A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)

Tovább

Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között

Tovább

A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak

A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban.  A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.

Tovább

Legfrissebb hírek

Kutatóink a POLTEXT konferenciáján Tokióban

Kutatóink a POLTEXT konferenciáján Tokióban

Szeptember 13-15 között Tokióban rendezte meg mintegy 60 nemzetközi előadó részvételével 3. éves konferenciáját a POLTEXT projekt, melynek egyik szervezője Sebők Miklós, a TK PTI tudományos főmunkatársa volt.

Kutatóink az ECPR éves konferenciáján

Kutatóink az ECPR éves konferenciáján

Számos kutatónk vett részt az ECPR (European Consortium for Political Research, Európai Konzorcium a Politikai Kutatásért)  éves konferenciáján, amelyet idén Wrocławban, Lengyelországban rendeztek meg szeptember 4-7. között.

Valuch Tibor és Wineroither David nyert a TK “Kis Inkubátor” pályázatán

A Társadalomtudományi Kutatóközpont „Kis Inkubátor” pályázatának célja, hogy jelentősen előmozdítsa a TK kutatóinak nemzetközi kapcsolatépítését és nemzetközi publikációs tevékenységét, támogassa azokat az együttműködéseket, melyek a TK kutatóinak kezdeményezésére indulnak és proaktív szerepvállalásával működnek, egyúttal lehetőséget adjon innovatív, úttörő jellegű, kísérletező, felfedező kutatási témák megvalósítására.

Konferenciafelhívás MA és doktori képzésben résztvevő hallgatóknak

Konferenciafelhívás MA és doktori képzésben résztvevő hallgatóknak

A politikai folyamatok és jelenségek megértése számos tudományterületről vonzza a kutatókat, akik eltérő perspektívákból (pl. összehasonlító politikatudomány, politikai gazdaságtan, politikai szociológia, politikai kommunikáció) közelítenek összekapcsolódó kérdések megválaszolásához. Az így megszülető diskurzusok azonban gyakorta nem vagy csak ritkán találkoznak egymással. A politika teljesebb megértéséhez viszont számos elméleti és módszertani megközelítés alkalmazása, illetve eredményeik felhasználása, kombinálása szükséges. Az idén ötödik alkalommal megrendezésre kerülő doktorandusz konferencia célja megalapozni a politikával foglalkozó doktoranduszhallgatók, doktorjelöltek és doktori képzésre készülő mesterszakos hallgatók közötti párbeszédét és közös gondolkodását.

Legfrissebb blogbejegyzések

A Jobbik mérséklődésének jelei és eredményei

Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály

 

 

Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.

Senki sem az, akinek látszik: rezsimváltás utáni civil cselekvések

Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály

 

 

A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.

Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?

Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály

 

 

Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?