A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)

Tovább

Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között

Tovább

A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak

A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban.  A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.

Tovább

Legfrissebb hírek

A PTI kutatói vezetik a mintegy egymilliárd forintos európai uniós kutatási pályázatot

A PTI kutatói vezetik a mintegy egymilliárd forintos európai uniós kutatási pályázatot

A PTI kutatói vezetik a mintegy egymilliárd forintos európai uniós kutatási pályázatot

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont vezetésével beadott és 3 millió euró támogatást nyert DEMOS (Democratic Efficacy and the Varieties of Populism in Europe) című H2020-as pályázat és a hároméves kutatási program szakmai vezetője Boda Zsolt, az MTA TK Politikatudományi Intézetének igazgatója. A pályázat kidolgozásában vezető szerepet játszottak a PTI kutatói, Bartha Attila, Farkas Eszter és Szabó Gabriella. A projektben 15 európai partner vesz részt, köztük olyan neves kutatóhelyek, mint az amszterdami, a hamburgi vagy a koppenhágai egyetem. Az európai kutatástámogatási rendszerben csak a legkiválóbb kutatási tervek nyernek támogatást. Az értékelés szempontjai a szakmai kiválóság, a társadalmi hatás, a megvalósítás várható színvonala; az elbírálásban kiemelkedő európai tudósok vesznek részt. A szakmai kiválóság mellett a sikerben kiemelkedő szerepet játszott az MTA TK-ban az elmúlt években az MTA H2020 felkészülést támogató pályázatán elnyert keretből létrehozott pályázattámogatási csoport, amely Schenk Borbála titkárságvezető irányításával összefogta a nemzetközi pályázatírási folyamatot és hozzájárult a menedzsment szempontok magas szintű megjelenítéséhez is (melyre az értékelők maximális pontszámot adtak).

Közlemény

Közlemény

Valótlanságokat állító, a közvélemény megtévesztésére alkalmas, továbbá kollégáink és intézetünk jó hírét is sértő – névtelenül megjelentetett – cikket közölt a Figyelő c. sajtótermék 2018. június 19-én az MTA TK PTI-ben folyó munkáról, személy szerint is megnevezve hét kutató kollégánkat.

A cikk állítása szerint a PTI „több munkatársa sem volt túl aktív tudományos cikkek terén az utóbbi években”. A Figyelő mindenfajta kontextus nélkül közölt ilyen állításokat anélkül, hogy tájékozódott volna a kérdésben. A cikk által pellengérre állított hét kutató nagyobb része pályakezdő, többeknek más munkafeladatai vannak, mint a publikálás. Mások 2017 őszén kezdték a kutatómunkát az Intézetben, de van olyan az érintettek között, aki fizetés nélküli szabadságon töltött hosszabb időt, illetve aki kisgyermekét gondozta. Ők aligha publikálhatnak úgy, mint kollégáik. De a Figyelő által kipécézett kutatók között van a PTI nemzetközi publikációkban talán legsikeresebb munkatársa is, ami az MTMT nyilvános adatbázisából is kiderül.

Örülünk, ha a sajtó ír a PTI-ben folyó kutatási eredményekről, a kutatók publikációiról, akár egy-egy kutatóról is. De talán akkor érdemes felkeresni az adott intézményt, megismerkedni a kutatómunka természetével, az eredményekkel és a gyengeségekkel. És természetesen fontos a teljesítmény, a teljesítményértékelés is, ami az „anyaintézményben”, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában - és így a PTI-ben is - a legszigorúbbak egyike (néhány éve éppen ez keltett megütközést a sajtóban). Ezzel is összefügg az, hogy a PTI teljesítménye a kutatásban és a publikációkban is kiemelkedő: az intézet kutatói 2017-ben összesen 143 publikációt jelentettek meg, amelyből 38 idegen nyelvű volt, valamint mintegy 40 hazai és 70 nemzetközi konferencia előadást tartottak. A nagyobb kutatási projektekről és a publikációkról az érdeklődők a PTI honlapjáról is tájékozódhatnak.

Budapest, 2018. 06. 20.

MTA TK Politikatudományi Intézet Igazgatótanácsa

Tisztelt olvasó!

Tisztelt olvasó!

Mi az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban büszkék vagyunk a kutatóinkra. Büszkék vagyunk rájuk, függetlenül attól, hogy a határon túli magyarok helyzete, a társadalmi egyenlőtlenségek, speciális helyzetű társadalmi csoportok, a közpolitika intézményeibe vetett bizalom vagy a sajtószabadság érvényesülése terén folytatnak felfedező kutatást. A Társadalomtudományi Kutatóközpontban a témaválasztás szabad, mert csak a szabad, kíváncsiság által vezérelt témaválasztásból származik igazi innováció. A kiválóság egyetlen - igaz, nagyon szigorú - mércéje a kutatásban a tudományosság nemzetközileg elfogadott módszereinek alkalmazása, az eredmények rangos folyóiratokban és kiadóknál való publikálása, a sikerességet egy objektív teljesítményértékelési rendszer minősíti minden évben.

Munkánkkal arra törekszünk, hogy a társadalom számára fontos témákban a tudományos alapú megközelítés véleményformáló szerepet töltsön be.

A társadalomtudományi kutatás haszna az, hogy az egyéni sorsok mögött feltárja a társadalmi törvényszerűségeket és ezzel higgadt és kiegyensúlyozott gondolkodási alapot teremt. A társadalomtudományi kutatás természeténél fogva kritikai jellegű, azaz a társadalom működésében, az emberek egymás közötti kapcsolataiban jelentkező problémák feltárására, ezek okainak megismerésére törekszik. Ezt a feladatát csak akkor tudja ellátni, ha ellentmondásos jelenségek vizsgálatától sem riad vissza. Az így feltárt és közzétett ismeretekre építve mindenki kialakíthatja a saját véleményét és segítséget kaphat a világban való eligazodáshoz.

Örömmel vesszük, hogy érdeklődésével megtisztelte honlapunkat. Kérjük, tájékozódjon munkánkról, nézze meg aktuális kutatási projektjeink listáját, várjuk rendezvényeinken.

Rudas Tamás
az MTA TK főigazgatója

Legfrissebb blogbejegyzések

A Jobbik mérséklődésének jelei és eredményei

Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály

 

 

Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.

Senki sem az, akinek látszik: rezsimváltás utáni civil cselekvések

Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály

 

 

A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.

Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?

Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály

 

 

Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?