Életének 70. évében, hosszas betegség után elhunyt Neumann László
Az MTA TK PTI részvétet nyilvánít a családnak.
Közelgő események
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
Legjobb előadás díj a Politológus Doktoranduszok Konferenciáján
Az MTA TK Politikatudományi Intézete díjazni kívánja az idén 5. alkalommal a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudomány Intézetének Politológus Doktoranduszok Konferenciáján elhangzott és legjobbnak ítélt angol vagy magyar nyelvű előadást.
Sajtóvisszhang: Bartha Attila és Kopasz Marianna cikke
Megjelent Bartha Attila és Kopasz Marianna "Hibrid rezsimek: Szingapúr mint legitimációs puzzle" című írása a 24.hu-n.
Az MTA TK Politikatudományi Intézet alkotói pályázata
Boda Zsolt interjút készített Andrew Aratóval a populizmus demokráciákra gyakorolt hatásáról (VIDEÓ)
.png&w=100&h=100&zc=1){kind=logo}
Kinevezték a PTI új igazgatóját
Sebők Miklós, a Politikatudományi Intézet főmunkatársa az MTA TK vezetésétől – az MTA elnökének egyetértésével – megbízást kapott a Politikatudományi Intézet igazgatói teendőinek ellátására. A megbízatás a 2019. július 1.-től 2022- június 30.-ig terjedő időszakra szól.
Bolyai-ösztöndíjat nyert Patkós Veronika és Sebők Miklós
Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat nyert Patkós Veronika "A politikai polarizáció, mint társadalmi kihívás" című kutatására, és Sebők Miklós „A törvényhozás közpolitikai hatalma a rendszerváltás után - Egy szövegbányászati vizsgálat” című kutatására három évre. Gratulálunk!
Kutatóink az ESA éves konferenciáján
Az European Sociological Association éves konferenciáján a Politikai Kommunikáció Kutatócsoport tagjai a Politics of boundaries: social semiotics and multimodality in communication studies című panelben az alábbi előadásokkal szerepelnek:
Megjelent a Politikatudományi Szemle legújabb száma!
Megjelent a Politikatudományi Szemle 2019/2. száma!
Sajtóvisszhang: Körösényi András és Gyulai Attila tanulmányáról
Nemrég jelent meg a Hibrid rezsimek – A politikatudomány X-aktái című tanulmánykötet, benne Körösényi András és Gyulai Attila tanulmánya: A hibridrezsim-fogalom korlátai és egy alternatív megközelítés: a plebiszciter vezérdemokrácia.
Ennek kapcsán a HVG múlt heti számában interjút közölt Körösényi Andrással, ami most már online is olvasható!
Legfrissebb blogbejegyzések
A Jobbik mérséklődésének jelei és eredményei
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Senki sem az, akinek látszik: rezsimváltás utáni civil cselekvések
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
