OTKA eredmények
OTKA-támogatottak közé kerültek az intézet A realizmus paradoxonja és a Képviselői munka és választási eredmények című projektjei.
Közelgő események
Felhívás szakmai gyakorlatra - Comparative Agendas Project
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
OTKA-támogatottak közé kerültek az intézet A realizmus paradoxonja és a Képviselői munka és választási eredmények című projektjei.
Bolyai-plakettet kapott Soós Gábor.
Megjelent az MTA TK angol nyelvű folyóiratának, az Intersectionsnek a második száma.
Mi a kapcsolat az intézményi bizalom és a jogkövető magatartás között? A linkre kattintva kattintva látható egy rövid összefoglaló a nemzetközi együttműködésben zajlott Fiducia projektről.
A Magyar Politikatudományi Társaság Kolnai díját a legjobb 2014. évi magyar nyelvű politikatudományi publikációjáért Sebők Miklós „Hatalom szabályok nélkül” című könyve nyerte el, a második legtöbb szavazatot Szabó Gabriella „Kommunikáció és integráció” című könyve kapta, a harmadik helyen Horváth Péter „Pártok és koalíciók” című könyve végzett. Gratulálunk!
Legfrissebb blogbejegyzések
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?