Boda Zsolt interjút készített Andrew Aratóval a populizmus demokráciákra gyakorolt hatásáról (VIDEÓ)
.png&w=100&h=100&zc=1)
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
Sebők Miklós, a Politikatudományi Intézet főmunkatársa az MTA TK vezetésétől – az MTA elnökének egyetértésével – megbízást kapott a Politikatudományi Intézet igazgatói teendőinek ellátására. A megbízatás a 2019. július 1.-től 2022- június 30.-ig terjedő időszakra szól.
Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat nyert Patkós Veronika "A politikai polarizáció, mint társadalmi kihívás" című kutatására, és Sebők Miklós „A törvényhozás közpolitikai hatalma a rendszerváltás után - Egy szövegbányászati vizsgálat” című kutatására három évre. Gratulálunk!
Az European Sociological Association éves konferenciáján a Politikai Kommunikáció Kutatócsoport tagjai a Politics of boundaries: social semiotics and multimodality in communication studies című panelben az alábbi előadásokkal szerepelnek:
Megjelent a Politikatudományi Szemle 2019/2. száma!
Nemrég jelent meg a Hibrid rezsimek – A politikatudomány X-aktái című tanulmánykötet, benne Körösényi András és Gyulai Attila tanulmánya: A hibridrezsim-fogalom korlátai és egy alternatív megközelítés: a plebiszciter vezérdemokrácia.
Ennek kapcsán a HVG múlt heti számában interjút közölt Körösényi Andrással, ami most már online is olvasható!
Milyen változásokon mennek keresztül a közpolitikai napirendek? Mely szakpolitikai területek kerülnek előtérbe és miért? Milyen módszertani eszközökkel vizsgálhatók a napirendek átrendeződésének kérdései? E témaköröket járta körül a nemzetközi Comparative Agendas Project (CAP) 2019. június 6-8. között megrendezett éves konferenciája, melynek az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont volt a házigazdája. A CAP magyar kutatócsoportja által szervezett eseményen 25 ország több mint 90 kutatója mutatta be legfrissebb eredményeit és módszertani újításait.
A Szervezőbizottság nevében (Boda Zsolt MTA TK, Sebők Miklós MTA TK PTI, Rens Vliegenthart University of Amsterdam, Christoffer Green-Pedersen Aarhus University) örömmel jelentjük be, hogy 2019. június 6-8. között az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában rendezzük meg a Comparative Agendas Project (CAP) 12. nemzetközi konferenciáját. A konferencia megnyitóján Enyedi Zsolt (Central European University) tart plenáris előadást "The Issue Positions of Populist Parties" címmel. A közpolitikai napirend kérdéseit vizsgáló CAP nemzetközi kutatóhálózat több mint két tucat európai és tengerentúli tagországgal rendelkezik. A CAP éves konferenciája kiemelt fórumot jelent a kutatók számára legfrissebb eredményeik bemutatására, egymás munkáinak megismerésére, ezáltal pedig a CAP minőségének erősítéséhez és a kutatóhálózat növeléséhez. Az idei konferencián 25 ország több, mint 100 kutatója vesz részt.
A 2019. június 13. és 17. között 90. alkalommal megrendezésre kerülő Ünnepi Könyvhétre jelenik meg az MTA TK Politikatudományi Intézetének legújabb kötete a Napvilág Kiadó gondozásában. Böcskei Balázs és Szabó Andrea által szerkesztett, „Hibrid rezsimek – A politikatudomány X-aktái” címet viselő kötet 13 szerző 8 tanulmányát tartalmazza
2019. május 9-én került sor az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetében az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatássorozat legfrissebb, 2019. februári eredményeinek sajtónyilvánosság előtti bemutatására. A kérdőíves adatfelvétel negyedik hullámának legfontosabb eredményeit a kutatás vezetője, Szabó Andrea, valamint a kutatócsoport tagjai közül Oross Dániel és Susánszky Pál mutatták be a megjelent újságírók, kutatók, a kutatásban is részt vevő hallgatók és az érdeklődők számára.
Legfrissebb blogbejegyzések
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?