A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
November 26-27-én az MTA TK PTI adott otthont a Deliberatív alkotmányozás COST Action program (CA17135 BE) közép-európai regionális csoport-találkozójának.
Megjelent Sebők Miklós és Böcskei Balázs által szerkesztett Itt van Amerika – Az amerikai politika hatása Magyarországon című kötet az Athenaeum Kiadó kiadó gondozásában.
Megjelent Patkós Veronika “Szekértáborharc. Eredmények a politikai megosztottság okairól és következményeiről” c. könyve a Társadalomtudományi Kutatóközpont és a Napvilág kiadó gondozásában.
Gratulálunk Oross Dánielnek, Papp Zsófiának és Szabó Gabriellának
A Gazsó Ferenc Társadalomtudományi Társaság ifjúsági pályázatán Susánszky Pál „A politikai
részvétel egyenlőtlenségei Európában” című pályamunkájával elnyerte a Gazsó Ferenc
Emlékdíjat. Gratulálunk!
A TK Politikatudományi Intézete szakmai támogatásával idén is megrendezésre kerül Politológus doktoranduszok konferenciájára!
Az MTA Doktori Tanácsa október 25-én Balázs Zoltán tudományos főmunkatársunk részére "A hatalmi ágak elválasztásának elve. A klasszikus felfogás védelme" című értekezésének sikeres megvédése után a 'MTA doktora" címet megítélte.
Gratulálunk!
2019. november 28-30. között megrendezésre kerül Szegeden a "1989 és a rendszerváltás: a társadalmi cselekvés lehetőségei" címet viselő interdiszciplináris jelenkor-történeti és politológiai konferencia, amelynek társszervezője a TK Politikatudományi Intézete.
„Szövegbányászat és gépi tanulás Apache Sparkkal” címmel szervez kurzust a TK Politikatudományi Intézetének POLTEXT projektje.
A COMPTEXT (a korábbi POLTEXT) nemzetközi szövegbányászati hálózat következő, 2020 májusában Innsbruckban megrendezésre kerülő konferenciájának felhívása elérhető.
Legfrissebb blogbejegyzések
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
