Közelgő események
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
Megjelent Metz Rudolf és Oross Dániel „Strong Personalities’ Impact on Hungarian Party Politics: Viktor Orbán and Gábor Vona” című tanulmánya a Springer által kiadott Party Leaders in Eastern Europe kötetben.
November 26-27-én az MTA TK PTI adott otthont a Deliberatív alkotmányozás COST Action program (CA17135 BE) közép-európai regionális csoport-találkozójának.
Megjelent Sebők Miklós és Böcskei Balázs által szerkesztett Itt van Amerika – Az amerikai politika hatása Magyarországon című kötet az Athenaeum Kiadó kiadó gondozásában.
Megjelent Patkós Veronika “Szekértáborharc. Eredmények a politikai megosztottság okairól és következményeiről” c. könyve a Társadalomtudományi Kutatóközpont és a Napvilág kiadó gondozásában.
Gratulálunk Oross Dánielnek, Papp Zsófiának és Szabó Gabriellának
A Gazsó Ferenc Társadalomtudományi Társaság ifjúsági pályázatán Susánszky Pál „A politikai
részvétel egyenlőtlenségei Európában” című pályamunkájával elnyerte a Gazsó Ferenc
Emlékdíjat. Gratulálunk!
A TK Politikatudományi Intézete szakmai támogatásával idén is megrendezésre kerül Politológus doktoranduszok konferenciájára!
Az MTA Doktori Tanácsa október 25-én Balázs Zoltán tudományos főmunkatársunk részére "A hatalmi ágak elválasztásának elve. A klasszikus felfogás védelme" című értekezésének sikeres megvédése után a 'MTA doktora" címet megítélte.
Gratulálunk!
2019. november 28-30. között megrendezésre kerül Szegeden a "1989 és a rendszerváltás: a társadalmi cselekvés lehetőségei" címet viselő interdiszciplináris jelenkor-történeti és politológiai konferencia, amelynek társszervezője a TK Politikatudományi Intézete.
„Szövegbányászat és gépi tanulás Apache Sparkkal” címmel szervez kurzust a TK Politikatudományi Intézetének POLTEXT projektje.
Legfrissebb blogbejegyzések
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
