Felhívás szakmai gyakorlatra - Comparative Agendas Project

Tovább

Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között

Tovább

A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak

A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban.  A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.

Tovább

Legfrissebb hírek

Új adatbázisok az MTA TK PTI “Közpolitikai dinamika” projektjében

Új adatbázisok az MTA TK PTI “Közpolitikai dinamika” projektjében

2016 januárjától ingyenes regisztrációt követően szabadon hozzáférhetőek és letölthetőek az MTA TK Politikatudományi Intézet közpolitikai dinamikával foglalkozó "Hungarian Comparative Agendas Project"-jének adatbázisai a következő címen: http://cap.tk.mta.hu/adatbazisok.

Az OTKA támogatásával zajló kutatás tagjai számos, a magyar politikával és közpolitikával kapcsolatos forrás esetében adnak közre közpolitikai kódokkal és akár több tucatnyi háttérváltozóval ellátott adattáblát valamint a hozzájuk tartozó kódkönyvet.

Thinking through transition

A CEU Press gondozásában nagyszabású vállalkozás jelent meg: tanulmánykötet az 1989-es kelet-közép európai rendszerváltások és az azok nyomán létrejött demokratikus politikai berendezkedések összehasonlító eszmetörténetéről.

Legfrissebb blogbejegyzések

Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?

Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály

 

 

Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?