Közelgő események
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
Megjelent Bódi Ferenc, Farkas Jenő Zsolt , és Róbert Péter "A Multilevel Approach to Measuring Social Capacity in a European Context" c. tanulmánya The International Journal of Social Quality c. folyóiratban.
Megjelent Bódi Ferenc és Ralitsa Savova tanulmánya "A bolgárkertészek Magyarországon a 19. század végén és a 20. század első felében – környezeti és gazdaság antropológiai aspektusból" címmel a Magyar Tudomány folyóiratban!
Megjelent Sebők Miklós tanulmánya "Institutional Entrepreneurship and the Mission Creep of the National Bank of Hungary" címmel!
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
Bíró-Nagy András a közelmúltban megjelent „Integráció Európába. Közép-európai képviselők az Európai Parlamentben” c. könyvéről adott interjút a Magyar Nemzetnek.
2018. március 20-án az Írók Boltjában mutatta be új könyvét Bíró-Nagy András.
Az Európai Szociológiai Társaság Politikai Szociológiával foglalkozó divíziója konferenciát szervez „Fragile Europe” címmel (2018. november 2-3., Prága).
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
Megjelent Papp Zsófia "Candidate Features and Candidate Selection Patterns in Hungary, 1994–2010" című tanulmánya az International Journal of Sociology folyóiratban!
Megjelent Papp Zsófia és Federico Russo "Parliamentary Work, Re-Selection and Re-Election: In Search of the Accountability Link" c. tanulmánya a Parliamentary Affair folyóiratban!
Kiss Balázs szerkesztésében megjelent a Politikai Kommunikáció Kutatócsoport „A polarizáció évei. Politikai kommunikáció Magyarországon, 1997 – 2006.” című kötete.
Interjú Illés Gáborral a "Franciapolitika" című műsorban a Politikai vezetés kutatócsoport munkájáról és a nemrégiben megjelent "Viharban kormányozni" címet viselő kötetről.
Legfrissebb blogbejegyzések
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
