A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
Könyvbemutató és kerekasztal-beszélgetés: „Alkotmánybíráskodás Közép-Európában 1990–2015”
Sajtóvisszhang: a szeged.hu számolt be kutatónk eredményeiről
"Mik a sikeres tiltakozás feltételei, mit tanulhatunk a nemzetközi és hazai példákból?
– tette fel a kérdést Mikecz Dániel politológus, mozgalomkutató a szerda esti rendezvény első előadásán."
Bene Márton kommunikáció- és médiakutatóként díjazták
A Magyar Tudományos Akadémia Kommunikáció és Médiatudományi Állandó Osztályközi Bizottsága Bene Mártonnak ítélte oda az első alkalommal kiosztott ANGELOS – Kiváló Ifjú Kommunikáció- és Médiatudós Akadémiai Díjat. Gratulálunk!
Alkotói pályázat
Megjelent a Politikatudományi Intézet 2018-as MTA beszámolója!
Letöltés: [pdf]
Magas francia kitüntetést kapott az MTA TK új főigazgatója
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
A Francia Köztársaság Napóleon által alapított Akadémiai Pálmarendjének lovagi fokozatát vehette át Pascale Andreanitól, Franciaország magyarországi nagykövetétől Boda Zsolt, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatója.
Gratulálunk!
NKA könyvkiadási pályázatán nyert kutatónk
A Nemzeti Kulturális Alap pályázatán támogatást nyert Patkós Veronika "Szekértáborharc? Eredmények a politikai megosztottság okairól és következményeiről" című monográfiája megjelentetésére. Gratulálunk!
Sajtóvisszhang: Kollégánk interjúja a Magyar Narancsban
Bene Márton nyert az OTDT pályázatán
Bene Márton nyert a Roska Tamás Tudományos Előadás pályázaton!
Gratulálunk!
Legfrissebb blogbejegyzések
Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
