A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak

A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban.  A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.

Tovább

Legfrissebb hírek

Succes and failure in welfare policy

BARTHA ATTILA 2013. május 20. és május 23. között részt vesz Torontóban az International Journal of Arts and Sciences American Canadian Conference for Academic Disciplines konferenciáján, ahol Explaining success and failure in welfare policy changes című tanulmányát mutatja be, illetve a Social Sciences and Humanities panel egyik szekcióját vezeti.

European Integration - New Challenges

BARTHA ATTILA és TÓTH ANDRÁS részt vett a 9th International Conference on European Integration - New Challenges - EINCO 2013 konferencián Nagyváradon. A konferenciát a Nagyváradi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara szervezte május 24-25. között. Bartha Attila Governance, Culture and Democracy címmel tartott előadást, Tóth András előadása The Hungarian Crisis - An Austrian School Explanation  címet viselte.

Elkészült a Politikatudományi Szemle citációs adatbázisa

CSELÉNYI EMESE PhD-hallgató az intézet támogatásával elkészítette a Politikatudományi Szemle citációs adatbázisát, aminek segítségével nyomon követhető a magyar politikatudományban jelentős szerepet játszó folyóirat publikációs és idézettségi aktivitása. A Szemle szerzőinek és az általuk hivatkozott szerzőknek a vizsgálata során láthatóvá válik, hogy a természettudományokban régóta nagy hagyománnyal bíró gyakorlat, a tudománymetria milyen képet fest a hazai politikatudományról. Az adatbázis technikai létrehozásában Váczi Zsolt adatbázis- és webfejlesztő működött közre.
Tovább az adatbázishoz »

Világok az ezredfordulón

ANTALÓCZY TÍMEA mutatja be Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor  Látható és láthatatlan világok az ezredfordulón... és utána c. könyvét a Szimbiózis Kulturális Antropológiai Fesztivál keretében.
Időpont: 2013. május 10., pénteken 15.30-tól
Helyszín: Fogasház, Budapest, Akácfa utca 51.

A Jobbik előretörésének okairól

Megjelent BÍRÓ NAGY ANDRÁS és RÓNA DÁNIEL tanulmánya a Jobbik előretörésének okairól Rational Radicalism. Jobbik's Road to the Hungarian Parliament címmel a kelet-közép-európai országok új pártjait elemző Alternative Politics? The Rise of New Parties in Central Europe című kötetben (szerkesztők: Grigorij Meseznikov, Olga Gyárfásova és Zora Butorova). Bővebb információ a könyvről »»

Közösségek és közművelődés

Kultúra, közösség, közművelődés címmel tartott előadást ANTALÓCZY TÍMEA a Kispesti Munkásotthon Művelődési Házban, a művház fennállásának 90. és a Pesterzsébeti CSILI Művelődési Központ megnyitásának 95. évfordulója alkalmából szervezett szakmai konferencián.

Hot Books in the Cold War

2013. március 26-án a Nyílt Társadalom Archívumában Békés Csaba mutatta be Alfred A. Reisch Hot books in the Cold War: The CIA-funded secret book distribution program behind the Iron Curtain című könyvét, amely a CEU Press kiadásában jelent meg.

Legfrissebb blogbejegyzések

A legfontosabb nemzetközi adatbázisok politikatudományi elemzéshez

Patkós Veronika
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Dobos Gábor
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály

 

 

Ha valaki kvantitatív kutatást végez, két dolgot tehet: saját adatokat gyűjt, vagy mások által létrehozott/összegyűjtött adatokat használ. Az adatbázisépítés általában nagyon időigényes, és az anyagi terhei is jelentősek lehetnek. Emiatt mindenképpen érdemes tájékozódni, hogy a kérdésünk vizsgálatához milyen gyűjteményekben találhatunk adatokat. Szerencsére rengeteg olyan adatbázis létezik, amelyek korlátozás nélkül elérhetőek és elemezhetőek, így mindenki számára lehetővé teszik a legkülönfélébb társadalomtudományi kérdések vizsgálatát. Az alábbiakban néhány különösen jól kutatható és hasznos nemzetközi adatbázist mutatunk be.

A Jobbik mérséklődésének jelei és eredményei

Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály

 

 

Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.

Senki sem az, akinek látszik: rezsimváltás utáni civil cselekvések

Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály

 

 

A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.

Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?

Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály

 

 

Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?