Közelgő események
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Főigazgatója pályázatot hirdet fiatal kutatói közalkalmazotti munkakör betöltésére az MTA TK Politikatudományi Intézetben.
Kutatási téma: civil társadalom és a demokratikus intézmények minősége
További információk: ITT
A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetben működő választáskutató munkacsoport 2017 őszén a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával (K–119603) választási-panel vizsgálatot indít a magyar felnőtt népesség körében. Jelen felhívás célja, hogy a fenti peremfeltételek figyelembe vétele mellett, begyűjtse az előzetes érdeklődéseket és kérdéseket. A tervek szerint, a meghívásos közbeszerzési eljárás konkrét lebonyolítására 2017. június végén kerül sor.
Könyvünk a hazai politikával foglalkozó, mindig két választás között megjelenő sorozatunk második kötete, amelynek fókuszában a trendek, folytonosságok és változások megragadása áll. A kötet elemzi a 2014-es választások eredményét, a magyar politikai rendszer természetét a demokrácia és az autoriter tendenciák között, az önkormányzati rendszer átalakulását, a Fidesz működésének sajátosságait, a baloldal útkeresését, a Jobbik néppártosodási törekvéseit, a politikai vezetők szerepét, a politikai részvétel és a civil mozgalmak változásait, a törvényhozás minőségét, a gazdaságpolitika populista fordulatát és a korrupciós trendeket a közbeszerzésekben.
Valuch Tibor kapta a Magyar Szociológiai Társaság Polányi Károly-díját 2017-ben
Megjelent a Politikatudományi Szemle 2017/1. száma.
Az MTA TK Politikatudományi Intézete kutatói és emberi szolidaritását fejezi ki a Közép-európai Egyetemmel.
Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az mta.hu-nak elmondta: fontos, hogy a CEU maradjon. Az MTA álláspontja az, hogy fontos ennek a jelentős szakmai műhelynek a fenntartása.
Megjelent a Rainer M. János és Valuch Tibor által szerkesztett Munkások '56 című kötet, aminek szerzői között az MTA TK PTI-ben működő REWORK-OTKA Kutatócsoport munkatársai - Papp Andrea, Alabán Péter és Nagy Péter is szerepelnek.
Legfrissebb blogbejegyzések
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
