti és eszmetörténeti konferenciát szervez
Deák Ferenc Díjat kapott Stumpf István
A Deák Díj Testület szervezésében 2019. november 4-én a Magyar Ügyvédi Kamara klubtermében ünnepélyes keretek között adták át a jogászi hivatásrendek idei Deák Ferenc-díját. Ebben az elismerésben részesült Dr. Stumpf István, egyetemi tanár, volt alkotmánybíró.
Gratulálunk!
Sajtóvisszhang: Sebők Miklós és Szabó Andrea kerekasztal-beszélgetéséről számolt be az Index
Friedrich-Ebert-Stiftung és a Political Capital közösen szervezett konferencián a Politikatudományi Intézet munkatársai, Sebők Miklós és Szabó Andrea egy kerekasztal-beszélgetésen vettek részt. Erről számolt be az Index hírportál.
Publikáció: Kopasz Marianna tanulmánya a Research Papers in Education folyóiratban
Megjelent Kopasz Marianna és társszerzője, Hermann Zoltán (KRTK KTI) „Educational policies and the gender gap in test scores: A cross-country analysis” című, nyílt hozzáférésű cikke a Research Papers in Education folyóiratban.
Publikáció: Bíró-Nagy András tanulmánya a Romanian Journal of Political Science folyóiratban
Megjelent Bíró-Nagy András „The Career Paths of Central European MEPs. Political Experience and Career Ambitions in the European Parliament” c. tanulmánya a Romanian Journal of Political Science folyóiratban.
Sajtóvisszhang: Sebők Miklós könyvbemutatójáról számolt be az Index
"A könyv egyik fontos tézise és küldetése szerzője szerint az, hogy 30 év távlatából kritikusabban megvizsgálja, újraértékelje és elemezze a rendszerváltást követő közpolitikai döntéseket, az ezekhez vezető és ezek miatt elindult folyamatokat."
Az Index cikke a könyvbemutatóról.
Publikáció: Valuch Tibor tanulmánya a Berghahn kiadónál megjelent rangos tanulmánykötetben
Megjelent Valuch Tibor „A Special Kind of Cultural Heritage - The Remembrance of Workers’ Life in Contemporary Hungary – Case Study of Ózd” című tanulmánya a Stefan Berger által szerkesztett, a Berghahn Kiadó által megjelentetett “Constructing Industrial Pasts Heritage, Historical Culture and Identity in Regions Undergoing Structural Economic Transformation.” című tanulmánykötetben.
Publikáció: Medve-Bálint Gergő tanulmánya a Review of International Political Economy-ban
Megjelent Medve-Bálint Gergő és társszerzője, Vera Šćepanović (Leideni Egyetem) nyílt hozzáférésű cikke „EU funds, state capacity and the development of transnational industrial policies in Europe’s Eastern periphery” címen a Review of International Political Economy című folyóiratban.
Legfrissebb blogbejegyzések
A Jobbik mérséklődésének jelei és eredményei
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Senki sem az, akinek látszik: rezsimváltás utáni civil cselekvések
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
